Rövid, de nem látványos karriert futott be az Európai Unióban tilos halálbüntetés ötlete Magyarországon. A miniszterelnök előbb a kérdés napirenden tartását javasolta, de uniós vezetők reakciói után az derült ki, hogy Magyarország nem tervezi, hogy foglalkozzon a halálbüntetés esetleges újbóli bevezetésével. Egyes kormányzati tisztviselők szerint azonban erről beszélni és vitázni is kell, mert hogy szerintük az emberek úgy érzik, hogy bizonyos esetekben ez az arányos büntetés.

Nehéz elhinni, de sokféle felmérés szerint átlagosan minden egyes háztartásra évi 100  kiló még fogyasztható, mégis a kukába kerülő élelmiszer jut. Meghökkentő, hogy a teljes megmaradó élelmiszerhulladék ennek több mint négyszerese, évi majdnem 2 millió tonna. A kérdés, egyre többeket érdekel, hogyan lehetne a megmaradó élelmiszert a rászorulóknak eljuttatni. Erre találták ki az élelmiszerbank ötletét.

A miniszterelnök előbb napirenden tartásra javasolta, és még mindig megvitathatónak tartja, de bevezetéséről nincs szó. Szakértőket kérdezünk. És: 10 éves a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek célja, hogy a megmaradó, de még fogyasztható élelmiszer eljusson a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

Vajon kihasználja-e az ország adottságait és jó hagyományait a magyar étkezési kultúra? Mindenképpen divat lett a gasztronómia. Az utóbbi időben mintha szeretnénk magunkat egy izgalmas, sokszínű, nyitott konyhájú országnak látni és láttatni. Ilyen ország vagyunk?

Ön főz? Ha igen, hol vásárol hozzá? Jár étterembe? Milyenbe? Ön is úgy érzi, hogy Magyarországon gasztroforradalom van? Az mi? Jobban főzünk? Jobb alapanyagokat veszünk? Többször járunk étterembe? Finomabbakat eszünk? Jobb a választék? A street foodtól a csúcséttermekig. Itt lesznek a gasztroforradalom képviselői: Mautner Zsófia, Molnár B. Tamás és Bíró Lajos.

Belevágunk egy sokszorosan ellentmondásos, összetett és bonyolult társadalmi témába. Tárgy: a szegregáció, azaz, a cigány tanulók iskolai elkülönítése a többiektől. Ez Magyarországon az állami iskolákban tilos, de a Kúria, tehát a legfelsőbb bírói fórum néhány nappal ezelőtti ítélete szerint az egyházi fenntartású iskolákban megengedhető.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.

Magyarországra tízezerszámra érkeznek elsősorban Szíriából és Afganisztánból induló menekültek.  A kormány beindítja és választ várva minden nagykorú állampolgárnak elküldi a 12 kérdésből álló nemzeti konzultációt. Tárgy: a bevándorlás és a terrorizmus. Az első három kérdés témája a terrorizmus, a többié a bevándorlás. Az ellenzéki pártok egy részének nagyon nem tetszenek a kérdések.

Egyetért Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség? – kérdezi 11 másik kérdéssel együtt a kormány a választókat 1 milliárd forintért egy nemzeti konzultáció jegyében. Az MSZP demagógiáról beszél és másik 12 kérdést ajánl. Kósa Lajos és Harangozó Tamás vitája.

A legtöbb ember, aki orvoshoz megy, főleg, ha kórházba, nagyon sok éve és ma is úgy gondolja, hogy, noha fizeti az egészségbiztosítási járulékot, az orvosnak illik a kezelés vagy a műtét után pénzt adni. A magyar állam viszonylag keveset költ egészségügyre. Az orvosok és az ápolók többsége is megalázóan keveset keres. Hálapénzre 16 éve hárommilliárdot, tavaly már jó 8 milliárdot költöttünk, nagyjából annyit, mint az összes többi szolgáltatónak fizetett borravalóra a pincérektől a fodrászokig. Az állam tehát akarva-akaratlanul többé-kevésbé velünk pótoltatja azt, amit nem fizet meg az orvosoknak és az ápolóknak. A kormány honlapján olvasható egy terv, amely azt mondja, enyhítsenek a tilalmakon és ne legyen tilos, ne legyen büntethető a hálapénz utólagos elfogadása.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Nem csak pilóták felelnek adott esetben egyedül sok ember életéért, hanem például mindazok, akik villamost, autóbuszt vagy éppen vonatot vezetnek – világszerte és persze Magyarországon is. Őket ki és hogyan ellenőrzi, s ha például lelki traumákkal vagy pszichiátriai betegségekkel küszködnek, erről hogyan értesül az, aki foglalkoztatja őket?

