Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Ez egy új szakma, ő találta ki, de már elismerték, s lényegében azt mondja, pontosabban világszerte azt tanítja, hogy egyre többen férhetünk hozzá olyan eszközökhöz, amelyek segítségével az ember maga menedzselheti saját egészségét, partnere lesz orvosának és a közösségi médiában nagyon sok társat talál: embereket, akiknek ugyanolyan gondjai vannak, mint neki. Bármikor hozzáférhet saját adataihoz és nagyon sokat tehet azért, hogy a betegségeket megelőzze.

Nemcsak az egészségügyben, hanem mindenütt egyre több adat keletkezik, s ezt a nagy tempóban növekvő adathalmazt kezelni kell ahhoz, hogy hasznosuljon. Kömlődi Ferenc jövőkutató, azt mondja, a minket körülvevő tárgyak előbb az interneten összekapcsolódnak, majd kommunikálnak egymással, ez lesz a dolgok internete. És a következő lépésben - kérdés, mikor - az embernek a gépek segítségével új képességei lesznek.

Tavaly nyáron az ELTE Tanító és Óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában az első estén, a tábor kellős közepén, egy ott dolgozó fotós megerőszakolt egy 19 éves diáklányt. Első fokon szerdán hét és fél évi börtönre ítélte a bíróság. Miután az ügy nyilvánosságra került, több lány is hasonló történettel állt elő, egyiküket az ELTE jogi karának gólyatáborában erőszakolták meg. Tanulságokról és a jövőről beszélgettünk.

Kezében tarthatja egészségét, mivel saját kész leleteit viheti az orvoshoz, ha van okostelefonja. Meskó Bertalan azért dolgozik, hogy minden orvos partnernek tekintse, ne csak a beteget, de a beteg digitális eszközeit is. Kömlődi Ferenc szerint a mesterséges intelligencia segítségével a digitális eszközök felszabadítják az embert. Félelmetes?

Hét és fél évre ítélték azt a fotóst, aki megerőszakolt egy diáklányt az ELTE egyik gólyatáborában tavaly nyáron. De levonták-e a tanulságokat az egyetemek és változnak-e a gólyatáborok, hiszen további áldozatok is jelentkeztek. Felmérést készítettünk, az eredményeket bemutatjuk. Adásunkban vita a táborokat szervező Hallgatói Önkormányzatok illetve a Nőkért Egyesület vezetője között.

8 napja, sokéves nyomozás után az amerikai és a svájci hatóságok szinkronban működve Zürichben és Miamiban letartóztattak 14 embert, és vagy 150 millió dollárnyi csalással, vesztegetéssel és zsarolással vádolják őket. A világ médiája persze rávetette magát a történetre. A botrány közepette a FIFA ötödször is elnökké választotta a svájci Sepp Blattert, majd 4 nappal később, kedden hirtelen lemondott. Pedig hivatalosan nem gyanúsítják semmivel. Egyelőre. A műsor vendége dr. Bienerth Gusztáv jogász, a világ egyik vezető könyvvizsgáló cégének volt magyarországi vezetője.

Négy éves nyomozómunka után ma egy hete a svájci és az amerikai hatóságok korrupció, csalás és zsarolás gyanújával őrizetbe vették a FIFA néhány vezetőjét. Ám két nappal később újraválasztották a FIFA svájci elnökét, aki június 2-án mégis lemondott tisztségéről. Mi történik?

A bíróságokról alighanem mindenkinek van véleménye és sokaknak tapasztalata is. A nem szakértő alapbenyomása alighanem a lassúság és a nehézkesség, imitt-amott modorproblémák és sokan sok mindent egyszerűen nem értenek a tárgyalótermekben. Például azt, hogy egy nem bonyolult ügyben miért kell hónapokig várni a következő tárgyalásra. Vendégünk Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Bízik bennük? Igazságosak? Tiszteletben tartják Önt? Tény, hogy a folyamatban maradó perek száma csökken, de sok nagy ügy máig lezáratlan. A bírói vezetés szerint egyre gyorsabb, az érintettek szerint még mindig nagyon lassú az igazságszolgáltatás. Mit kaphat az állampolgár a bírósági reformtól? - kérdezzük Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

A rendszerváltozás folyamatában mintha eldőlt volna, hogy Magyarországon nem lesz visszamenőleges igazságszolgáltatás, pedig 1990-ben még lehetett volna. Legyen, vagy ne legyen? Ezzel minden volt szocialista ország küszködött és részben még küszködik is. Mit gondol erről Horváth Attila jogtörténész és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója?

