Mivel a két vezető baloldali párt, az MSZP és a DK vezetői hol személyesen, hol szóvivőikkel üzengetnek egymásnak, voltunk elég hiszékenyek ahhoz, hogy megpróbáljunk egy vitát összehozni a két pártelnök között, de ez nem sikerült, mert az MSZP elnöke nem vállalta. Szerdán Botka Lászlóval, az MSZP miniszterelnök-jelöltjével beszélgettünk, most Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével.

A sikeres szegedi polgármester most, mint az MSZP miniszterelnök-jelöltje új baloldali programot hirdet, és országjárásba kezd.

"Én abban hiszek, hogy a 106 választókörzeti jelölt kiválasztásánál nem a párthovatartozás kell, hogy meghatározó legyen, hanem a szavazat maximalizálási képesség" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

"Befagytak Magyarországon a politikai erőviszonyok. Ha most vasárnap lennének a választások, Orbán Viktor legalább akkora többséggel nyerne, mint ezt megtette 2010-ben és 2014-ben is" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

"Megértettük, hogy Orbán nem a tombolán nyerte 2010-ben a kétharmadot" - mondta Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Baló György műsorában.

Noha az MSZP választmányának elnökeként nem sokat szerepelt, évek óta a baloldal választási csodafegyvereként emlegetik. Ennek egyik alapja az, hogy 2002 óta botrányok nélküli sikeres polgármester Szegeden. Decemberben váratlanul miniszterelnök-jelöltnek deklarálta magát egy interjúban. Ultimátumszerűen, feltételekkel. Ezek közül máig egy sem teljesült. Nem lép vissza. Botka László.

Az iskolában azt tanuljuk, hogy volt három ipari forradalom – először a gőzgép, majd az elektromosság, végül a számítástechnika és a robotok megjelenése az iparban. Ma már világszerte a negyedik ipari forradalomról beszélnek, amit az jellemez, hogy számtalan terméket és szolgáltatást emberek helyett szoftwerek és robotok fognak előállítani. Gyorsan változik a világ. Számtalan munkahely megszűnik, de újak is létesülnek – főleg olyanoknak, akik nem csak diplomát szereznek, hanem utána életük végéig újra és újra tanulnak, akár egy teljesen új szakmát.

Már majdnem tíz éve, hogy a gazdasági- és pénzügyi válság miatt nehezen lehetett pénzhez jutni a piacon és Amerikából ekkor indult el az úgynevezett közösségi finanszírozás: van egy ötlet, amihez kell egy jó kampány s utána jön a megvalósítás – mintha pofonegyszerű lenne. Később kiderül, hogy nem is olyan könnyű mások pénzét megszerezni a saját ötletemhez.  

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

A magyar iskolarendszer nem volt és ma sem képes kiegyenlíteni az otthonról hozott hátrányokat. Tehát el kell fogadni, hogy az iskola nem tud mit kezdeni a gyengébben teljesítő szegény gyerekkel? Változzon a gyerek és a szülő, mert az iskola nem tud? Hogyan csinál a szociális hátrányból tanulmányi hátrányt a közoktatás, avagy a szegénység írja a bizonyítványt?

Mintha lassan természetesnek és magától értetődőnek kellene tekinteni, hogy a szegényebb sorsú gyerekek leginkább más szegényebb sorsú gyerekekkel járnak együtt iskolába és ne is reménykedjenek abban, hogy az oktatási rendszer képes lenne bármit is tenni azért, hogy hátrányaik legalább csökkenjenek. Másképpen fogalmazva: a közoktatással nincs is olyan nagy baj, a szerencsésebb sorsú diákokból válogató elit iskolák jól teljesítenek, de az országos átlagokat vagy a PISA felmérés magyar eredményeit a rosszul teljesítő szegény diákok rángatják lefelé – és ez így rendeltetett. Vagy mégsem?