149 embert rántott magával a halálba egy pilóta, amikor szándékosan hegynek vezette a Germanwings légitársaság gépét, ma egy hónapja. Kiderült, hogy nem is repülhetett volna, de ezt eltitkolta. Világszerte téma lett, hogyan ellenőrizzék azokat, akik sok ember életéért felelnek. Magyarországon ki vezethet repülőgépet, villamost, csuklós buszt, vagy vonatot?

Éppen négy évvel ezelőtt, mindösszesen 9 vitanap után a nemzetközileg szokásos alapos társadalmi vita nélkül fogadta el az Országgyűlés az akkor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt, amelyet azóta ötször módosítottak. Ez az ország legfontosabb jogszabálya. Az Alaptörvény és a módosítások alapja a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége, amely nemrég megszűnt. Így egy újabb módosításhoz már együtt kellene működni az ellenzékkel – ez 4 éve nem volt feltétlenül szükséges, és nem is történt meg. Az Alaptörvényt a kormánypártok magasztalják, ellenzői antidemokratikusnak tartják.

Nemzeti egyetértés helyett kétharmaddal fogadták el az Alaptörvénynek átnevezett, rekordsebességgel készült új alkotmányt négy éve az Országgyűlésben. A kétharmad szerint ez az új Magyarország alapja, bírálói szerint inkább a Fidesz hatalmának beton-alapja. Vita Somodi Bernadett alkotmányjogász és Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke között.

A magyar felsőoktatásban mostanában kialakult ritmus a következő: kiszivárgó információk – tiltakozások – esetleg tüntetések – a kiszivárgó információkhoz képest kormányzati visszavonulás. Ma összeült a felsőoktatási kerekasztal. Ha jól értjük, megállapodtak: marad a kommunikációs képzés, marad a nemzetközi kapcsolatok szak, marad az ipari formatervezés, de megszűnik az úgynevezett társadalmi tanulmányok alapszak. A hétfői tüntetést szervező egyetemisták azt írják, ők továbbra is „harcolnak, hogy tanulhassanak”.

Előbb azt hallani, hogy a kormány népszerű szakokat szűntetne meg és kivételezett helyzetbe hozná a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Tiltakozások, hétfőn tüntetés, kedden bejelentették, hogy az eredeti tervek egy részét lefújják, de csökkentenék az egyetemek önállóságát. Mit mond az államtitkár és mit az ELTE egyik dékánja?

Próbáljuk ezt elképzelni: adott egy minden fillérre figyelő szegény afrikai család. Valahogyan eljutnak a polgárháborús Líbiába. Összekuporgatott pénzüket odaadják egy embercsempésznek, aki föltuszkolja őket egy bizonytalan hajóra, amely nekivág a Földközi-tengernek. Irány Olaszország. Lenne. A hajó elsüllyed. Utasai a tengerbe vesznek. Ez történik hétről-hétre a Földközi-tengeren, amely hirtelen a világ egyik legnagyobb temetője lett. Vasárnap az eddigi legsúlyosabb tömegbalesetben 950 afrikai menekült járt szerencsétlenül. Ez talán felébreszti az eddig tétlenül szemlélődő Európát.

Majdnem ezer afrikai menekült fulladt a Földközi-tengerbe vasárnap hajnalban. Ez a sokk talán áttöri az európai közöny falát. Az unió eddig szinte tétlenül szemlélte a tengeri katasztrófákat illetve a spanyol és az olasz hatóságok küzdelmét a kiszolgáltatott tömegek befogadására. Szakértőket kérdezünk: a hangzatos nyilatkozatok után mit tehet az Unió?

Ukrajnába megfigyelőket küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az EBESZ-t 40 éve alapították Európa államai az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt és elsődleges célja a válságkezelés. A 17 magyar megfigyelő egyike, Póti László 10 hónap után most jött vissza Budapestre.

Majdnem egy évig dolgozott Kijevben egy hivatalos magyar megfigyelő egy nemzetközi szervezet képviseletében. Ma beszél először. Tárgy: az ukrán polgárháború közelről: harcok, elcsatolt országrészek, orosz beavatkozás, összeomló gazdaság, belpolitikai zűrzavar. Európa legveszélyesebb konfliktusa belülről.

Aki használja, szereti, vetélytársai elismerik, megkerülhetetlen, talán legyőzhetetlen, de éppen ezért túlhatalmát sokak szerint korlátozni és szabályozni kellene. Az Európai Unió most – ötéves vizsgálódás után - nekifut. De hogyan lett ekkora a Google?  