Az elejéről kell újrakezdeni Biszku Béla perét a Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése miatt. A 94 éves Biszku ezzel alighanem megúszta a büntetést. Amúgy mit nyer a társadalom azzal, ha bűnei után sok évvel elítélnek valakit akár náci, akár kommunista bűnökért? A rendszerváltozás egyik nagy kérdése: kell vagy nem kell visszamenőleges igazságszolgáltatás?

Csütörtökön volt a Saul fia című, Cannes-ban nagydíjat nyert film budapesti díszbemutatója. Nemes Jeles László műve, amelyről világszerte elismeréssel írnak és beszélnek, két hét múlva látható a mozikban. A főszereplő Röhrig Géza volt Baló György vendége.

Hívő és zsidó a Cannes-i nagydíjas Saul fia főszereplője, Röhrig Géza. A haláltáborban, a pokol poklában játszódó filmben  inkább az arcával és a szemével beszél, mint a hangjával:  élt Párizsban, rockzenekart alapított Budapesten, lengyel irodalmat és filmrendezést tanult, most New Yorkban él, tanít, verseket ír, első regényén dolgozik, és 48 éves korában voltaképpen véletlenül lett ünnepelt színész. 

6 évvel ezelőtt Pálinkás József elnöksége alatt hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület nevű programot, amelynek célja, hogy itthon maradásra, illetve hazatérésre ösztönözzön magyar kutatókat és munkájukat finanszírozza. Idén 96 pályázó közül 12-en nyertek, kilenc férfi, három nő – eddig mind a 12-en külföldön dolgoztak. Pásztor Gabriella fizikus és Hangya Balázs agykutató voltak Baló György vendégei.

9 férfi, három nő. Pályázatot nyertek. Eddig  külföldön dolgoztak, szeptembertől itthon kutatnak. Az akadémia versenyprogramot működtet, hogy a tehetséges tudósok maradjanak itthon, vagy, ha már elmentek, jöjjenek haza. Vendégünk két idei győztes: Pásztor Gabriella háromgyerekes fizikus Genfből érkezik. Hangya Balázs agykutató egy amerikai kutatóintézettől búcsúzik Budapestért.

A közfoglalkoztatásra költött pénz egyre nő: tavaly 184, idén 270, jövőre már 340 milliárdot, a tavalyinak majdnem kétszeresét szánja rá a költségvetés. A kormány átmeneti, de szükséges útnak tartva részben azt mondja, hogy segély helyett ki-ki dolgozzon, illetve azt is mondja, hogy a közfoglalkoztatás célja az, hogy minél többen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Szakértők szerint ez lényegében sikertelen. Először Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélünk, utána két szakemberrel.

Munkahelyek megszüntetésére is használja a kormány a közfoglalkoztatást, amit viszont bírálói csapdahelyzetnek tartanak, mert lényegében nincs belőle visszaút a munkaerőpiacra. A kormány nem tekinti tartós megoldásnak, mégis egyre többet, százmilliárdokat költ rá. Idén 200 ezer embert érint. Miért? Meghallgatjuk a felelős államtitkárt, utána két szakembert.  

Diadalmenet vagy összeomlás? Az ember nem tud eligazodni. De segít Chikán Attila egyetemi tanár, volt miniszter, az Akadémia levelező tagja, a Rajk László szakkollégium alapító igazgatója és elnöke.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

A devizahitelek forintosítása megtörtént, mégis sok a váratlan bonyodalom, az elégedetlenség és a csalódottság. Hangsúlyozva, hogy ahány hitel, annyi történet, annyit talán mégis meg lehet kockáztatni, hogy a hitelesek több könnyítésre és tartozásaik erősebb csökkentésére számítottak. Már csak azért is, mert a kormányzati kommunikáció hosszú ideig a terhek 30-40%-os csökkenését ígérte. Az adósok ezt nem tapasztalják.