Ha máskor nem is, ilyenkor talán mindenkinek eszébe jut, hogy mi a magyar nemzet, hogy honnan, merre megyünk, s hogy ebben milyen szerepe van a történelemnek…ritkán beszélünk erről értékelhető terjedelemben a széles nyilvánosságban. Szerdán ünnepeljük az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. Világraszóló sikerekkel kezdődött, vereséggel végződött. Trauma, amelyet a huszadik században sok újabb trauma követett. Hogyan lehet ilyen múlt alapján egészséges nemzettudatunk, nemzeti identitásunk – és mi ez?

Ön tudja, hogy munkáltatója bejelenti-e önt a társadalombiztosításnál? Kap zsebbe fizetést? Tudja, kihez fordulhat, ha főnöke elfogadhatatlan kifejezéséket használ Önnel szemben? A legtöbben bizonyosan legalább hallottak már róla, de lehet, hogy személyesen nem mindenki tapasztalta, vagy nem feltétlenül észleli, hogy milyen a légkör a munkahelyén. Vegzálják, szekálják, piszkálják, gúnyolják, stresszelik az embert? Pletykálnak róla? Létező jelenség a munkahelyi terror vagy a média találmánya? Ha létezik, van kihez fordulni? Kap védelmet? Főnöktől, szakszervezettől, kitől, mitől? Mindjárt meglátjuk.

Ha Magyarország menekült és/vagy migráns ügyekben mozdul, arra ma már figyel a világ. Legújabban két fejleményre: ha nem is átütő, de valamennyi média-figyelmet kap, hogy a magyar hatóságok képviselői bántalmazzák a menekülteket a déli határon – ezt Magyarország tagadja. Világszerte beszámolnak viszont a jogi határzár szigorításáról: az országgyűlés elfogadta, hogy mostantól minden egyes menedékkérőt automatikusan őrizetbe vesznek, nem csak azokat, akik átjöttek a kerítésen, hanem azokat is, akiket Magyarország területén bárhol megtalálnak. Az őrizet helye az úgynevezett tranzitzóna a határon, ahol drótkerítéssel körülvett konténerekben kell élniük a menedékkérőknek – illetve bármikor visszamehetnek Szerbiába, mivel Szerbiát Magyarország biztonságos államnak tekinti. A külföldi politikai visszhang vegyes, tekintélyes nemzetközi szervezetek rendre súlyos jogsértésről beszélnek.

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.  

Jordán Tamás megalapította és 10 éve sikeresen vezeti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. Folytatná. Csakhogy pályázatát indok nélkül érvénytelenítette a közgyűlés. Amelynek illetékesei nem beszélnek. Beszél viszont a magyar színházi szakma, amelynek sok művésze és szervezete is kiáll Jordán Tamás mellett. Új pályázat lesz. Politikát vagy színházat csinál Szombathely?

Jordán Tamás megalapította és 10 éve sikeresen vezeti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. Folytatná. Csakhogy pályázatát indok nélkül érvénytelenítette a közgyűlés. Amelynek illetékesei nem beszélnek. Beszél viszont a magyar színházi szakma, amelynek sok művésze és szervezete is kiáll Jordán Tamás mellett. Új pályázat lesz. Politikát vagy színházat csinál Szombathely?

Jordán Tamás megalapította és 10 éve sikeresen vezeti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. Folytatná. Csakhogy pályázatát indok nélkül érvénytelenítette a közgyűlés. Amelynek illetékesei nem beszélnek. Beszél viszont a magyar színházi szakma, amelynek sok művésze és szervezete is kiáll Jordán Tamás mellett. Új pályázat lesz. Politikát vagy színházat csinál Szombathely?

Jordán Tamás megalapította és 10 éve sikeresen vezeti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. Folytatná. Csakhogy pályázatát indok nélkül érvénytelenítette a közgyűlés. Amelynek illetékesei nem beszélnek. Beszél viszont a magyar színházi szakma, amelynek sok művésze és szervezete is kiáll Jordán Tamás mellett. Új pályázat lesz. Politikát vagy színházat csinál Szombathely?

