Joe Biden és Donald Trump először találkozik négy év után az elnökjelöltek vitáján

Több mint fél évszázados hagyományt felrúgva nem ősszel, hanem már nyáron megtartják az első elnökválasztási vitát az Egyesült Államokban, ahol június 27-én csütörtök este (magyar idő szerint péntek hajnalban) először találkozik szemtől szembe egymással Joe Biden jelenlegi és Donald Trump volt amerikai elnök. A demokrata Biden és a republikánus Trump vitája már most nagyobb fokozatba kapcsolja a döntetlenre álló elnökválasztási kampányt.

Bár a közvélemény-kutatások az év elején még Donald Trump pár százalékos előnyét mérték, mostanra Joe Biden felzárkózott, és szinte fej fej mellett állnak, így a vita akár a végeredményt is meghatározó eseménnyé válhat.

Szokatlan vita, szokatlan időpontban

Az Egyesült Államok történelmének legkorábban tartott elnökválasztási vitája lesz a csütörtöki, amin két olyan politikus áll majd ki, akik formálisan még nem is elnökjelöltek. A republikánusok július közepén, a demokraták pedig augusztus közepén tartják elnökjelölő gyűlésüket, amin hivatalosan is kinevezik a jelöltjeiket.Az elnökválasztási vitákat eddig csak ezek után tartották, közel a november eleji elnökválasztáshoz.

Nemcsak az időpont szokatlan, hanem a formátum is. Az eseményt a CNN rendezi, nem pedig a vitákat 1988 óta szervező pártsemleges bizottság, aminek szabályait Biden és Trump is kritizálta, és a két kampánystáb végül úgy döntött, hogy megkerülik a szervezetet. 

A 90 perces vitát – amit a CNN két műsorvezetője, Jake Tapper és Dana Bash vezet majd, és az Egyesült Államokban egyszerre öt országos tévéadó is közvetíteni fogja – a szokásokkal ellentétben nem egy előadóteremben tartják, közönség előtt, hanem a CNN atlantai stúdiójában, közönség nélkül, mindkét jelölt végig állni fog egy pódium mögött, mikrofonjaikat pedig kikapcsolják, amikor a másikra kerül sor.

Ezekkel a szabályokkal igyekezni elejét venni annak, hogy megismétlődjenek a négy évvel korábbi kaotikus jelenetek, amikor annyira elszabadultak az indulatok, hogy a moderátor alig bírta visszaterelni a medrébe a parttalanná váló vitát. A közönség elhagyása és a mikrofonok kikapcsolása mind a Biden-kampány feltétele volt.

Biden nagyon, Trump kevésbé készül

Ez lesz az első alkalom, hogy a két jelölt szemtől szembe találkozik egymással azóta, hogy négy éve két vitán is megmérkőztek egymással (azóta még csak egy helyiségben sem voltak együtt). Azóta egyikük sem vett részt egy vitán sem – Donald Trump anélkül nyerte meg a republikánus előválasztást, hogy az összes vitát kihagyta – és teljesen másképpen készülnek a megmérettetésre.

Biden a vita előtti napokat az amerikai elnökök vidéki rezidenciáján, Camp Davidben tölti tanácsadóival, folyamatos gyakorlással és felkészülési vitákkal, melyek során a Fehér Ház egyik korábbi jogásza játssza Donald Trump szerepét. A republikánus elnökjelölt ezzel szemben folytatta kampánykörútját, és a hagyományos felkészülés helyett mindössze republikánus szenátorokkal tartott találkozókat, hogy csapatával együtt átbeszéljenek egy-egy olyan témát, ami felmerülhet a vita alatt.

Az „öreg” és a „tébolyodott”

Az elnökválasztási vitákon általában a legkevésbé szokott számítani, hogy a jelöltek milyen véleményt fogalmaznak egy-egy fontos kérdésben, és jóval nagyobb szerepe van annak, hogy milyen benyomást keltenek azokban a választókban, akik még nem döntötték el, hogy melyikükre adják le a szavazatukat novemberben. Ez a mostani vitára különösen igaz, hiszen mindkét jelöltet jól ismerik az amerikaiak, és pontosan tudni lehet, hogy milyen álláspontot képviselnek például a bevándorlás vagy az abortusz kérdésében.

