Árstop: a kormány a kis benzinkutak nyakára tette a kést

A kormány a családok védelmében július 1-ig meghosszabbította az árstopot az élelmiszereknél és a benzinnél is, jelentette be Orbán Viktor szerdán. A benzinárstop már korábban is jelentős fejtörést okozott a kisebb benzinkutakat üzemeltető vállalkozásoknak, a mostani hosszabbítás pedig lehetetlen helyzetbe hozhatja őket, ha a kormány valamilyen módon nem csökkenti terheiket.

Minimális segítség most is van, a kormány először három hónapra, márciustól május végéig, majd a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint  június végéig meghosszabbítva literenként bruttó 20 forintos támogatást nyújt a kisebb benzinkutaknak, ez körülbelül nettó 10 forintra jön ki literenként a szállítási költség miatt. Ez az összeg azonban nem elég ahhoz, hogy a jellemzően családi vállalkozásként üzemelő utak talpon maradjanak. 

Ez talán arra elegendő, hogy a villanyszámláinkat kifizessük. Az árstop tartós veszteségbe szorította a kisebb benzinkutakat. Nem hiszem, hogy a kormány stratégiája az lenne, hogy ezek a családi cégek csődbe menjenek

 – mondta megkeresésünkre Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke. Hozzátette: a politikai logika miatt az árstop meghosszabbítására számítottak, annak céljaival is egyetértenek, a megvalósítás azonban aránytalan terheket ró a kisebb benzinkutakra.

Úgy látja: vagy a támogatást kell megemelni, vagy a teljes rendszert át kell alakítani, ha a kormány tartósan fenn akarja tartani az árstopot. A szervezet három megoldási lehetőséget lát:

1. Szociális alapra kell helyezni a támogatási rendszert. Piaci áron kellene adni az üzemanyagot, és azoknak kellene támogatást – például szja-visszatérítést, adókedvezményt – biztosítani, akiknek valóban támogatni kell a mobilitását. A cégek is megemelhetnék a munkába járás támogatását. A mottó itt az lenne, hogy aki meg tudja fizetni a literenkénti akár 700 forintos árat, az fizesse meg. Egri Gábor hozzáteszi: egy olyan piaci termék árát, amelyet tőzsdén jegyeznek, nem lehet tartósan eltéríteni a világpiaci trendektől, „az közgazdasági nonszensz”.
2. Olyan árrést kell kell hagyni a Mol nagykereskedelmi ára és a kiskereskedelmi ár között, amely biztosítja a benzinkutasok tisztes megélhetését.
3. A literenkénti támogatás bruttó 20 forintról bruttó 40 forintra emelése. Egri Gábor az üzemelési költségek növekedését szemléltetve hozzátette: tavaly kilowattóránként 19 forintot fizettek, egyes helyeken ugyanezért már 90, illetve afölötti árat fizetnek.

„Jelenleg a kisebb benzinkutak úgy tudnak működni, hogy napról napra felélik a tartalékaikat, vagy ahol van más érdekeltség, onnan átcsoportosítanak eszközöket, hogy a 3,2 millió magyar autóst kiszolgálhassák. Ez társadalompolitikailag igazságtalan és etikátlan” – fogalmazott a FBSZ elnöke, aki más problémára is felhívta a figyelmet. Továbbra sincsen megnyugtató válasz arra, hogy a gyakorlatban hogyan kellene kivitelezni, hogy egyféle terméket kétféle díjszabással adjanak. Mint ismert, a kormány a benzinturizmus okozta ellátási problémák megoldására úgy határozott, hogy a 7,5 tonna feletti kamionok és a 3,5 tonna feletti, külföldi rendszámú autók csak a nagynyomású kútoszlopoknál tankolhatnak, piaci áron, míg a mezőgazdasági munkagépek és a magyar személyautók az ársapkás benzinből kapnak.

„Jeleztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy ez óriási probléma, hiszen mi nem vagyunk közlekedési rendőrök, nincsenek biztonsági embereink sem. Nem tudjuk irányítani a tankolókat, nem tudjuk ellenőrizni a teherautók forgalmi dokumentumait, hiszen nincsen rá jogkörünk, a sofőrök pedig vagy bemutatják maguktól, vagy nem. Hiába akarunk jogkövetők lenni, és hiába a gigantikus, akár 15 millió forintos büntetés, ezek a rendelkezések a gyakorlatban betarthatatlanok” – fogalmazott a FBSZ elnöke.

A Mol-nak fenntartható az árstop, de a költségeit nagyrészt a kicsik viselik

Egri Gábor hozzátette: a Mol finomítói tevékenységével márciusban hétszeres, rekordnyereséget realizált, így az árstop a részben állami cég számára fenntartható, a plusz költségeket legnagyobb részben a kis benzinkutakra terhelték.

Magyarországon egyetlen olyan forrás van, amely 480 forintos áron tudja adni a benzint, ez pedig Mol, amely 66 százalékban tudja kiszolgálni a kis benzinkutakat. 

Ez azt jelenti, hogy ha rendelünk 100 ezer litert, akkor nagyjából 66 ezer litert kapunk meg” – hangsúlyozta az FBSZ elnöke, aki úgy látja: gyakorlatilag még most is minden töltőállomáson előfordul, hogy egy-egy alkalommal egyszerűen elfogy az üzemanyag, igaz, már nem olyan gyakran, mint március elején.

Bár a Mol egészen más helyzetben van, mint a kicsik, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató csütörtökön ennek ellenére is azt mondta: sokáig nincs lehetőség fenntartani az árstopot, mert elfogynak azok az erőforrásaik, amiket másra kellene használni: az energiabiztonság növelésére, diverzifikációra, zöld átmenetre. Hernádi Zsolt szerint középtávon ki kell vezetni az „átmeneti intézkedéseket”, vissza kell térni a piaci normákhoz, mert ha nem ezt teszik, az áruhiányhoz vezet. A hatósági árszabályozás elviszi azt a pénzt, amit az olcsó orosz olajon profitálnak, miközben a tevékenységük fenntartásához és a fejlődéshez évente nagyságrendileg másfél milliárd dolláros beruházásra van szükség.

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, Németországban szerdán fogadták el azt a segélycsomagot, amely a megemelkedett energia- és üzemanyagárakra reagálva egyebek mellett az energiahordozók adócsökkentésével, egyedi támogatásokkal és a tömegközlekedés árának csökkentésével segíti a lakosságot.

Nyitókép: Faludi Imre / MTVA / MTI