Parókákkal, Putyinnal és pénzrablással játssza ki egyre simábban a szankciókat Észak-Korea

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000 óta először látogatott Észak-Koreába. A két diktátor azután találkozott egymással, hogy a Nyugat szerint Kim Dzsongun Észak-Korea ura – valószínűleg élelmiszerért és katonai segélyért cserébe – fegyverekkel, köztük tüzérségi lövedékekkel és ballisztikus rakétákkal támogatja az orosz elnök Ukrajna elleni tömeggyilkos háborúját. 

Mindkét ország tagadja a fegyverüzlet létét, noha tavaly már megállapodtak abban, hogy erősítik a katonai kapcsolataikat, most pedig megint szintet léphet kettejük barátsága. Putyin az észak-korai állami média szerint megköszönte Kim Dzsongunnak, hogy támogatta az ukrajnai háborúját és kijelentette: országaik szorosan együtt fognak működni a szankciók leküzdésében. 

A feketeöves szankcióelkerülő országok közé eddig Irán és Észak-Korea tartozott, akiknek több évtizedes tapasztalatuk van ebben. Oroszország 2014 óta együttműködik Iránnal, Észak-Koreával pedig elsősorban az ukrajnai invázió óta. Ez a két ország relatív boldogan osztja meg a tapasztalatait Moszkvával, hiszen partnert találnak a korábbi izolációs évek után – magyarázta Feledy Botond külpolitikai szakértő, a Heti Feledy hírlevél szerkesztője. 

Putyin phenjani fogadtatását nagyszabású ünnepséggel keretezték, amiről videó is készült:

Észak-koreai hajbiznisz, kiberbűnözés és szankciókerülés

Észak-Koreát politikai berendezkedése és atomfegyverprogramja miatt 2006 óta ENSZ-szankciók, embargók és nemzetközi kereskedelmi blokádok sújtják. Saját valutájának csekély a tőzsdepiaci értéke, hitelt egyik banktól sem kaphat. Az államcsőd elkerülése érdekében devizához kell jutnia, ehhez pedig érdeke, hogy importképes maradjon, ezért igyekszik a nemzetköz szankciók hatása alól kibújni.

Hogy mi segít nekik ebben? Nos, a válasz meglepő: többek közt a hajbiznisz.

A Guardian arról ír, hogy Phenjanban virágzik az emberihaj-kereskedelem, amely létfontosságú bevételi forrást jelent az ország nukleáris ambícióinak megvalósításához. A brit lap szerint a rabszolgamunkával előállított parókák és műszempillák nyugati exportja segített Észak-Koreának abban, hogy fenntartsa elszigetelt gazdaságát, enyhítve a szankciók hatását. A kínai vámhatóság adatai szerint tavaly Kínába 1680 tonna műszempillát, szakállat és parókát exportáltak, mintegy 167 millió dollár értékben.

Ez azt jelenti, hogy Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnerének küldött hajtermékek tették ki a bejelentett árukivitel közel 60 százalékát. A képlet egyszerű: a termékek jellemzően Kínából importált hajból készülnek, alacsony költség mellett összerakják Észak-Koreában, majd onnan visszajutnak a kínai vállalkozásokhoz, amelyek a világ minden tájára exportálják azokat.

A londoni és szöuli vásárlókhoz azonban már olyan címkékkel jut el, amelyeken az áll, hogy a termékek Kínában készültek, nem pedig Észak-Koreában. 

A szépségápolási cikkeket gyártó könnyűipar nem tartozik a Phenjan elleni ENSZ-szankciók hatálya alá, így ez lett az egyik módja annak, hogy a rezsim megkerülje a büntetőintézkedéseket.

A nemzetközi szankciók ellenére ráadásul Kim Dszongun nem tért jobb belátásra: nemcsak ott folytatta, ahol 2011-ben elhunyt apja abbahagyta, hanem felgyorsította a rezsim nukleáris programját és számos ballisztikusrakéta-tesztet hajtott végre, amely elméletben képessé tette arra, hogy akár az amerikai szárazföldre is atomcsapást mérjen. 2017-ben Kim azzal fenyegetőzött, hogy nagy hatótávolságú rakétát indít az Egyesült Államok csendes-óceáni területére, ugyanebben az évben kettőt ki is lőttek Japán legészakibb szigete felé. Az ország pedig csak tavaly legalább 30 ballisztikus rakétát lőtt fel. 

