Felkavarta a magyar közélet és a világsajtó egy részét a legnagyobb példányszámú országos minőségi napilap úgymond felfüggesztése a hétvégén. Egyik pillanatról a másikra. Történetesen egy ellenzéki lapról van szó. Történetesen az eredménytelen népszavazás után 5 nappal. Történetesen azon a héten, amikor a lap egy miniszterről, majd bankvezetőkről publikált meghökkentő tényeket.

Kiadták Magyarország 2014-es élelmiszer-mérlegét. Miből mennyit ettünk és eszünk, többet költünk élelmiszerre? És milyen összefüggés van a jövedelem és a táplálkozási szokások között – aki tehetősebb, egészségesebben eszik? S aki szegény, annak kizárólag gyengébb minőségű és hizlaló ételekre telik? 

Van, aki úgy szegény, hogy nincs mit ennie. Van, aki úgy, hogy nem tud fűteni, világítani, vagy gyógyszert vásárolni. És van, aki úgy, hogy túlzsúfolt, komfort nélküli lakásban lakik – vagy sehol nem lakik. Az utcán. Menhelyen. Ezt nevezik lakhatási szegénységnek, amely 10 közül három embert sújt Magyarországon. Mit lehet tenni értük? Kinek a dolga? 

Évek óta vitatéma, hol hangosabban, hol halkabban, hogy Magyarország 3 ezer milliárd forintnyi orosz hitelből két új atomerőművi blokkot akar építeni és üzemeltetni Pakson. Ez az úgynevezett Paks II. A nukleáris energia használata a világban ellentmondásos: van, ahol a 2011-es japán baleset után úgy döntöttek, hogy leépítik az atomenergiát, és vannak országok, nagyok is, ahol új erőművek építését tervezik. Paks II, a magyar kormány kiemelt beruházása a magyar kormány egyik hivatalától, megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub is megfellebbezte azzal, hogy a kérelem lényeges kérdésekre nem válaszol.

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést? 

Minden választás számtengert kínál, s ennek az az előnye, hogy sokféle metszet és elemzés lehetséges. Így van ez a tegnapi népszavazással is. A Fidesztől az nem tudható meg, hogy a referendum érvénytelen, az ellenzéktől az nem, hogy akik elmentek, 90% fölött szavaztak nemmel. A Fidesz érvénytelenség helyett „politikai érvényességről” és Alaptörvény-módosításról beszél, az ellenzék sokmilliárdos kampánypazarlásról.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Az Európa Tanács szerint a cigányokat rendszerszintű, az élet minden területére vonatkozó hátrányos megkülönböztetések sorozata sújtja Magyarországon. Azt kérdezzük, miért nem támogatja a civil szervezeteket a magántőke, s főleg, hogyan lehetséges, hogy egy 3 és fél milliárdos pályázatból éppenséggel a legjobb tanodáknak nem jutott egy fillér sem.

Előbb az MLSZ sportigazgatója, majd a válogatott szövetségi kapitánya lett. Vele jutott ki a csapat az Eb-re, s a legjobb 16 közé került. A német edzőből magyar hős lett. Azóta, mint rendesen, a magyar klubok gyorsan kiestek az európai kupákból, csak néhány játékos igazolt topligákba, s az első Vb-selejtezőből csalódás lett. Módszerei miatt a magyar szakma rendszeresen kikezdi, de ő csak előre néz: Bernd Storck.

Egy filmrendező keresi magát, színésznő feleségével együtt talán el is menne az országból. Egy szülői értekezleten találkozik egy apukával, akiről az derül ki, hogy producer. Valahogyan összeszednek nem egész 10 milliót. Ez töredéke egy játékfilm költségvetésének. A filmrendező feleségével, ők a két főszereplő és 13, felváltva dolgozó operatőrrel együtt a saját lakásukban megcsinálják az Ernelláék Farkaséknál című filmet, amely fődíjat nyer Karlovy Varyban. Török-Illyes Orsolya színésznő, az ő férje Hajdu Szabolcs rendező, színész és Herner Dániel producer a vendégeink.

Magyar idő szerint kedd hajnalban lesz a három közül az első tévévita az amerikai elnökválasztás két jelöltje között. Az első ilyen vitát még 1960-ban rendezték John Kennedy és Richard Nixon között, s azóta Amerikában természetes kelléke minden elnökválasztásnak.  A mostani kampány mindkét jelöltje idősebb és mindketten kevéssé népszerűek.  És ők ketten – ezt kevesen gondolták néhány hónapja, mivel Donald Trumpot nem vették komolyan – szóval őt ketten jelenleg szinte fej-fej mellett állnak a felmérésekben.  

