Német cégvezetők szembesítették aggodalmaikkal Orbán Viktort Berlinben

Veszélyben a közös német-magyar gazdasági sikertörténet

– hangzott el Berlinben azon a német-magyar gazdasági fórumon, amit Orbán Viktor miniszterelnök látogatása alkalmából rendeztek.

Philipp Haussmann, a német gazdaság kelet-európai piacokon tevékenykedő szereplőit összefogó érdekképviselet, az Ost-Auschuss der Deutschen Wirtschaft vezetője hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatát kölcsönös előnyöket biztosító, erős partnerség jellemzi, de aggodalmat okoznak azok a nehézségek, amelyekkel a Magyarországon tevékenykedő német cégek egyes, a kormány által stratégiainak minősített szektorokban szembesülnek.

Ezekben a szektorokban – ilyen a távközlés, az építőanyag-termelés, a hulladékfeldolgozás, a banki és biztosítási szolgáltatások és újabban a kiskereskedelem is – a kormány azt akarja elérni, hogy magyar tulajdonú cégek legyenek a piacon a legerősebbek, ami Haussmann szerint legitim törekvés, ám 

az érintett német vállalkozások körében egyre többen érzik úgy, hogy nem látják őket szívesen.

A nehézségeik közé tartoznak a szektorális különadók, és úgy érzik, átláthatatlanok az engedélyezési és közbeszerzési eljárások, és nincs fair hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz. Mindez elbizonytalanodáshoz vezet és veszélybe sodorja a német-magyar közös sikertörténetet – mondta az érdekképviseleti vezető, aki szerint a német vállalatok közreműködésének feltétele a beruházások biztonsága, a fair közbeszerzési rendszer és a jogállami keretrendszer.

Kitért arra is, hogy a német gazdaság szereplői gyors megegyezést kívánnak az európai uniós támogatások ügyében, illetve a német gazdaság feltétel nélkül támogatja az Oroszországgal szemben az Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett szankciókat.

A fórumon felszólalt Palkovics László ipari és innovációs miniszter is, aki azt állította, hogy a kormány „nagyon nem szereti” és csak kényszerűségből vezette be az extraprofitadókat, amelyek szerinte nem diszkriminálják a külföldi tulajdonú vállalatokat, és a lehető leghamarabb megszűnnek.

Thomas Spannagl, a Duna-Dráva Cement Kft. egyik német tulajdonosa, a Schwenk Zement vezérigazgatója kifejtette, hogy a magyarországi cementfelhasználás 40 százalékát fedezik, több évtizede tevékenykednek az országban és „nagyon boldogok voltak” az extraprofitadó bevezetéséig, ami már a társaság pénzügyi stabilitását is veszélyezteti. 

A helyzetüket tovább nehezíti, hogy az importőröket nem terheli ilyen adó.

Philipp Hausmann úgy vélekedett, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a stratégiainak minősített szektorokban tevékenykedő német vállalkozások aggodalmait, és ügyelnie kell az európai uniós jog előírásaira.

Orbán Viktor az MTI tudósításai szerint azt mondta: nincs meglepetés a magyar gazdaságban, pontosan meg tudják mondani, hogy melyik szektorban milyen közép- és hosszútávú tervei vannak a kormánynak. Szerinte a magyar-német gazdasági együttműködésnek alapvetően nem gazdasági alapjai vannak, hanem kulturális természetűek: Magyarországon van egy „pozitív előítélet” Németország iránt, a kétoldalú együttműködés fundamentumait pedig „semmiféle politikai kampány vagy esetenként felmerülő egyet nem értés gazdasági kérdésekben” nem tudja lerombolni.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán