Külföld

Már most belepiszkálhatnak az oroszok az amerikai elnökválasztásba

Kovács IstvánKovács István

2024. március 3. 7:09

Oroszország ismét az amerikai választási kampány középpontjába került, ez is felveti a kérdést, hogy vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve a titkosszolgálatai mennyire készülnek beavatkozni az elnökválasztásba. Az is jó kérdés, hogy Donald Trump, aki várhatóan a republikánusok elnökjelöltje lesz, miért ad hangot olyan témáknak a kampányában, amik Ukrajnát gyengítik, egyúttal Oroszországnak kedveznek.

Míg Trump „oroszpártisága” nem új keletű, addig a pártja átalakulása sokkal szembetűnőbb. Míg a Republikánus Párt egykor ellenségesen viszonyult Oroszországhoz, és a posztszovjet országot tekintette legfőbb ellenfelének a nemzetközi színtéren, az utóbbi években jóval barátságosabbá vált a hozzáállás, és most a párt nagy része aktívan ellenzi, hogy további dollárokat küldjenek Ukrajnának az Oroszország elleni harc folytatására.

Ennek a következménye, hogy a képviselőház republikánus képviselői még mindig nem szavazták meg azt a 60 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának, ami Volodimir Zelenszkij elnök szerint is létfontosságú lenne ahhoz, hogy tartsák a frontot az oroszokkal szemben. Mindeközben Donald Trump, a republikánusok valószínű elnökjelöltje 

fogadkozik, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, ha megválasztják egy újabb ciklusra, ami valószínűleg Putyin inváziójának és területrablásának elfogadását jelentené.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a kampányban is ennyire hangsúlyos az oroszokkal szembeni engedékenység. A CNN tavaly nyáron végzett közvélemény-kutatása szerint a republikánusok 71 százaléka nem támogatja a Putyin Ukrajna elleni háborújának meghiúsítására irányuló további segélyeket.

Fordulat a sajtóban is

A külpolitikai fordulat a jobboldali amerikai sajtóban is lejátszódott, pár éve kezdték el pengetni az oroszpárti dallamokat. A legszembetűnőbb átváltozás a Foxtól hírhamisítást miatt kirúgott Tucker Carlson nevéhez fűződik, aki egykor élesen bírálta Putyint, kegyetlen diktátorként jellemezte őt. Az elmúlt években azonban megfordította álláspontját, és a jobboldali információs teret – amelynek egykor a CNN szerint ő volt a királya – elárasztotta Putyin-párti szólamokkal, amelyek gyakorlatilag orosz propagandát mondták föl.

Ez egészen odáig fajult, hogy Carlson nemrég Moszkvába utazott, hogy interjút készítsen Putyinnal, ahol az orosz elnök egészen durva alternatív történelmet és valóságot vázolt fel, majd az újságíró egy sor propagandavideót készített, amelyekben Oroszország nagyságát hirdette.


Persze ilyenkor felmerül a kérdés: mi volt előbb, az orosz propaganda terítése vagy a republikánus pálfordulás? Matt Gertz kommunikációs szakember, a Media Matters munkatársa, azt mondta a CNN-nek, hogy „Tucker Carlson és a hozzá hasonlók Putyin invázióját akarták támogatni, a hazugságaikkal megnyerték a párt bázisát, és végül a képviselőik is elfogadták a nézeteiket".

A lap szerint egyenes vonal húzható a jobboldali sajtóban hangoztatott álláspontok és a között, hogy a képviselőház nem szavazta meg a Kijev számára létfontosságú finanszírozást és fegyverzetet. Már csak az a kérdés, hogy Tucker Carlson és társai miért tolják az orosz propagandát, illetve akadályozzák meg közvetve Ukrajna segítését. Talán egy idő után erre is választ kaphatunk.

Trump emeli a tétet

Maga Donald Trump is meglovagolja ezt az irányt, ő jó populista módjára még erősebb kijelentéseket is tett. Azt mondta, hogy amennyiben megnyerné a választást, arra bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem érik el a védelmi kiadásokra vonatkozó célokat (a GDP 2 százalékát kell védelmi célokra fordítani). 

Többen is azt a következtetést vonták le, hogy ha Trump megnyeri második ciklusát, kilép a NATO-ból, és Putyin a hidegháború óta Oroszország legnagyobb stratégiai győzelmét arathatja. Az már egészen más kérdés, hogy csak azért beszélt erről Trump, mert kampányüzemmódban van, és ilyenkor bármi megengedett szerinte, csak beszéljenek róla, vagy pedig tényleg komolyan gondolja. Ha az utóbbiról van szó, akkor felmerül, hogy vajon tényleg feláldozná-e a NATO egységét, és van-e olyan viszonyban Vlagyimir Putyinnal, hogy csak úgy felkérhetné egy támadásra.