Az Európa Tanács kiadott egy 47 oldalas szakértői jelentést, amelyben megállapította, hogy Magyarországon rendszerszintű, tehát általános hátrányos megkülönböztetés sújtja a cigányságot munkában, egészségügyben, oktatásban és lakhatásban is. A hivatalos magyar válasz a 47 oldalra hét rövid bekezdés, amely azt mondja, hogy a magyar kormány mindent elkövet, hogy erősítse a toleranciát és a tiszteletet a kisebbségek iránt. Erről beszélgetünk.

Ha visszanézünk 15 évet, először jött a terror Amerikába, majd Európába és sokkal később a menekülők és utóbb velük együtt a bevándorlók is. Közülük tízezrek vesztek a Földközi-tengerbe. A többiek itt vannak és jönnek, jönnek. Európa és az európai ember bizonytalan, fél és válaszokat keres, mert eszébe jut, hogy az európaiságnak része a szolidaritás, a segítőkészség és a befogadás. Keressünk válaszokat. Ungváry Rudolf író, Péterfy Gergely író és Schilling Árpád rendező.

Önök tudják, hogy melyik generáció tagjai? Merthogy a generációkat betűkkel is jelölik születési dátumok alapján. Így X generáció – 1960 és 80 közötti, Y generáció 80 és 95-2000 között, Z generáció 2000 és 2015 között, tehát 15-20 éves korszakolásról van szó. Ma estére kikaptuk magunknak a mostanában sokat emlegetett Y generációt, 1980 és 95-2000 között születtek, tehát vannak közöttük, akik már tizenéve dolgoznak, s vannak, akik még középiskolába járnak. Mindenképpen ez a generáció alkotja a ma dolgozók legnépesebb csoportját. Milyenek és miért?

Egy dolog, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, de ezen belül nagyon másik dolog, s ezen már veszítettünk nagy külföldi beruházást, hogy a jövőt meghatározó informatikában több tízezer munkahelyet nem tudnak betölteni. Évente 3 ezer szakember megy nyugdíjba, de a képzés még ezzel sem tart lépést. Szakértők szerint a kilátások sem jók, rövidtávon nem várható javulás és ennek egyik oka, hogy a XXI. század talán legfontosabb és leggyorsabban fejlődő szakmáját XX. századi, tehát sokszorosan elavult módszerekkel tanítják.

Az összeomlás szélén vette át a görög pénzügyeket, miniszterként alkudozott az Unió és a Valutaalap vezetőivel, de végül veszített és kiszállt a politikából. Mégis politikai rocksztár lett. Jelen van, vezető lapokban publikál. Yanis Varufakisz újabb mozgalmat alapított, hogy demokratizálja Európát. Mit gondol a magyar menekültpolitikáról és Európa jövőjéről az Európai Zöldek társelnöke?

20 éves a törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy pusztán szegénység miatt a hatóságok kiszakítsanak családjából egy vagy több gyereket. A kiszakított gyerekek érzelmi szegénységben, családi háttér nélkül, gyökértelenül nőnek fel, amikor kikerülnek az állami gondozásból, képzettségük erősen az országos átlag alatt van, így maguk is szegényekké válnak, majd gyerekeik is, akiket, ha ez a rendszer nem változik, ezért majd elveszik tőlük. Van kiút ebből a körből?

Az uniós kilépésről szóló népszavazás politikai földrengést produkált az Egyesült Királyságban. Eközben a brit munkáspárt válságáról az jutott eszünkbe, hogy megnézzük a baloldal helyzetét Európában. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, Sebők Miklós, társadalomtudós és Biró-Nagy András a Policy Solutions elemző cég kutatási igazgatója a vendégünk.

Az új tanév kezdetén tekintsük át,hogy mire jutottak a különféle tiltakozó mozgalmak a közoktatásban. Messziről úgy látjuk, hogy amit a kormány akart, lényegében mindent elért. Rendszerszintű változás nincs. Viszont. Amit a pedagógusok akartak, abból édeskevés valósult meg. De forró őszt ígértek. Ez egyelőre csak az időjárásra vonatkozik.

Mit akar az MSZP a kvótanépszavazással – és főleg önmagával? Molnár Gyula a párt új elnöke.

Két ellenzéki párt is új elnökkel próbál áttörni, 2 évvel a választások előtt. Hadházy Ákos sikeres állatorvosból lett a korrupció elleni harc arca, az LMP társelnöke és képviselője.