Oroszország a szankciós csúcstartó

Jelenleg Oroszország ellen van érvényben a legtöbb szankció a világon, a büntetőintézkedések száma mára meghaladja a 20 ezret. Ez azt jelenti, hogy több szankció sújtja, mint Iránt, Szíriát, Észak-Koreát és Fehéroroszországot együttvéve. 

Leif-Eric Easley, a szöuli Ewha Egyetem professzora szerint „ésszerűtlen” volt azt várni, hogy a szankciók önmagukban véget vetnének Kim Dzsongun nukleáris ambícióinak. „A szankciók megnehezítik Észak-Korea számára a fegyverprogramjaihoz szükséges technológia, alkatrészek és pénz beszerzését. Azonban megállítaniuk nem sikerült, mert a Kim-rezsim olyan kormányzati rendszert épített ki, amely képes túlélni, sőt gyarapodni a nép szenvedéséből” – fogalmazott a Guardiannek.

Természetesen nem kizárólag holmi parókakereskedelemből tartja fenn magát Észak-Korea, ebben a csempészet és a kiberbűnözés is szerepet játszik. A diktatúrával szembeni szankciókat felügyelő ENSZ-testület korábban azzal vádolta Phenjant, hogy a nemzetközi szankciók elkerülése érdekében lopott pénzeket használ nukleáris és ballisztikusrakéta-programja támogatására. Korábbi elemzések szerint az észak-koreai gazdaság 8 százalékát is kiteheti a kiberbűnözésből származó jövedelem, amelyből Kim Dzsongun a rezsimjét finanszírozza. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy csak tavaly több országnyi GDP-t loptak el kriptóban észak-koreai hekkerek.

Moszkva már bevédte Phenjant az ENSZ-ben

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával élve márciusban megakadályozta, hogy meghosszabbítsák a nemzetközi nukleáris szankciók Észak-Korea általi esetleges megsértését immár 15 éve vizsgáló ENSZ szakértői testület küldetését.

Kína tartózkodott a határozat szavazásánál, míg a Biztonsági Tanács többi 13 tagállama igennel voksolt. Az EU nyugati szövetségeseivel együtt úgy vélekedett, hogy Oroszország a vétóval megpróbálja eltitkolni a Phenjan és Moszkva közötti illegális fegyverszállításokat. Míg Kína a szavazásnál tartózkodott, az orosz vétó a szakértői testület végét jelenti, ami a Guardiannak nyilatkozó elemzők szerint 

újabb jogsértésekre ösztönözheti Észak-Koreát és szövetségeseit.

Noha Kim Dzsongun atomprogramja nem állt le, ez nem jelenti azt, hogy a szankciós rezsim teljes kudarcot vallott. Maya Ungar, a New York-i International Crisis Group ENSZ-érdekképviseleti és kutatási elemzője a brit lapnak azt mondta: az ENSZ-szankciók lassítják Észak-Korea fejlődését, időt adva Dél-Koreának arra, hogy kiépítse saját védelmi kapacitásait.

Május végén az Európai Unió új szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben. A büntetőintézkedéseket hat észak-koreai természetes személy és három szervezet ellen vetették ki, mert részt vesznek Phenjan illegális fegyverprogramokkal kapcsolatos tevékenységeiben és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának katonai támogatásában. Az ukrajnai területeken talált roncsok elemzése ugyanis korábban megerősítette, hogy Oroszország Észak-Koreától kapott ballisztikus rakétákat vet be ukrán célpontok ellen.

Észak-Korea a nyugati méretekhez képest is meglehetősen nagy kapacitással rendelkezik az orosz fegyverzettel kompatibilis lőszerekből, ez egy olyan adottság, amit most ki tudnak használni. „Abszolút várható, hogy a továbbiakban is fogunk látni észak-koreai eszközöket az ukrán fronton is” – fogalmazott Feledy Botond külpolitikai szakértő az rtl.hu-nak. 