Ön tudja, mit jelent az elszámolás kifejezés? Akkor Ön vélhetően devizahiteles. A bankok szerint Ön elégedett, mert törlesztőrészletei csökkentek a forintosítás miatt, a felmérések szerint viszont Ön elégedetlen és dühös, mert jóval több pénzre számított. Mi az igazság? Rendeződött az adósok helyzete, vagy újabb mentőcsomagokra lesz szükség?

Tavaly 681 ezer ügyet kezeltek, állandó, közvetlen figyelmet fordítottak majdnem 30.000 elhanyagolt és majdnem 7500 bántalmazott gyerekre. És több mint 4 ezret el kellett venni családjától.

Főleg elhanyagolás, lelki és fizikai bántalmazás miatt több mint 4000 gyereket vett el szüleitől az állam tavaly. Sok? Kevés? Megoszlanak a vélemények, mert talán senki nem tudja, valójában hány védtelen gyerek szenved otthon anélkül, hogy erről a gyermekvédelmi rendszer tudna. Ennek szabályozásán most változtatni akarnak. Czibere Károly államtitkárral beszélgettünk.

A gyerek védtelen. Ha úgy adódik, a családjától is csak az állam védheti meg őt. Tavaly 4415 gyereket vettek el a családjától. Otthonba vagy nevelőszülőkhöz kerültek. Ám a gyerekvédelmi rendszer szereplői között nincs érdemi együttműködés. És a rendszerben régóta nincs több pénz. Segít mindezen a szabályozás tervezett változtatása? Kérdezzük az államtitkárt és szakértőket.

Pál Csaba 40 éves, külföldön is tanult és kutatott, 2008-ban hazajött, négy éve már saját kutatócsoportja van az Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában és 3 napja elnyerte a magyar tudomány elsőszámú elismerését, a kétévenként megítélt Bolyai-díjat, és az ezzel járó több mint 30 millió forintot.

Önnek van vagyona? Rendszeres jövedelme? Lehet, hogy mégis adósságcsapdába került? Ha igen, hisz még a mentőígéretekben? Ha minderre igen a válasz, ön ideális jelölt arra, hogy kísérleti alanya legyen az úgynevezett családi csődvédelemnek, amit a KDNP nyújt be a hét közepén.

Ön engedné, hogy beleszóljanak családi pénzügyeibe, ha cserébe csökkennének adósságai? Ez lenne a családi csődvédelem, amelyet nemsokára bevezetnének. Aztán: Tudja, hogy szervezete ellenáll a gyógyító antibiotikumoknak? Egy 40 éves magyar biológus erre keres megoldást azzal, hogy kombinálja őket. Ezért kapta most legfiatalabbként a legrangosabb magyar tudományos díjat.

Mindenféle kimutatás szerint egyre több a szegény, nélkülöző gyerek. Az ő hangjukat hiába keressük a nyilvánosságban. Témánk a szegénység, szakértőink: Messing Vera szociológus és Molnár György közgazdász.

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Sokféle tudományos kutatás azonnal megszűnne – illetve más földrészeken folytatódna. Mi szól a javaslat mellett és mi szól ellene?

Európa több mint 1 millió polgára aláírta, hogy minden állatkísérletet tiltsanak be. Az ilyen kísérleteket most szigorú szabályokkal engedik. Az aláírók szerint vannak más módszerek, hogy ne az állatok szenvedjenek. A kutatók szerint egy ilyen tilalom megállítaná az európai tudományt és az állatkísérleteket más földrészeken folytatnák.

Alighanem a kormánynak is feltűnt, hogy a közbeszerzést – ez nálunk évi legalább 2 ezermilliárd forint - sokan azonosítják a korrupcióval és különféle becslések forognak arról, hogy ez évente hány százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Akik ezt – kevés kivétellel - már-már vállvonogatva veszik tudomásul. Megjegyzendő, hogy a közbeszerzési korrupció Európa-szerte dühíti az adófizetőket. Nálunk most mindenesetre új közbeszerzési törvény készül – az utóbbi években megszokott rapid módszerrel.

Keveset tudunk arról, mire, miért és hogyan költi az állam a pénzünket, amikor a nevünkben szolgáltatást vagy beruházást vesz. Ez a közbeszerzés, évente több pénzért, mint amennyit oktatásra vagy egészségügyre költ az ország. Szakértők szerint a közbeszerzés egyenlő korrupció, ezért az állam most minimális vitaidővel – új közbeszerzési törvényt javasol. Átláthatóbbá teszi a rendszert?

