Gyenge esélyekkel indul az oroszok új keleti offenzívája Ukrajnában

Hiába jelentette be az orosz vezetés április 19-én, hogy megkezdték az Ukrajna elleni háború újabb szakaszát, vagyis a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék, azaz Donbasz teljes elfoglalását, az Institute for the Study of War elemzése szerint valójában egyáltalán nincsenek felkészülve egy ilyen nagyságrendű hadműveletre. A jelentést a 444 szemlézte. 

Az oroszok ugyan részben már átcsoportosították erőiket a keleti frontra, miután kivonultak az északi Kijev és az északkeleti Csernyihiv térségéből, azonban még mindig a csapataik megerősítésén, embereik és fegyvereik utánpótlásán dolgoznak. Az oroszok viszont nem kisebb célt tűztek ki, mint hogy délen Mariupol elfoglalása után, majd Donyeck támadásával, illetve Harkivtól délre, Irpiny térségéből előretörve bekerítsék a két, oroszok által ellenőrzött szakadár népköztársaság (Donyeck és Luhanszk) határán álló ukrán főerőket.

Ám az amerikai elemzőcég szerint az oroszok még nem teremtették meg egy teljes körű offenzíva feltételeit. Még újjászervezni se volt idejük a kijevi csatában szétvert zászlóaljaikat, miközben már részben el is indították az új támadást.

Egyes sajtóhírek szerint a sietség oka az lehet, hogy még a május 9-i Győzelem Napja, vagyis a második világháború európai végének évfordulója előtt akar győzelmet hirdetni Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a moszkvai díszfelvonuláson már sikeres hadvezérként pózolhasson.

Ám az orosz hadsereg offenzívája egyelőre kimerült az intenzív légi és tüzérségi támadásokban, továbbá betörtek Kreminna városába. Az amerikai elemzés szerint a támadás tempója alapján, a heves ukrán ellenállás miatt egy ilyen méretű orosz átkarolás sokkal több időbe telhet, mint az oroszok várják. Ráadásul hiába kerítenék be végül az ukránokat, egy ekkora katonai erő hosszú ideig tudná tartaná magát (lásd Mariupol sokkal kisebb létszámú védőinek példáját), vagy akár ki is törhetnének a katlanból.

Kisebb átkarolásokkal próbálkozhatnának a nagy bekerítés helyett az oroszok, ám az elemzés szerint a háború eddigi tapasztalatai alapján ehhez nincs megfelelő szervezettségük és irányításuk. 

További probléma, hogy a vasútvonalaktól függő orosz utánpótlás eddig is nagyon gyengén teljesített. Márpedig ha Irpiny felől indítják a bekerítő támadást, a kiszögellés csaknem 100 kilométer mélyen nyúlik be Ukrajnába, így elképzelhető, hogy nem tudják majd elégségesen ellátni az orosz támadóerőket. Ha pedig csak néhány, teherautók által is járható útvonalat használnak majd az utánpótláshoz, azokra az ukránok ugyanolyan könnyen lecsaphatnak majd, mint a Kijev környéki csatákban.

Nyitókép: Getty Images