Budapestet ugyan a túlnépesedés aligha fenyegeti, de majdnem minden más igen: a fuldokló közlekedés, a légszennyezés és így tovább. De még mindig jobb helyzetben vagyunk és maradunk, mint a világ, főleg Ázsia és Afrika nagyvárosai, amelyek valóban robbanásszerűen nőnek: Kínában ma már több mint  száz egymilliós város van és a kommunista párt vezetői a hónap elején jelentették be, hogy a huszonkétmilliós Peking gondjain úgy akarnak enyhíteni, hogy új várost építenek mellette, amely háromszor akkora lesz, mint New York. Budapest is készül a jövőre. Most például azzal, hogy vagy két évre lezárják az egyik legforgalmasabb hidat – ennek azért nincs sok köze az okos városhoz. 

A képviselők talán harmadának folyamatosan csökkenő jelenlétében jó 100 perces vita volt szerdán délután az Európai Parlamentben a magyar jogállamiságról, az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultációról és a CEU- illetve a külföldről is támogatott civil szervezetek elleni törvényről. A vitában részt vett és kétszer is szót kapott Orbán Viktor miniszterelnök. Megmutatjuk a vita legfontosabb részleteit.

Egy most publikált felmérés szerint Európában a magyarok mondták a legtöbben, minden tízedik, hogy depressziós tüneteket észlel magán. Nem vagyunk egyedül a depresszióval: a világon vagy 300 millió ember lehet depressziós, mondja az Egészségügyi Világszervezet – de mondják azt is, az egészségügyi kiadások mindössze talán 3 százalékát költik a betegség kezelésére, és ez évente legalább ezer milliárd dollárjába kerül a családoknak, a cégeknek és az államoknak.

Nagypéntek előtti napon egy 15 oldalas módosító javaslattal lepte meg a szakmát az oktatási kormányzat és öt napot adott a javaslat véleményezésére. Megjegyzendő, hogy a javaslat nem hivatalos kormányálláspont, s az is, hogy nem mind a 15 oldal, 41 paragrafus vonatkozik ezekre a gyerekekre, de a rájuk vonatkozó részeket meg kell találni benne. Maruzsa Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkárral beszélgetett Baló György.  

Tanulási zavaros diákok: az oktatási kormányzat új ötlete szerint akkor is kötelező lenne osztályozni őket, ha a szakértői bizottság egy-egy tárgyból felmentésüket javasolja. Sőt, van másik ötlet is: az értelmi sérült diákokat szakképesítés nélkül is lehetne tanítani azokban az iskolákban, ahol hiányzik a gyógypedagógus. A szülők és a szakma is tiltakozik. Mit mond a kormányzat?

Tanulási zavaros diákok: az oktatási kormányzat új ötlete szerint akkor is kötelező lenne osztályozni őket, ha a szakértői bizottság egy-egy tárgyból felmentésüket javasolja. Sőt, van másik ötlet is: az értelmi sérült diákokat szakképesítés nélkül is lehetne tanítani azokban az iskolákban, ahol hiányzik a gyógypedagógus. A szülők és a szakma is tiltakozik. Mit mond a kormányzat?

Gyerekekről beszélünk ma este, sok tízezerről, akik eleve nehéz helyzetben vannak, de egy új törvénymódosítási javaslat még nehezebbé tenné tanulásukat, így későbbi életüket is. Az SNI és BTMN által érintett gyerekeket eddig – megfelelő szakvizsgálat után – az adott tárgyból osztályzás alól fel lehetett menteni, tehát nem kaptak osztályzatot, de a képzésben részt vettek, órára jártak. Ezen a helyzeten akar változtatni az oktatási kormányzat, amely Nagypéntek előtti napon egy 15 oldalas módosító javaslattal lepte meg a szakmát, s öt, azaz 5 napot adott a javaslat véleményezésére.

Ez bizonyos értelemben politikai földrengés a terrorista merényletekkel küszködő 67 milliós Franciaországban: két olyan jelölt jutott az elnökválasztás második fordulójába, akiknek egyike sem képviseli sem a hagyományos jobboldalt, sem a baloldalt – és ez majd 60 éve nem fordult elő. Két olyan jelölt, akik szinte mindenben erősen ellentétes véleményt képviselnek, de mindketten meg akarják menteni az országot. Kérdés, melyikük kitől, mitől.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

Tanuljunk együtt az unióról a Nemzeti Konzultáció alkalmából! A Brexit sokkolja a menekültválsággal amúgy is küszködő Uniót. Vannak országok, amelyek több Európát, erősebb integrációt akarnak – mások ezt ellenzik. Például a magyar kormány, amely azt kéri, állítsuk meg Brüsszelt egy nemzeti konzultáció segítségével.

A táguló világ lehetővé teszi, hogy egyre többen a föld bármely pontjára mehessenek egyetemre. Esetünkben tőlünk külföldre és külföldről hozzánk is. A leendő hallgatók egyik tájékozódási lehetősége, hogy a médiában tanulmányozzák a divatba jött felsőoktatási rangsorokat. De ezekkel a rangsorokkal az a baj, hogy nem lehet összehasonlítani őket, mert lényegében, ahány, annyi féle, és egyik sem veszi figyelembe a nemzeti-kulturális sajátosságokat.