„Itt a lehetőség, hogy megmutassa, hogy ő nem a régi vad és őrült Donald Trump” – foglalta össze a CNN-nek a michigani Republikánus Párt egykori vezetője, Jason Cabel Roe, hogy mit kell tennie Trumpnak a vitán. A volt elnök a politikai közvélekedés szerint sok bizonytalan választót veszített az előző elnökválasztás első vitáján, amikor csak megerősítette a róla kialakult kedvezőtlen képet, miután folyamatosan félbeszakította Bident. Most azt kell megmutatnia, hogy képes nyugodt erőt sugározni, és „elnökinek” látszani.

A Biden-kampány arra számít, sikerül emlékeztetni a még bizonytalan választókat és a mérsékelt republikánusokat arra, milyen kaotikus volt Trump elnöksége, és főleg arra, hogy 2020-ban nem volt hajlandó elfogadni vereségét, és két per is zajlik ellene a választási eredmény megváltoztatására tett kísérletei miatt. Biden várhatóan igyekszik majd olyan témákat feszegetni, amik várakozásaik szerint feldühítik és kicsapongásra késztetik Trumpot, aláhúzva azt a demokrata kritikát, hogy túl veszélyes lenne újra az elnöki székbe juttatni.

Joe Bidennek közben azt a félelmet kell eloszlatnia, hogy túlságosan öreg az elnökségre, és idős kora miatt már nincs olyan állapotban, hogy magabiztosan ellássa feladatát. Bár csak alig három év van közöttük, az amerikaiaknak inkább vannak kétségei Biden mentális és fizikai fittségével, mint Trump állapotával kapcsolatban. A demokraták várakozása szerint olyan teljesítményt nyújt majd, mint idén tartott évértékelő beszédében, ahol energikusnak és fókuszáltnak látszott, és egy időre elhallgattatta az öregsége miatt aggódó hangokat.

Alacsony mérce

Az elnökválasztási vitákon általában azt szokták győztesnek tartani, akinek sikerül felülmúlnia a várakozásokat, és ennek megfelelően Donald Trump és republikánus támogatói – akik eddig folyamatosan életkorával és állítólagos leromlott mentális állapotával támadták Bident – most már egészen más hangon szólnak róla. 

Míg Trump egy hónapja azzal gúnyolta vetélytársát, hogy „nem tud két összefüggő mondatot mondani”, és annyira zavarodott, hogy „még a kijáratot sem találja”, a vita előtti napokban már „kiváló vitázónak” nevezte, akit „nem szabad alábecsülni”. Szóvivője közben azzal vádolta a sajtót, hogy olyan alacsonyra tették a mércét Biden számára, hogy már azzal „díjat kap, hogy 90 percen át egyenes áll”.

Számít-e bármit?

Bár milliók szokták nézni, és az amerikai sajtóban kiemelt helyen foglalkoznak az elnökjelölti vitákkal, politológusok és kampányszakértők évtizedeket óta mondogatták, hogy azoknak szinte semmi hatása nincsen az elnökválasztások eredményeire. Ezt több – köztük több más ország választásait is vizsgáló –  kutatás is megerősítette, amik arra az eredményre jutottak, hogy a televíziós vitáknak semmilyen, vagy csak elhanyagolhatóan minimális mérhető hatása van a végeredményre.

Ugyanakkor a mostani választás annyira szoros, hogy az elnökválasztási vita még akár számíthat is – mondta a CNN-nek Lynn Vavreck politológus. A UCLA egyetem professzora úgy látja hogy a csütörtöki vita a választóknak csak egy kis részére lesz hatással, de idén, amikor „nagyon kevés szavazaton fog múlni a választás nagyon kevés államban”, még az a kevés is döntő lehet. Vavreck hozzátette: nem a választók öt százalékát kell maga mellé állítania egy jelöltnek a vita alatt, hanem elég csak ötezer voksot szerezni a győzelemhez.

Kampányszakemberek azonban egészen más véleményen vannak, mint a politológusok, és több olyan múltbeli példára hivatkoznak, amikor szerintük egy jó szereplés megerősített már meglévő nézeteket a választókban a jelöltekről. A Biden-kampány is ebben bízik: arra készülnek, hogy a vita nem lesz mindent eldöntő megmérettetést, hanem csak a választási csata igazi rajtja, amivel sikerül megerősíteni a választókban a számukra kedvező képet Bidenről, és veszélyes őrültként beskatulyázni Trumpot.

Ahogy azt Molly Murphy, a Biden-kampány közvéleménykutatója mondta a New York Times-nak:

Ez egy hosszú, szoros verseny lesz.

Nyitókép: Donald Trump és Joe Biden utolsó vitája a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt, 2020. október 22-én. Fotó: REUTERS/Mike Segar/File Photo