Internetes monstrum, a világ harmadik legértékesebb cége, az Ön mindennapjainak is része. Ingyenes, egyeduralkodó, cserébe adatokat gyűjt szokásairól és személyre szabott reklámokkal bombázza Önt. Ötéves nyomozás után az EU szerdán bejelentette, hogy két versenyjogi eljárást indít az amerikai Google ellen. A gyanú: a cég visszaél piaci fölényével. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Minden társadalomban vannak hallgató és elhallgatott sérülések, amelyek emberek millióinak életét roncsolhatják. Ilyen a gyerekbántalmazás és ilyen a gyerekeket érő szexuális erőszak. A gyerekáldozatok kiszolgáltatottak és védtelenek, s ha elszánják magukat arra, hogy beszéljenek, felnőttekkel szemben kell más felnőtteket meggyőzniük a saját igazságukról.

Kutatók szerint Európában 100-ból 20 gyereket vernek vagy szexuálisan molesztálnak. A molesztálók rendre családtagok vagy ismerősök. És Magyarországon? Sokáig csend. Hallgatás. Az áldozatok lassan írni és beszélni kezdenek. Történeteikből maratoni felolvasást rendeztek kedden Budapesten. Részletek és szakértők a stúdióban.

Tanult-e valamit a társadalom a romagyilkosságokból? Setét Jenő jogvédő és Zolnay János szociológus volt Baló György vendége.

A másodfokú tárgyalás szerdán, öt és fél évvel a vádlottak elfogása után kezdődik. Az elsőrendű vádlott illetve az áldozatok családjainak védője volt Baló György vendége.

6 halott, két maradandó sérült. 4 évvel később 4 vádlott, 3 életfogytiglani ítélet. Szerdán kezdődik a másodfokú tárgyalás. A stúdióban az elsőrendű vádlott illetve az áldozatok családjainak védője. És: Készült film, színdarab és könyv, de tanult-e valamit a társadalom?   

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese volt Baló György vendége.

A Jobbik megszerezte első egyéni képviselői mandátumát. Tíz választásra jogosultból csak négyen szavaztak. Városok: Tapolca a Jobbiké, Sümeg a Fideszé, Ajka a szocialistáké. A stúdióban: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, és Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

A könyvpiac zavarait senki nem tagadja. Meghívtuk Kovács Pétert, a piac második legnagyobb szereplője, a Libri ügyvezető igazgatóját, és Kocsis András Sándort, a kiadók és terjesztők egyesülésének elnökét. Matyi Dezsőt is hívtuk, de nem kíván élni a lehetőséggel.

2015-ig magyar síelő soha, semmilyen világversenyen nem állt dobogón. Vendégünk, Miklós Edit januárban harmadik lett egy világkupa-versenyen Svájcban.

Csikszeredáról indult, magyar állampolgár lett, a tavalyi téli olimpián lesiklásban hetedik, idén  egy világkupa versenyen harmadik, de Miklós Edit ennél is feljebb szeretne lépni a dobogókon. És: Mi fenyegeti az évi 45 milliárdos forgalmú könyves szakmát? Csődközeli helyzetek,  egyre többen a neten vesznek könyvet – természetes piaci átrendeződés?

A radikális átszervezés és központosítás erősen ellentmondásos. A lényeg: létrejött egy KLIK nevű központi szuperintézmény, amely 3 ezer iskola működéséért és több mint egy millió diák oktatásáért felel, egy monstrum, amely 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja. Vendégünk a KLIK-ért is felelős köznevelési államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Mit gondoltak ma 25 éve? Van akinek emlék s talán eszébe sem jut már, van aki fiatal, s talán alig hallott róla: szoros első forduló után nagy fölénnyel nyerte az első szabad választásokat a Magyar Demokrata Fórum éppen ma 25 évvel ezelőtt. A választásra jogosultak kétharmada szavazott.

Ma 25 éve nyerte meg az azóta eltűnt Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat az azóta ugyancsak eltűnt Szabad Demokraták Szövetsége előtt. Az akkor megválasztott országgyűlés célja: demokrácia, működő piacgazdaság és többpártrendszer. Mire emlékszik a két eltűnt párt egy-egy politikusa?

Azt hinnénk, hogy a rabszolgaság a múlt. Olyannyira nem, hogy becslések szerint a világ minden 200. lakója valamilyen típusú rabszolga ma: lehet kényszermunkás, prostituált, adósrabszolga, háborúra kényszerített gyerek. A világon létezik egy 167 országot vizsgált úgynevezett rabszolgasági mutató, amely azt állítja, hogy a világon ma összesen legalább 36 millióan élnek rabszolgaságban. Ez egy iparág, amelynek éves bevételét 150 milliárd dollárra becsülik. Magyarország minden 300. lakója áldozata a rabszolgaságnak.

