Sorra égnek le katonai szempontból fontos létesítmények Oroszországban

Szabotázs gyanúját is felvetik azok a tűzesetek, amelyek oroszországi stratégiai létesítményekben történtek az elmúlt napokban, bár bizonyíték nincs arra, hogy ezek nem véletlenül következtek be – írja a Washington Post.

Hétfőn az ukrán határ közelében, Brjanszkban gyulladt ki és robbant fel két olajtároló, ami miatt utánpótlástól eshetnek el azok az orosz csapatok, amelyek a donbaszi területek felett próbálják átvenni az uralmat. A philadelphiai Foreign Policy Research Institute kutatója, Rob Lee az esetről keringő felvételek alapján nem zárja ki, hogy az egyik robbanást légicsapás, vagy rakétatámadás okozhatta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az olajraktárakat az ukránok szovjet eredetű Tocska rakétái bőven elérhették.

A Brjanszkban történtekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai tanácsadója, Olekszij Aresztovics annyit mondott, hogy azt nem nekik, hanem az oroszoknak kell megmagyarázniuk. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov annyit mondott, hogy vizsgálják a tűz okait. Korábban Oroszország Ukrajnát vádolta meg azzal, hogy helikopterekkel intézett támadást egy belgorodi olajtároló ellen, de ha ez valóban így van, az kínos lehet az oroszoknak is, akik két hónappal ezelőtt a gyors győzelem reményében támadták meg a szomszédos országot.

Ahová az ukrán rakéta nem ér el

Történtek azonban tűzesetek bőven az ukrán rakéták hatótávolságán túl is. Múlt csütörtökön az orosz védelmi minisztérium tveri kutatóintézetében volt tűz, ahol az Ukrajna ellen nagy számban bevetett Iszkander rakéták és az Sz-400 légvédelmi rendszer tervezésén is dolgoztak. Legalább tizenheten meghaltak és még többen megsérültek, voltak, akik kiugrottak a lángoló épületből. A hivatalos álláspont szerint elektromos hiba okozta a tüzet, de büntetőeljárás elindításáról is beszámoltak. 

Néhány órával később ugyancsak ismeretlen okokból leégett Oroszország legnagyobb vegyi üzeme a Moszkvától több száz kilométerre keletre lévő Kinyesmában. A Dmitrjevszkij Vegyi Üzemben többek közt rakéták hajtóanyagát állították elő. Egy harmadik tűzeset Moszkva külvárosában, Koroljovban történt, a Repülésmérnöki és Műszaki Főiskola létesítményében. 

Dmitrij Alperovics, a washingtoni Silverado Policy Accelerator intézet elnöke ugyan gyanúsnak nevezte, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi tűzeset történt fontos létesítményekben, de azt gondolja, hogy a szabotázson túl más magyarázata is lehet a történteknek. Szerinte a karbantartás hiányán túl az is lehetséges, hogy korrupció bizonyítékait akarták eltüntetni.

Az inews.co.uk cikke szerint azt sem lehet minden esetben kizárni, hogy a Kreml rendez meg támadásokat, hogy igazolja az ukránok elleni „válaszcsapást”. Felmerülhet a belső ellenállás is: független orosz médiumok szerint az ukrajnai háború kezdete óta öt katonai toborzóközpontot gyújtottak fel.

A partizánok példája

A Washington Post arról is írt a napokban, hogy hogyan szabotálták Fehéroroszországban a vasút működését, hogy a Kijev felé tartó orosz erők ne juthassanak utánpótláshoz. Emlékezetes, hogy már az invázió elején hatvan kilométeres orosz konvoj torlódott fel Kijevtől északra, és élelmiszer, üzemanyag, lőszer nélkül maradtak a katonák a fronton. A káoszhoz hozzájárulhattak a vasúti biztosítóberendezések ellen Fehéroroszországban elkövetett gerillaakciók, amelyek miatt az utánpótlást szállító orosz szerelvények csak lépésben, korlátozott számban közlekedhettek. 

A lap szerint a szabotőrök a második világháborúból merítettek inspirációt: máig tanítják az iskolákban, hogy a náci megszállás ellen tiltakozó fehéroroszok a vasúti sínek és állomások felrobbantásával akadályozták a német utánpótlást. Nyolc évtizeddel később az oroszok ellen vetik be a módszert, bár a Washington Postnak nyilatkozó aktivista szerint most békésebben: nem akarnak megölni orosz katonákat vagy fehérorosz mozdonyvezetőket, az infrastruktúrára összpontosítanak.

Egy litvániai száműzetésben élő fehérorosz újságíró, Hanna Jubakova azt mondta: sokakat elborzasztott Fehéroroszországban, hogy több tízezer orosz katonát vezényeltek oda az Ukrajna elleni támadásra készülve, és ez felélesztette azokat az ellenzéki hálózatokat is, amelyek 2020-ban Aljakszandr Lukasenka elnök hatalmon maradása ellen tiltakoztak.

Besült a Windows XP

A vasút ellen elkövetett szabotázsakcióknak nincsenek irányítói: az orosz csapatmozgásokról és a kulcsfontosságú vasúti infrastruktúra elhelyezkedéséről az ellenállókkal szimpatizáló vasúti dolgozók szivárogtatnak ki információkat a Telegramon, majd helyi támogatóik hajtják végre a támadásokat. Létezik egy „Kiberpartizánok” nevű csoport is, ami Fehéroroszországból elmenekült informatikusokból áll: ők a vasút számítógépes hálózatát támadják. Azt állítják, nincs nehéz dolguk, mert a fehérorosz vasúttársaság még mindig a végletekig elavult Windows XP-t használja, amire gyártója már évek óta nem nyújt támogatást, és tele van sebezhetőségekkel.

Egy ideje viszont már a fehérorosz hatóságok is bekeményítettek: vasúti dolgozók tucatjait tartóztatták le és a mobiltelefonjaikon kerestek bizonyítékot arra, hogy összejátszottak az ellenállókkal. A belügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy a vasúti infrastruktúra megrongálása terrorizmus, amiért húsz év börtön szabható ki.

A fehérorosz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja szóvivője, Franak Viacorka azt mondta: azt gondolják, hogy az ellenállásnak szerepe volt abban, hogy a Kijev ellen meginduló oroszok feladták a tervüket, mert nem érezték magukat annyira biztonságban Fehéroroszországban, mint ahogy azt várták. A „vasúti háború” azonban folytatódik: az elmúlt napokban a Telegramon oroszországi vasútvonalak mentén megrongált biztosítóberendezésekről osztottak meg fényképeket.

Nyitókép: A belgorodi olajtároló oltása április elsején – Fotó: MTI/EPA/Emercom