A keményhangú elnök szíriai menekültekkel fenyegeti az uniót, amely egyelőre a török vízumkényszer eltörlését is halogatja. Erről és a török kérdésekről beszélgetett Baló György vendégeivel.

Törökországban most kezdődik a hatalomkoncentráció – mondta Tarik Demirkan a Turkinfo.hu főszerkesztője Baló György műsorában.

Törökországnak aduász a szíriai menekült tömeg - mondta Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont kutatója Baló György műsorában.

A Szíriával is szomszédos és menekültek millióit befogadó Törökország Európa egészét érintő egyre vaskosabb kérdőjel. Tavaly nyáron volt egy mindmáig tisztázatlan eredetű és hátterű dilettáns puccskísérlet, amelyet éppen most meghosszabbított rendkívüli állapot és egyáltalán nem dilettáns, alighanem gondosan megtervezett brutális intézkedések követtek, majd Erdogan elnök népszavazást hirdetett annak érdekében, hogy kizárólagos hatalma lehessen – elnök és miniszterelnök egy személyben. A népszavazást alig több mint 1 millió szavazattal nyerte az elnök, megfigyelők ennél meglehet több szavazatot érintő visszaélésekről beszélnek. Az elnök győzött, de egységről szó sincs.

Ez a történet úgy kezdődött, hogy évértékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, idézzük: …”gondot okoz, hogy titokban, külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát.”  Következett lényegében egyidőben a plakátkampány Brüsszel megállításáról, és a CEU-t nehéz helyzetbe hozó immár hatályos törvénymódosítás, folyamatban van a Brüsszel megállításáról szóló nemzeti konzultáció és érkezik a civil szervezetekről szóló törvény. Megjegyzendő, hogy nincs demokrácia az államot ellenőrző, az állampolgárokat képviselő civil szervezetek nélkül. A benyújtott törvénytervezet ellen egységesen tiltakoznak.

Megbélyegző, kártékony és felesleges – mondják a civil szervezetek a most benyújtott, őket érintő törvénytervezetről. Átlátható, világos és szükséges – érvel a kormány. Ha egy civil szervezet évi 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, legalább öt évre listára kerül és mindig jeleznie kell, hogy külföldről támogatják. Miért? Mire jó ez? Politikai vita.

Március 14-én az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú elsőfokú ítéletében megállapítja, hogy a magyar hatóságok jogsértően tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt a tranzitzónában. Ezért fejenként 10 ezer eurós magyar állami kártérítés illeti őket. Magyarország várhatóan fellebbez az ítélet ellen, így az ügy az úgynevezett Nagykamara elé kerülhet. A bíróság szerint Magyarország megsérti az Európai Emberi Jogok 1950-ben aláírt és azóta sokszor kiegészített egyezményét. Ez alkalomból először egy KDNP-s képviselő említi, mi lenne, ha Magyarország kilépne az Emberi Jogok Egyezményéből, amelynek 1993 óta tagja. Mi lenne?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

Nagy tüntetések és folyamatos nemzetközi tudományos tiltakozások után Áder János aláírta a csak lex-CEU-nak nevezett oktatási törvénymódosítást, amely kormányszintű megállapodáshoz és amerikai helyszínű egyetemi képzéshez köti a magyar és amerikai diplomát is adó, Magyarországon és New York államban is akkreditált CEU budapesti fennmaradását.

Lakatos Norbert, a hálafestő néven híressé vált apuka számára még mindig a napi megélhetés jelenti a legnagyobb gondot. Úgy tapasztalta, hogy egy "rendesen működő" vállalkozáshoz elsősorban tőkére van szükség, hiszen csak pénz tud pénzt csinálni. Mitrovics Zoltán pártfogó feltételesen szabadlábra bocsátott roma elítélteknek segít munkát találni. Tavaly 50 pártfogoltjából ez mindössze ötnek sikerült.

Vannak társaink, akiknek sokszor annyit kell küzdeniük azért az életért, ami nekünk természetes. Ezek a társaink nem „csak” szegények, hanem cigányok is, és az ezzel járó előítéletek külön is megsokszorozzák életkezdésük nehézségeit. Vannak, akiknek sikerül. A létéért küzdő Roma Sajtóközpont hétköznapi hősöknek nevezi őket. Hárman vannak itt ma este.

Csütörtökön két egészségügyi szakemberrel beszélgettünk az ezer sebből vérző, de még nem elvérző egészségügyről. Ennek helyzete mára a magyarok elsőszámú gondja lett: egy 25 országban végzett alapos felmérés szerint összesen két ország van, ahol ez a legnagyobb gond, de az arányokat tekintve Magyarország lett a listavezető: az emberek majdnem kétharmada sorolja a legnagyobb problémák közé az egészségügyet. Ez a nemzetközi átlag háromszorosa. 

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

A legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket. Baló György vendégeivel, Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével és Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértővel próbálta feltérképezni a pénzek útját. Íme néhány részlet a műsorból:

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese szerint korrupciós ügyek felvetésekor nem egyforma a hozzáállás.