Ha egy sportolónő sikeres, örülünk. Ha olimpiai bajnok, el vagyunk ragadtatva. A 8 magyar arany közül hetet nők szereztek Rióban. Nem is gondoljuk, hogy a nők hátrányban vannak az élsportban. De a politikában. Magyarországon  konokul 10 % alatt marad a nők aránya a képviselők között. De közben a nők aránya a képviselő jelöltek között háromszorosára nőtt 1990 óta, voltaképpen tehát egyre kevésbé sikeresek. De miért?

Holnapután lesz a 15. évfordulója annak, hogy az Egyesült Államokat négy összehangolt terrortámadás érte.  

Nem olyan régen nemzetközi közgazdászok kedvence volt egy látványosan fejlődő országcsoport, amelyet Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevéből BRIC-nek rövidítettek. Ebből a négyesből mára Oroszország és Brazília is kiesett. Brazília elnyerte a futball-VB majd az olimpia rendezését, de időközben elveszítette elnökét, politikai és gazdasági stabilitását. A világ hatodik legnépesebb országáról, a világ kilencedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

A júliusi puccskísérlet után brutális katonai és polgári tisztogatás. Majd török harckocsik jelennek meg Szíriában, a kormány és a kurdok ellen is harcolnak. Ám a kurdokat Amerika támogatja. S közben erősödik a törökökkel újonnan barátkozó orosz katonai beavatkozás is. Most akkor ki ki ellen harcol Szíriában?

Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének, s ha hinni lehet a méréseknek, legalább 3 millióan nem tudnának vagy nem akarnának pártot választani – persze nem az októberi népszavazásról beszélünk. Hanem az általános kiábrándultságról, ami a pártokat illeti. Kik azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani? Miért? Mit kellene tenniük a pártoknak, hogy elérjék őket?

A kormány azt mondja, a népszavazás akár 100 évre meghatározhatja az ország sorsát és ezért minden lehetőséget kihasznál, hogy elmondja véleményét és érveit a választóknak – ám a kormánynak ez az elve a Fideszre nem vonatkozott, hiszen nem kívántak vitatkozni az egyetlen érdemi ellenzéki kampányt folytató Kétfarkú Kutya Párttal. Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke volt a műsor vendége.

Rossz vagy jó – nem lehet tudni, mert egyelőre minden a kapkodás és az előkészítés hiányosságairól szól a hirtelen bevezetett új szakoktatási rendszerben. A lényeg: aki nem gimnáziumban tanul tovább, az a továbbtanulás mellett és közben szerezzen magának szakmát, hogy valamikor enyhüljön a fokozódó magyar munkaerőhiány. Ki mondaná, hogy ez nem jó cél? Na de a részletek!

Magyarországon meghosszabbított, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van, de bevándorló vagy menekült alig. A kormány tudja, mit akar a népszavazástól, az ellenzék nem annyira.

82 évesen is a világot járja a brit Jane Goodall, az emberhez közeli csimpánzok szakértője, aki sok mindent megfigyelt az állatokról, amit a tudósok nem. Világhírű állatvédő és környezettudós, aki szerint mindenki tehet a Föld jövőjéért. Évtizedeket töltött Afrikában, utóbb intézetet alapított, világszerte, így Magyarországon is vannak követői. Megkérdezzük tőle, mi hajtja őt ma is?

Ön hallotta már azt a szót, hogy bitcoin? Összetett angol szó, ebből a „bit” a számítástechnika alapmértékegysége, a coin szó magyarul érme. Nagyon nagy többségünk semmit nem tud róla. Pedig ez egy új pénz, ami fizikailag nem létezik, bankban vagy a párna alatt nem tartható, értéke mégis kifejezhető dollárban is, így forintban is – a bitcoin a digitális kor új fizetőeszköze.

A Magyar Tudományos Akadémia néhány szakembere összefogott és elkezdtek gondolkozni a magyar egészségügy helyzetéről és jövőjéről. Ennek során Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója először lehangoló adatokat mondott a keringési betegségekről és halálozásokról Magyarországon, majd azt is elmondta, hogy ez miért van.

Önök közül nyilván nem sokat tervezik, hogy augusztusban Rióba utazzanak, de gondolom majdnem mindannyian nézzük majd az olimpiát – ha tényleg lesz. Most azt lehet gondolni, hogy tényleg lesz. Rió 2016.