Joe Biden amerikai elnök, a demokraták jelöltje természetesen lecsapott a kijelentésre: „Az Egyesült Államok egykori elnöke ezt mondta? Az egész világ hallotta. A legrosszabb az, hogy komolyan is gondolja. Történelmünk során egyetlen elnök sem hajolt meg orosz diktátor előtt” – mondta.

Oroszország újabb kísérlete a beavatkozásra

A CNN szerint úgy tűnik, hogy újabb amerikai választás esik áldozatul az orosz beavatkozásnak. Ezt azok után jelentették ki, hogy az ügyészek azzal vádolták meg Alekszandr Szmirnovot, az FBI régóta dolgozó informátorát, hogy „aktívan hazugságokat terjesztett, amelyek hatással lehetnek az amerikai választásokra”. Szmirnov a vádak szerint hamis bizonyítékokat állított össze a Biden család ukrajnai korrupciójával kapcsolatban, 

letartóztatása után azt mondta a nyomozóknak, hogy az anyag az orosz hírszerzéstől származik. Mindez az ügyészek február 20-án benyújtott bírósági beadványában is olvasható. 

A fejlemény arra utal, hogy Oroszország újabb kísérletet tett arra, hogy kárt okozzon Trump egyik választási ellenfelének. A képviselőházi republikánusok egykor Szmirnov bizonyítékait felhasználva akartak vádat emelni Biden ellen. Most, hogy kiderült, mi áll a háttérben, egyszerűen hazugságnak tartják, amit az informátor állít. Sőt a republikánusok arról kezdtek el beszélni, hogy az FBI kreálta ezt az egész botrányt, hiteltelenítve a kémekre vadászó hatóságot. 

A CNN szerint még ha a Biden felelősségre vonásáról szóló republikánus tervek hitelességéről ki is derült az igazság, Oroszország máris hasznot húzhatott abból, hogy még nagyobb viszályt és megosztottságot szított Washingtonban. „Szerintem ez egy újabb ragyogó siker az orosz hírszerzés részéről a választásainkba való beavatkozásban” – fogalmazott Douglas London, a CIA dél- és délnyugat-ázsiai kémelhárításának volt vezetője.

Már most belepiszkálhatnak az oroszok az amerikai elnökválasztásba
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Michigan állambeli Waterford Townshipben tartott kampánygyűlésén. Fotó: MTI/EPA/Tess Crowley

És ez még csak a kezdet lehet, a november 5-ei választásokig még rengeteg az idő. Az elmúlt évek orosz beavatkozásait, illetve ilyen jellegű kísérleteit figyelembe véve még intenzív hónapok várnak az Egyesült Államokra.

Tavaly az amerikai Nemzeti Hírszerző Hivatal az éves értékelésében írt arról, hogy Moszkva a médiában és a politikai körökben is azon dolgozik, hogy „erősítse a kapcsolatait”, emellett befolyásolási műveletekre készülnek. Azt is megállapították, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni a 2022-es félidős választások eredményét. A hírszerzés akkor azt is megállapította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására az orosz titkosszolgálatok beavatkoztak a 2016-os elnökválasztásba, és egyértelműen Donald Trumpot segítették, aki végül nyert is.

Azt már többször is megállapították különböző kutatásokban, hogy a közösségi médiában álhíreket sulykoló trollfarmok szerepe is jelentős a választások befolyásolásban. Az egyik legnagyobb ilyen közösség, az Internet Research Agency azonban megroppanhatott, amikor a vezetője, Jevgenyij Prigozsin a puccskísérlete után kegyvesztett lett, majd megölték. Felröppentek hírek, hogy egyszerűen „szétszéledtek” a szakembereik, de nem túl valószínű, hogy Putyin hagyta volna elpusztulni azt a trollfarmot, amely Washington szerint is megpróbálta befolyásolni az amerikai választások kimenetelét. Lehet, hogy legközelebb akkor látjuk őket viszont az Elon Musk által kiherélt Twitteren, amikor már akcióba léptek.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án. Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

#Külföld#vlagyimir putyin#joe biden#donald trump#republikánus párt#egyesült államok#elnökválasztás#befolyásolás#beavatkozás#trollfarm#ma

Címlapról ajánljuk