Cseprehy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese Baló György műsorában arról beszélt, milyen közlekedésfejlesztések történtek, és hogy van-e értelme annak, hogy párhuzamosan fejlesszenek vasúti és közúti infrastruktúrát.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese elmondta, az előző időszakban sok beruházás valósult meg a megyei központi kórházakban. Ezért az új fejlesztési időszakban ezt mégegyszer nem kell megcsinálni.

Talán merészség, hogy ebbe belevágunk, mert a téma bonyolult – de szerencsés lenne, ha sokkal többet tudnánk róla. Mert mindannyiunkat érint. Az uniós támogatásokról van szó. 2007 és 2013 között  a Gyurcsány, Bajnai, majd Orbán-kormányok idején Magyarország nagyjából 14 ezer milliárd forintot kapott – ez annyi pénz, amennyit mondjuk öt hónap alatt az ország megtermel. Másképpen: hét év alatt majdnem másfél millió forint minden egyes állampolgárnak. De: a legtöbben egyszerűen nem tudjuk követni az uniós pénzek útját, elosztását és főleg azt nem látjuk, hogy milyen alapon, ki, mire költötte őket – és tartani kell attól, hogy ezt pontosan a mostani és az előző kormányzat sem tudja.

Találékonyság hiányával nem lehet bírálni a kormányt: Húsvét előtt 202 oldalas színes dokumentummal lepi meg az érdeklődőket a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Tárgy: nem tudható, milyen alapon kiválasztott 96 élelmiszerpár összehasonlítása annak bizonyítására, hogy különféle külföldi cégek – jellemzően multik - azonos termékekből rosszabb minőséget árulnak Magyarországon és más kelet-európai országokban is, mint nyugaton. Ezért több kormány is Brüsszeltől követel intézkedéseket.

A kormány nem csak a külföldön bejegyzett, de csak Magyarországon működő egyetemeket nem kedveli: ugyancsak nem kedveli a külföldről vagy külföldről is támogatott civil szervezeteket. Sok mindent mond róluk, leginkább azt, hogy politikai tevékenységet folytatnak, ezért működésüket sürgősen átláthatóvá kell tenni, mintha most nem lenne az. 

Michael Ignatieffel, a Közép Európai Egyetem elnök-rektorával beszélgetett Baló György. Az interjút most eredeti nyelven is közöljük!

Történt, hogy az Oktatási Hivatal – egyelőre nem tudható, milyen okból – megvizsgálta a Magyarországon működő külföldi egyetemeket. Kiderült, hogy – szerintük – nem mindegyik felel meg minden előírásnak. Hipp-hopp, villámgyorsan elkészült egy törvényjavaslat, amiből kiderül, hogy néhány külföldi egyetem további működéséhez sokféle új feltételnek kell teljesülnie. Az elsődleges érintett a budapesti CEU, a Közép-Európai Egyetem, amelyet Soros György alapított 26 éve, és a nemzetközi egyetemi ranglisták szerint egyértelműen az ország legjobb felsőoktatási intézménye.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak.Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója vállalta, és ez értékelendő, hogy műsorunkban is találkozzon Gulyás Attilával, az egyik BKV-s szakszervezeti szövetség vezetőjével.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Aki teheti, elmegy, újak nem jönnek - lassan nem lesz, aki a BKV-nál dolgozzon – így a szakszervezetek. Három év alatt legalább 30 százalékos béremelést kérnek, különben sztrájkolnak. Megbéníthatják a fővárost. A BKV szerint nincs pénz, az államtól kell kérni. Az államnak persze van pénze, de abból csak az állami közlekedési cégek dolgozóinak bérét emelik. A BKV elnöke, és egy szakszervezeti vezető vitája.

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Mi történik a cigányok felzárkóztatására szánt pénzekkel és minek kellene történnie velük? Hosszú töprengés és huzavona után a kormány nemrég megszűntette a Híd a munka világába című öt milliárdos programot, mert a programért felelős szervezetek több mint másfél milliárddal a mai napig nem tudtak elszámolni. De jelen tudásunk szerint uniós pénzek 2020-ig még bizonyosan igénybe vehetőek. Mi legyen velük vagy belőlük?  

Műsorunkkal, témáinkkal kapcsolatban véleményt, javaslatot a magyarul@rtl.hu mail címre várjuk. Írjanak nekünk!

Részben a túlterheltség, részben az orvosok elvándorlása, részben a szakdolgozók hiánya miatt a felmérések szerint az orvosok és a betegek többsége is elégedetlen a magyar egészségügy teljesítményével.

Riporter

Szerkesztő

Szerkesztő

Vagy húszmilliárd forintnyi új adót fizettetne be, és sok ezer új dolgozót vetetne fel a nemzetközi boltláncokkal a kormány. Megadóztatnák a parkolókat, talán a házhozszállítást és az ingyenes buszjáratokat is, korlátoznák a reklámköltést. A multik és a hazai boltosok is kiakadtak. Igazságtétel vagy a hatékonyság büntetése a kormány terve?