Jordán Tamás megalapította és 10 éve sikeresen vezeti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. Folytatná. Csakhogy pályázatát indok nélkül érvénytelenítette a közgyűlés. Amelynek illetékesei nem beszélnek. Beszél viszont a magyar színházi szakma, amelynek sok művésze és szervezete is kiáll Jordán Tamás mellett. Új pályázat lesz. Politikát vagy színházat csinál Szombathely?

Jordán Tamás a Budapesti Nemzeti Színház igazgatása után az igazgató Szombathelyen alapít színházat, utóbb oda is költözik, a színház sikeres, a város és a közönség is szereti. De ez kevés - kinek? A szombathelyi közgyűlésnek. Amely új pályázatot ír ki a Weöres Sándor Színház vezetésére.

Aki tartósan és nagyobb összeggel tartozik – rezsivel, lakbérrel vagy hitellel, annak tartania kell attól, hogy előbb-utóbb elveszíti az otthonát. De előtte hosszasan küzdenie kell hatóságokkal, közműcégekkel, bankkal, végrehajtóval. Decembertől márciusig tilos a kilakoltatás, de a fennmaradó 9 hónapban…ki tudja, hány embert lakoltatnak ki Magyarországon? Ha jól értjük, pontosan senki.

Egyre több értékes és érzékeny adatot tárolunk számítógépen és okos telefonon. Ha nem figyelünk, ezeket könnyű ellopni, s utána megzsarolhatják az embert, hogy fizessen, ha vissza akarja kapni az adatait, ha újra használni akarja a számítógépét vagy telefonját, durvább esetben, ha egy kórházi részleg folytatni akarja munkáját. Otthon is, munkahelyünkön is egyre több okos, de sérülékeny gépet, használunk és számtalan statisztika és elemzés figyelmeztet, hogy védekeznünk kell – különben egyre súlyosabb veszteségek fenyegetnek.

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Nem mindenkinek egyforma érték a saját élete. Egy közszereplő öngyilkossági kísérlete miatt megint téma lett, hogy milyen keveset tudunk azokról az embertársainkról, akik fontolgatják, hogy eldobják az életüket. Sokszor észre sem vesszük, ha valaki a környezetünkben esetleg öngyilkosságra készül, ha mégis észrevesszük, nem nagyon tudunk mit kezdeni vele, nem tudjuk, mit mondjunk, mit ne mondjunk neki, hogyan segíthetnénk. Nem köztudott, hogy minden befejezett, tehát halálos öngyilkosságra 19-20 kísérlet jut. Szakértők szerint az öngyilkosság megelőzhető. Akkor miért nem sikerül mindig megelőzni?

Budapest káprázatos város, de sok éve azzal küzd, hogyan és minek találja ki magát, szóval, hogy mi legyen? A városkép: egy Duna-partra forduló, nyüzsgő mai világváros, vagy, újabban, egy múltba révedő, bezárkózó főváros. Ingatlan befektetők kapkodó nagyberuházásai, főváros és kerületeinek csatái avagy – építészek és urbanisták átgondolt, nyilvánosságban érlelt koncepciója döntse el, milyen legyen Budapest?

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Adott egy Magyarországnál területileg harmadával nagyobb, 25 milliós diktatúra, amely lakosságát éhezteti, de hosszabb ideje nukleáris támadással fenyegeti környezetét. Az ország Észak-Korea, a környezet Dél-Korea, Kína, Oroszország és Japán, mostanában amúgy is nem kevés feszültséggel. Észak-Korea a második világháború után le akarta rohanni Dél-Koreát, ebből nemzetközi konfliktus lett, beavatkozott az Egyesült Államok, a Szovjetúnió és Kína is – a végén a több ezer éves koreai kultúrából két Korea lett, kettőjük között máig nincs béke, csak fegyverszünet. Ami a világot aggasztja, hogy Észak-Korea a becslések szerint nemzeti össztermékének negyedét katonai célokra költi és atomfegyvere van. Hogy mennyire megalapozott ez az aggodalom kiderül.