A közoktatással kapcsolatos, jó féléves tiltakozások és a hosszú ideje tartó viták aligha szűnnek meg a nyári iskolai szünet alatt – még akkor sem, ha a kormány rohamtempóban módosítja a kifogásolt előírások egy részét és ugyancsak rohamtempóban kisajátítja az iskolák fenntartását és működtetését, mondhatnánk kiteljesíti az államilag központosított közoktatási rendszert. Gondoltuk megkérdezünk egy szaktekintélyt, aki közvetlenül nem vett részt az elmúlt fél év vitáiban, de sokat tud a gyerekekről és nagyon sok éve ismeri és elemzi a magyar közoktatást.

Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.

Egy brit közgazdász professzor bizonyára sok mindent megtapasztalt a munkáról és a munkaerőpiacról, amikor több mint 30 évig dolgozott az ENSZ munkaügyi szervezetének. Talán meg lehet kockáztatni, hogy ezek a tapasztalatok vezették őt ahhoz, hogy 1986-ban másokkal együtt megalakítsa az Alapjövedelem Világhálózatát, majd, nem olyan régen, néhány évvel ezelőtt megalkotta a prekariátus fogalmát – még egyszer, prekariátus, - akikről szó van, gyökértelen, majdhogynem napról napra, tehát állandó létbizonytalanságban élő bérmunkások meglehet százmilliói a világban.

Schiffer András felépített egy pártot, neve LMP, kibontva, mert ezt szánták a lényegnek, hogy „Lehet Más a Politika”, bekerültek az országgyűlésbe, jött egy pártszakadás, mégis sikerült újra bekerülniük, és talán ma is sikerülne – de immár Schiffer András nélkül, mert ő mától nem társelnök, ősztől nem képviselő, abbahagyja, elmegy, visszavonul, felszabadítja magát, azt mondja, szellemi erőteret akar építeni.

Szinte minden ország tagja, a világ legfontosabb nemzetközi szervezete, a legtöbbet teszi a háborús konfliktusok rendezéséért, a menekültekért, illetve a globális járványok és a klímaváltozás ellen, mégis keveset tudunk róla. Őrizni és javítani akarja a világot. A második világháború után alapított ENSZ új főtitkárt, tehát vezetőt választ, de nem úgy, mint eddig. Elvben most először Kelet-Európa térsége adná az új főtitkárt, bár nem csak innen vannak jelöltek.

Ön kért már kölcsön autót, fúrógépet vagy mondjuk videó kamerát? Tudja, hogy a kölcsönkérés, ezáltal vagyontárgyaink megosztása egy új típusú gazdaság, az úgynevezett sharing economy – vagyis közösségi gazdaság része? Nem vadonatúj fogalomról van szó, de a technika ma már lehetővé teszi, hogy erre vállalatbirodalmak épüljenek, mások viszont úgy látják, hogy a közösségi gazdaság alapjaiban változtatja meg tárgyak birtoklásán alapuló életünket és munkahelyek millióit fenyegeti. Melyik igaz? Mindkettő? Egyik sem?

Aki önök közül elmúlt 50 éves és munkát keresett vagy munkát keres – milyen tapasztalatai vannak? Alighanem azt gondolja, hogy a munkáltatók nem kapkodnak ön után, ha egyáltalán válaszolnak önnek. 15 év múlva minden harmadik munkavállaló 55 évesnél idősebb lesz Európában. Munkát nálunk is sokan keresnek most és majd ebből a korosztályból, de esélyeik szerények.

Az internet és a véleményszabadság, ami mindenképpen érték. Ön olvas kommenteket a neten? Komolyan veszi őket? Ír is? Mit? Miért? Véleményt, ellenvéleményt, esetleg jól esik önnek, hogy következmény nélkül bárkinek majdnem bármit odamondhat? Meglehet fizetnek önnek azért, hogy kommentekkel támogassa a kormányt vagy valamelyik ellenzéki pártot? Arról már kezdünk valamit sejteni, hogy miért és mennyiben felelős egy kiadó a weboldalain olvasható kommentekért. De mi a teendője egy kiadónak, hogy ne kelljen bíróságokra járkálnia?

Önök tudják, mit csináljanak, amikor egy fogyatékkal élő emberrel találkoznak? Igen vagy nem, minden huszadik honfitársunk fogyatékkal él, összesen úgy félmillióan. Az ország lakosságának 5 százaléka. Érdekes, talán oka van, hogy ugyancsak 5 % arányban kell fogyatékosokat foglalkoztatnia minden cégnek, amelynél több mint 25-en dolgoznak. Vagy fizetni kell. Sokan inkább fizetnek, mint alkalmaznak: évente 65 milliárd forintot, ebből az összegből 64 ezer sérült embert lehetne foglalkoztatni.