36 ezer fogvatartott, meglehet sokkal több kizsákmányolt, megalázott honfitársunk: koldulásra, munkára, prostitúcióra kényszerített nők, férfiak, sőt, gyerekek is. Köztünk élnek, évről-évre többen vannak. Nemhogy kiszabadítani, megtalálni is nehéz őket. Mit mond egy új kézikönyv szerkesztője és egy szigorúan titkos védett ház vezetője.

Egy baranyai fiatalember utcai könyvárusításból Alexandra néven könyvkiadói és terjesztési birodalmat épített magának. Mára övé a magyar könyvpiac egy teljes harmada. Kérdés, meddig. Milliárdos tartozásai vannak, versenytársai erősödnek, felszámolás indult ellene és üzlethálózata vagy tucatnyi fontos darabját be kell zárnia. Ha jól értjük, erről hallani sem akar. A Magyarul Balóval vendége Matyi Dezső.

Sikeres kereskedő, aki könyvkiadásba és terjesztésbe kezdett, utóbb soktucat üzletből álló láncot épített és a magyar könyvpiac jó harmada az övé. Ám a növekedés elakadt. Baj van: csődeljárás, végrehajtás, felszámolás: ha a sokmilliárdos tartozással adós Matyi Dezső cégbirodalma összeomlik, abba beleremeg az egész könyvszakma.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

Az államtitkár szerint átalakítják a kórházi rendszert, de intézményt nem zárnak be. A tartozásokat ugyan átvállalja a kormány, cserébe nem lehet újabb. Lehet a kórház több műtétre képes, de tartani kell a jelenlegi korlátokat. Igaz, a műtétekért  járó pénzt megemelnék. Mi lesz mindebből sokkal több pénz nélkül, kérdezzük Sinkó Eszter közgazdászt és Rácz Jenő kórházigazgatót.

Vendégünk valahogyan győzi idővel, hogy vezet egy bankot, ezé a banké a magyar bankpiac majdnem 30%-a, a bankelnök egyben az ország vezető agrárvállalkozója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és egy hete az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség 17 tagú végrehajtó bizottságának is tagja – további tisztségei mellett. Csányi Sándorral beszélgetett Baló György.

Mit szól ahhoz a kitüntetett Csányi Sándor, hogy Lázár János, a miniszterelnökség vezetője nem ért egyet a kitüntetéssel? Az OTP elnökével a brókerbotrányról, s hogy emiatt mekkora kár érheti a bankot, a magyar bankrendszer helyzetéről, mezőgazdasági vállalkozásairól és ezek uniós támogatásának csökkentéséről – és arról, hogy az európai futballszövetség egyik vezetője lett.

Márciustól átalakult a szociális rendszer, beleértve a segélyezést is. A juttatások egy részét állami pénzből a járások fizetik, más részüket az önkormányzatok finanszírozzák, részben állami forrásból, részben saját költségvetésükből. Ha akarják, akár új adókat is kivethetnek. Országszerte viták zajlanak arról, hányan, hogyan és miért járnak rosszabbul illetve maradhatnak segély vagy juttatás nélkül. Budapest XIV. kerületének válasza: minimáljövedelem mindenkinek, új adó nélkül, önkormányzati költségvetésből.

A kormány azt mondja, segélyt csak munkáért ad. Zugló önkormányzata ezzel szemben eldöntötte, nincstelenek márpedig nem lesznek. Mindenkinek jár legalább 26 ezer forintnyi havi jövedelem, amit az önkormányzat - új adók nélkül - a saját költségvetéséből fizet. Modell lehet? Megbeszéljük Zugló és Gödöllő polgármesterével.

Bróker- és bankbotránnyal kezdődött, kötvénybotránnyal folytatódott, politikai botránnyá nőtt és nő, előbb-utóbb kiderül, hogy lehet-e könyvvizsgálói botrány is. A mostani csődsorozat kapcsán az ember nem érti: hogyan lehetséges, hogy a könyvvizsgálók nem vették észre – vagy észrevették, de nem jelezték a csőd közeli állapotot, a fiktív kötvényeket, sok minden mást. Válaszokat Lukács Jánostól, a könyvvizsgálók kamarájának elnökétől várunk.

Kiadtak vagy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt. Miért nem vették észre mindezt a könyvvizsgálók? Az összeomlott cégek mindegyikét évente ellenőrizték – ezek szerint hiába. A Fidesz elvenné a most érintett könyvvizsgálók vagyonát, a Nemzeti Bank újabban szeretné maga felügyelni őket a kormány helyett. Mit mond a szakmai kamara elnöke? 

Azzal vádolják a kormányt, többen a kormányfőt is nevesítik, hogy február végén bennfentes információkkal visszaélve utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzeiket. Dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész volt a vendégünk.