Enyedi Ildikó, az Arany Medvét nyert Testről és lélekről című alkotás rendezője 18 év után készített újra filmet. Azt mondta, ez egy nagyon furcsa állapot, hiszen az embernek egyszerre kell hinnie és kételkednie saját magában. Ezt a két látszólag ellentétes erényt egyszerre kell egy filmrendezőnek gyakorolni, ami nem könnyű tornamutatvány.  

A Berlinale fődíjat Enyedi Ildikó filmje nyerte el, amiben szarvasokat látunk, majd egy vágóhidat. Keveset beszélő embereket. A filmben megjelenik egy furcsán viselkedő lány. Majd véletlenül kiderül, hogy a vágóhíd pénzügyi vezetője, egy csendes, a párkapcsolatról már lemondott férfi és a visszahúzódó lány ugyanazt álmodja. Az ő történetük a Testről és lélekről című film, amely a világ egyik vezető fesztiválja, Berlini Filmfesztivál fődíját kapta. A film rendezője Enyedi Ildikó, női főszereplője Borbély Alexandra és producere, Muhi András.

Skót születésű brit történészprofesszor, Cambridgeben diplomázott, Oxfordban tanított, sikerkönyveket írt a huszadik századról, a világháborúkról és a hidegháborúról, európai ügyekben tanácsadója és egyik beszédírója volt az első női brit miniszterelnöknek, a konzervatív Margaret Thatchernek, majd részben Ankarába költözött, ahol azóta is egy elit egyetemen tanít – amúgy rendszeresen jár Magyarországra előadni Norman Stone professzor.

Nem lehet kizárni, hogy ön cukorbeteg, de nem tud róla. Ugyanis orvosok szerint minden diagnosztizált cukorbetegre jut egy másik, akit még nem diagnosztizáltak. Alattomos, lopakodó, nem könnyen felismerhető, más betegségek tüneteit is elfedő, úgynevezett civilizációs betegségről van szó, amely világszerte óriási sebességgel terjed. Nálunk is. A terjedés sebességét mutatja, hogy az Egyesült Államokban az egészségügyi kiadások kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a nemzeti össztermék, de a cukorbetegség kezelésének költségei kétszer olyan gyorsan nőnek, mint az egészségügyi kiadások. Ezért Amerika háborút indított a cukor ellen. Mi a helyzet nálunk?

Az oktatásban vagy 20 éve megfigyelt negatív folyamatok mélypontját jelzi a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek magyar eredményei rosszabbak, mint valaha és a nemzetközi átlagot sem érik el. Mindösszesen: a magyar diákok tudása mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt romlott, s az iskolarendszer képtelen a társadalmi-szociális különbségek csökkentésére – a kiegyenlítésről nem is beszélünk.

Február harmadikára szerveztünk egy vitát budapesti olimpiai pályázatról kezdeményezett népszavazásról, de a hivatalos támogatók közül senki nem vállalta, hogy a Momentum Mozgalommal vitatkozzon: mindenhonnan lepattantunk. A múlt héten, jóval az aláírások leadása előtt újra nekiálltunk. Legyen végre nyilvános vita. Céldátum: hétfőn vagy kedden. Vidos Mihály szerkesztő sok műsornyi levelet írt, telefonált, vitatkozott. Majdnem pontosan ugyanaz történt, mint korábban: Budapest főpolgármestere nem, a sportállamtitkárság még csak nem is válaszolt, ugyanígy nem válaszolt a Magyar Olimpiai Bizottság sem, a Budapest2024 kormánybiztosa, Fürjes Balázs ígérete pedig blöffnek bizonyult.

Nagy magyar költőket emelt be a népzenébe és így a népzenét az irodalomba; építészmérnökként végzett, közben zenélt, dalokat szerzett, kutatott, 36 évesen beiratkozott a Zeneakadémiára, zenészként és kutatóként bejárta a fél világot, koncertezett és lemezeket adott ki, táncházmozgalmat szervezett, vezette a Magyar Állami Népi Együttest majd a Hagyományok házát; Kossuth-díjas és a Nemzet Művésze – avagy Sebő Ferenc életműve 8 sorban. A Magyarul Balóval műsor vendége Sebő Ferenc, zenekutató.