Putyin Észak-Koreába látogatott, szankciókerülést ígért Kim Dzsongunnak

Putyin 24 év után először látogatott Észak-Koreába, kedden kezdődően két napra. Kim Dzsongun egyébként személyesen invitálta meg Putyint tavaly szeptemberi oroszországi látogatása után, aki a meghívást „örömmel elfogadta”. Kedden pedig az orosz elnök „rendíthetetlen” támogatásáról biztosította Phenjant, valamint olyan kereskedelmi és biztonsági rendszerek kiépítését ígérte Észak-Koreának, amelyeket nem ellenőriz a Nyugat.

Olyan alternatív kereskedelmi és kölcsönös elszámolási mechanizmusokat fogunk kidolgozni, amelyeket nem a Nyugat ellenőriz, és közösen ellenállunk a törvénytelen egyoldalú korlátozásoknak

– utalt az országaik elleni szankciókra Putyin.

Az észak-koreai állami médiában megjelent levelében az orosz államfő megköszönte Észak-Koreának, hogy segítette az Oroszország által csak „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háborút, és támogatást ígért Phenjan azon erőfeszítéseihez, hogy megvédje érdekeit az „amerikai nyomás, zsarolás és katonai fenyegetések” ellenére.

Az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború hivatalosan fegyverszüneti megállapodással és nem békeszerződéssel ért véget, így Észak- és Dél-Korea technikailag a mai napig hadban áll egymással. A Koreai-félszigeten a feszültség ismét kiújult azt követően, hogy Phenjan decemberben megkezdte felderítő műholdjának beüzemelését. Kim Dzsongun észak-koreai diktátor december végén a háborús előkészületek fokozására szólított fel és kijelentette, hogy nincs értelme a megbékélésnek Dél-Koreával. A ballisztikus rakétatesztek következtében pedig azóta csak tovább nőtt a feszültség. 

Kim Dzsongun oroszországi látogatásával korábban a Fókusz is foglalkozott:

Észak-Korea azért nem szakadt le teljesen a világkereskedelemről, mert Kína mindig figyelt arra, hogy életben tartsa. Az észak-koreai szankcióelkerülésnek a fő háttértámogatója alapvetően Peking volt, a két vörös rezsim között volt összetartás

– mondta Feledy Botond, hozzátéve, hogy Kim Dzsongunt korábban sokszor használta már Kína a Nyugat elleni provokációban.

A külpolitikai szakértő megjegyezte, a mostani helyzetet kicsit Putyin szempontjából is kihívásnak tekinthetjük: Észak-Korea ennyi kapcsolattal sosem rendelkezett, számára egy új lehetőség, hogy az oroszokhoz is közeledik. Az új barátság pedig diverzifikálhatja az észak-koreai autonómiát, mert így már nem csak Pekingtől fognak függeni. 

Kim Dzsongun szempontjából az egy égi ajándék, hogy Moszkva és Peking is kijátszható Phenjanból, ebben a játékban itt mindenki egymásra talált.  

– tette hozzá Feledy. 

Észak-Korea láthatóan haszonélvezője a geopolitikai konfliktusoknak. Vannak azonban, akik attól félnek, hogy Moszkva és Phenjan elmélyülő barátsága nemcsak a szankciók kijátszására és az ukrajnai háborúra lehetnek hatással, hanem a Koreai-félsziget békéjére és stabilitására is. Az új helyzet azonban váratlan szövetségeket szült a másik oldalon. 

„Érdekes módon ez azzal a következménnyel járt, hogy a Dél-Korea kiegyezett Japánnal, ami korábban elképzelhetetlen volt a második világháborús történelmi konfliktus miatt. Viszont részben a pekingi fenyegetés, részben a kínai-orosz összezárás Észak-Korea mögött elhozta azt a fordulatot, hogy elindult egy nagyon komoly megegyezés. Ez az együttműködés katonai szinten is láthatólag tovább fog fejlődni, Japán pedig Ukrajnát is támogatja, tehát ilyen szempontból összeterelte az észak-ázsiai ellenfeleit ennek a Kína-Phenjan-Moszkva tengelynek” – mutatott rá Feledy Botond.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Kim Dzsongun elsőszámú észak-koreai vezetőt fogadja a szibériai Vosztocsnij űrrepülőtéren 2023. szeptember 13-án. Fotó: Vlagyimir Szmirnov / Orosz elnöki sajtószolgálat / EPA/Szputnyik / MTI