Az összes iskolát kötelezik arra, hogy minden vagyonát, beleértve az épületet és összes berendezését sürgősen adja át az államnak vagyonkezelésre ingyen. Majdnem 3000 iskoláról van szó, főleg népesebb településeken. Mi a garancia arra, hogy az állam vagyonkezelőként gondos, értékmegtartó, meglehet értéknövelő gazdaként jár el ezzel a kicsikarandó önkormányzati vagyonnal?

82 évesen is a világot járja a brit Jane Goodall, az emberhez közeli csimpánzok szakértője, aki sok mindent megfigyelt az állatokról, amit a tudósok nem. Világhírű állatvédő és környezettudós, aki szerint mindenki tehet a Föld jövőjéért. Évtizedeket töltött Afrikában, utóbb intézetet alapított, világszerte, így Magyarországon is vannak követői. Megkérdezzük tőle, mi hajtja őt ma is?

Persze, hogy ki-ki szeretne gondoskodni majd szüleiről, ha erre szükségük lesz. Ez a gondoskodás egy új törvénymódosítási szándék szerint akár az idén júliustól államilag érvényesíthető és behajtható kötelezettséggé válik. Ha önnek vannak, vagy lesznek idős szülei, akik szegények, bölcsen teszi, ha, akár képes erre, akár nem, elkezd félretenni, hogy ha személyesen nem is tud majd gondoskodni róluk, képes legyen ezért fizetni.

Ha a VÉDA-rendszer tartja első havi bírságolási tempóját, úgy jövő júliusra behozhatja vételárát, illetve, és ez a nem jó hír, ez a jelenlegi tempó minden egyes magyar állampolgárnak, beleértve a csecsemőket is, átlagosan 1200 forintjába kerül évente. Átlagról van szó. Örülhetnek a csecsemők, hogy nem vezetnek.

Halálra éheztettek egy másfél éves kislányt Gyöngyösön. Brutális és kegyetlen bántalmazás, ilyenek ellen is kampányol az ENSZ gyermekjogi szervezete, az UNICEF magyar bizottsága adónk egy százalékát kérve. Kampányvideóikban a gyerekek bántalmazására hívják fel a figyelmet, meglehetősen szokatlan és megosztó tartalommal.

Sok bajunk van vele, de megszoktuk. Működése mindannyiunkat érint, adót is fizetünk érte, de keveset tudunk róla. A megfejtés: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP. Kezeli a gyógyításra szánt pénzeket évi 2 ezer milliárdot és ebből: úgy-ahogy finanszírozza a kórházakat, a rendelőket és a háziorvosokat. Fizeti a táppénzt, a gyedet és sokféle más ellátást.  Dönt a gyógyszereinkről és ezek támogatásáról, az új technológiák alkalmazásáról és az egyedi méltányossági kérelmekről – amikor valaki szeretne hozzájutni költséges, de számára létfontosságú gyógyszerekhez. Eddig. Mostantól, ha jól értjük, az egységes OEP-et szétszedik. Egy része az egészségügyi államtitkársághoz kerül, egy másik része az Államkincstárhoz. Ennek mi értelme és ebből mi lesz?

Szerencsés egy ország, ha állampolgárait érdeklik a költségvetés részletei. Hiszen a számok azt mutatják meg, hogy a kormány hogyan, mire akarja költeni az adófizetők pénzét. A kormány 3 százaléknál magasabb növekedéssel és 1 százaléknál alacsonyabb inflációval számol. Egy napilap azt írja, hogy a költségvetés több mint 2500 sorából majdnem 1500 sor az ideivel azonos kiadásokat tartalmaz, 381 tétel viszont csökken. A többi értelemszerűen nő.  

Angela Merkel német kancellár, aki a 80 milliós Németország és kimondva, ki nem mondva, az Európai Unió élén szembe került egy másik 80 milliós ország, Törökország elnökével, Erdogannal. Aki pontosan tudni véli, hogy a menekültek ügyében az Unió kiszolgáltatott neki – kérdés, hogy meddig akar, meddig tud elmenni: azonnali vízummentességet akar és főleg azt, hogy nemhogy külföldről, de még Törökországból se szóljon bele senki abba, hogy miféle szigorú elnöki hatalmat akar megvalósítani. Feszültség van. Oldható?