A mesterséges intelligencia ellentmondásos diadalútja hogyan fog alakulni a következő években? Azért ellentmondásos mindez, mert egyszerre meghökkentő, lenyűgöző és egyben megalapozott félelmeket is kelt: ha mondjuk Ázsiában úgy kétszáz millióan elveszítik munkájukat a textiliparban – miből fognak élni? Vagy, egy gorombább kérdés, mit tesz az ember, ha egy gépnek annyi esze lesz, hogy – akár ellene is fordulhat? Ez persze a jövő. De nem olyan távoli. Mire készüljünk?

Önt megtalálják a reklámok? Hogy ha azt gondolja, hogy nem – alighanem akkor is igen. Az utcán, a telefonján, a Facebookon, véleménycikkeknek álcázott fizetett hirdetésekben, böngészés és levelezés közben – mindenütt. Másfelől – ha nem lennének, egy család médiaköltése havi 3 ezer forinttal lenne magasabb. Hogyan alkalmazkodik a reklám a médiapiac és a médiafogyasztási szokások változásaihoz, hogyan igyekszik elérni azokat a fiatalokat, akik tudatosan kerülik a reklámokat, az egyre többféle tartalomhordozó eszköz sajátosságaihoz?

A családban a legtöbb házimunkát a nők végzik – állították Baló György vendégei a szerdai Magyarul Balóval című műsorban.

A családban a legtöbb házimunkát a nők végzik – állították Baló György vendégei a szerdai Magyarul Balóval című műsorban. Egy felmérés szerint szegény családok körében még akkor is a nőé a házimunka, ha neki van állása, a férfi pedig munkanélküli.

Magyarországon – ahogyan általában Európában is – a nők egyre később szülnek és a családok kevesebb gyereket vállalnak, mint szüleik vagy nagyszüleik. A gyerekvállalást támogató különféle kormányzati intézkedések ellenére az újszülöttek száma nem akarja elérni az évi százezres számot – de ez sem lenne elég a népességcsökkenés megállításához. Ám egy szülő nő nem egy népességcsökkenés-megállító eszköz, hanem teljes életet akaró és élő ember. Egy anyának a munka, a karrier is fontos lehet – de ettől nem lesz kevésbé kiváló édesanya, feltéve, hogy az állam és családja is megteszi a magáét azért, hogy egy vagy több gyerek születése ne tegye lehetetlenné azt, hogy az anya házon kívül is érvényesülhessen.

Egyfolytában használjuk, de ha belegondolunk, tele vagyunk kérdésekkel: lesz-e elég belőle a földön, képes-e a világ egyre inkább olyan fajtáit használni, amelyek nem teszik tönkre a bolygót. Az energiáról van szó. Vannak bíztató jelek: az energiafelhasználás az egész világon lassabban nő, mint általában a termelés és az utóbbi években Ázsiában és Afrikában emberek milliárdjai jutottak áramhoz és egészségesebb főzési lehetőségekhez. A mi kérdésünk az, a maga szerény részéről mit csinál Magyarország ugyanezért: hogy legyen elég és ezen belül egyre nagyobb arányban környezetkímélő energiánk?

Nemzetközi szervezetek világkormányzása, süllyedő liberalizmus, a politikai elit ellen lázadó nemzetek. Orbán Viktor évértékelő beszédében kijelölte, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az országnak. Háború az Európai Unió, a menekültek és a miniszterelnök szerint külföldről pénzelt civil szervezetek ellen.

A műfajt, mármint az évértékelést Orbán Viktor vezette be Magyarországon. Most lényegében azt mondta, hogy tavaly óriásit változott a világ, a változások Magyarország javát szolgálják, de a tartós győzelemért az idén újabb kihívásokkal kell szembenéznünk – összefoglalva: Soros Györggyel és Brüsszellel. Mit szól ehhez az ellenzék?