Ez háromrészes, nyugdíjjal és pénzügyekkel foglalkozó sorozatunk befejező része. Kedden ott hagytuk abba, hogy a szakértők szerint, aki csak teheti, igyekezzen minél hamarabb elkezdeni az öngondoskodást – azt, hogy rendszeresen tegyen félre pénzt nyugdíjas éveire. Most az a kérdésünk, akinek van pénze, mit kezdjen vele?

Ön tudatosan dönt a pénzéről? Már ha van. A lakosság egészének van összesen majdnem 30 ezermilliárd forint, egy teljes évi nemzeti össztermék. Háromrészes sorozatunk befejező része: mit csináljon a pénzével? Tegye félre időskorára? Költse biztosításra? Hagyja bankban? Nyisson számlát külföldön? Tőzsdézzen? Vegyen ingatlant? Mi mást? Elmondják a szakértők.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Mindannyiunkat érinthet az a háromrészes sorozat, amelybe hétfőn este belevágunk. Az első két adásban a nyugdíjjal foglalkozunk - először a mai nyugdíjasokkal, a helyzettel, hogy bírja-e és meddig bírja az állami rendszer a terhelést, hozzá kell-e nyúlni, kedden a jövő nyugdíjasaival, azzal, mi a teendő, hogy sokévi munka után az embernek nyugdíjasként ne kelljen nélkülöznie és a harmadik részben azt kérdezzük, mit kezdjen az ember a pénzével, hova és mibe tegye, már ha van neki.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

Nem a II. világháborút akarjuk elemezni, hanem tanulságairól, utóéletéről, s ha van, a mai világ- vagy Európa-rendről gondolkozni, különös tekintettel Oroszország szerepére. Vendégünk két történész, Pók Attila és Sz. Bíró Zoltán.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Két kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy rutinvizsgálat. Az antidopping csoport vezetője műsorunkban nem beszél azok után, hogy ő erősítette meg a kokainfogyasztás tényét a sajtónak, a sportolók nem beszélnek, Baráth Etele, a szövetség elnöke külföldön van, de eljött Csabai Edvin, a szövetség szakmai igazgatója és Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője.

Ha autóversenyző akarsz lenni és nincs pénzed, kezdd szimulátorral – legalábbis így kezdte Michelisz Norbert, aki a hétvégén már másodszor nyerte meg a túraautó világbajnokság magyar futamát és egy évente megrendezett közönségszavazás alapján ő a legnépszerűbb magyar sportoló.

A legsikeresebb magyar autóversenyző már másodszor nyert futamot a Hungaroringen, pedig nem gyári csapat áll mögötte. Vendégünk lesz Michelisz Norbert. Aztán: Kokainbotrány - két klasszis kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy edzőtábori rutinvizsgálat. Nevük kitudódott és törvénysértően nyilvánosságra került, elvették támogatásukat, és noha feljelentés nincs, a rendőrség is érdeklődik.

Világszerte figyelnek a csütörtöki brit választásokra. Azért is, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságáról és egyik pénzügyi központjáról van szó, azért is, mert az eredmény példátlanul szoros is lehet – és ennek megfelelően intenzív a kampány is. Mi még azért is figyelünk, mert az Egyesült Királyságban több százezer magyar dolgozik. A két főszereplő David Cameron miniszterelnök és kihívója, Ed Milliband.

Mivel Angliában több százezer magyar él, kell, hogy érdekeljen minket az utóbbi évtizedek legszorosabbnak tartott brit választása - május hetedikén. A főszereplők, a nyilvánosság minden eszközével zajló kampány, a témák és a tétek az Egyesült Királyság, Európa és Magyarország szempontjából – megbeszéljük a Financial Times budapesti tudósítójával, Andrew Byrnnel.

Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők. Klementz Kata irodalánc-tulajdonos és Komócsin Laura coach volt Baló György vendége.

Sikeres vállalkozók, egyikük egy miskolci panellakásból indult, közgazdász lett, tanácsadóként bejárta a világot és ma egy óra alatt keres annyit, mint első havi fizetése volt. Másikuk Budapesten, később Bécsben is bevezetett egy új irodatípust, az úgynevezett co-working-et. Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők.