„Veszek három szeletelt kenyeret, és beteszem a mélyhűtőbe” – tartós marad a drágulás, újra szükség van a spórolási praktikákra

Egy papírdarab, rajta precízen vezetett tételek – Borbélyné Krämer Julianna konyhájában állandó kellék egy bevásárlólista. Amikor épp eszébe jut, a 76 éves asszony erre írja fel, hogy mi van otthon kifogyóban, és mit kell a legközelebbi vásárlásnál mindenképpen beszerezni. Évtizedes szokás ez, magyarázza. „Általában hathetenként szoktam nagybevásárlást csinálni. Akkor lehetőség szerint amit tudok, bevásárolok. Muszáj beosztani, nagyon-nagyon a pénzt” – mondja. Ebben pedig sokat segít a tervezés. 

Julcsi, ahogy a környéken szinte mindenki szólítja, Budapesten él, az újpalotai lakótelepen. Ahogy a Házon kívülnek elmondja, másfél éve elveszítette a férjét, aki covidban halt meg. Azóta viszont megismerkedett valakivel. „Szokjuk egymást. Megpróbálunk közösen élni, mert egyikünket sem veti fel a pénz. Kettőnknek együtt óriási bevétele van” – jegyzi meg kaján mosollyal. 

Mindketten özvegyek vagyunk. Kettőnk összes özvegyi nyugdíja cakk-pakk 233 ezer forint. Ez az, amit be kell osztani. 

Azt mondja, nagyon spórolós, és megvannak rá a praktikái. Kifaggatjuk. „Megmondom őszintén, hozatom az ebédet, mert egyrészt jobban jövök ki anyagilag. Másrészt kis adagot rendelek, mert egyikünk sem nagyétkű.” Amit lehet, nagy tételben vásárol meg, mert egy termék ára úgy olcsóbbra jön ki. „Például toalettpapírból a 24 gurigásat veszek, vagy az öblítőből egyszerre négyet.” Arra is odafigyel, hogy ne dobjon ki ételt. „Veszek három szeletelt kenyeret, akkor beteszem a mélyhűtőbe, és mindig annyit veszek ki belőle, amennyi szükséges” – magyarázza. A tisztítószereket pedig kínai boltban veszi. „Nem mondhatom kifejezetten magyarnak. De meg kell mondjam őszintén, hogy pontosan a fele áron vásárolok!” 

Julcsi kosarában ugyanaz, mint fél éve

Julcsi 1973 óta lakik Újpalotán, vagyis lassan öt évtizede visszajáró vendég a lakásától pár percnyire található vásárcsarnokban. A Házon kívül stábja ide kísérte el bevásárolni. Tavaly novemberben egyszer már elmentünk vele a piacra, akkor arról kérdeztük, hogyan osztja be a nyugdíját. Most megkértük, hogy pontosan ugyanazokat a dolgokat vásárolja meg, ugyanannál az árusnál, és ugyanakkora mennyiségben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyit drágultak az élelmiszerek.

A pékségnél kezdünk. Egy kiló fehér kenyeret vesz, ami most 540 forint. Amikor öt hónappal ezelőtt itt jártunk, még 420 forintot kértek érte – vagyis ugyanaz a kenyér néhány hónap alatt 120 forintot drágult. Az üzletvezető azt mondja, az árut a saját pékségükben sütik. Berki Mária szerint muszáj árat emelni, mert minden költségük drágul. „Eleve a munkabér. Akkor a liszt, ahogy drágul. Minden… minden” – sorolja lemondóan. A vevők persze nem örülnek a drágulásnak, de egyelőre kitartanak mellettük. 

Hát eleinte kicsit azért morognak, de minden nap meg kell venni a kenyeret. 

Julianna kedvenc hentesénél folytatjuk. Fél kiló darált hús szerepel a bevásárlólistán. Az üzlet előtt nagy a sor, látszik, hogy sok a törzsvásárló. Itt is minden drágult. „20 százalékot megint emelkedett sajnos az ára mindennek. Nemcsak a sertésnek, hanem mindennek” – magyarázza Nyári András üzletvezető. 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az infláció 15 éves csúcson van Magyarországon. Az élelmiszerek ára egy év alatt 13 százalékkal nőtt. Vannak termékek, amik drámaian megdrágultak: az abszolút rekorder a margarin, egy év alatt 33,6 százalékkal drágult. A kenyér 27,9 százalékkal kerül többe a KSH szerint. A dobogóra még a sajt fért fel, 21,8 százalékos drágulással. De ettől nem sokkal marad el a baromfihús, amiért 21,4 százalékkal kell többet fizetni.

Küszködnek a vállalkozások is

A zöldséges az újpalotai piacon azt mondja: a hazai termékeknél a legnagyobb a drágulás. „A tavalyihoz képest olyan 3-400 forint emelkedés van kilónként. Ilyenkor 150 szokott lenni az erőspaprika, most 300 forint! A paradicsom 1500 szokott lenni, most 1900 forint” – sorolja Kállai Attiláné. Szerinte a drágulás miatt nemcsak a vásárlók, hanem a boltosok is egyre többet vakarják a fejüket, mert minden költségük az egekben van. 

Már az is közrejátszik a vállalkozóknál, hogy hány zacskót vesz el a vevő. Már ott tartunk, szóval érti, szívem

– jegyzi meg a fejét csóválva.

Hajdú Gábor a családi autómentő vállalkozást üzemelteti Békéscsabán, amit még az édesapja alapított a rendszerváltáskor. Ebben a munkában nincs hétvége, és nincs ünnepnap: éjjel-nappal készenlétben állnak. Azt mondja, az üzemanyag és az alkatrészek megdrágulása miatt drámaian megnőttek a költségeik. „Egy kamionmentőre például a gumi 200 ezer forint, csak egy darab új gumi. Az alkatrészek szinte napi árasak, már lassan ott tartunk, úgyhogy nem egyszerű” – mondja. 

„Árat nem nagyon tudunk emelni, be kell nyeljük most ezt az üzemanyagár dolgot, mert hogyha megemeljük az árat, akkor a nagy autóra nagyon nehéz lesz munkát szerezni.” A megrendeléseik már így is több mint a negyedével estek vissza. „Akik több éve velünk dolgoznak, ők megértik, és a régi kapcsolatra való tekintettel minket hívnak. 

Amikor viszont idegenek hívnak, akkor ők vagy ránk nyomják a telefont, vagy káromkodnak, hogy milyen drágák vagyunk, 

pedig hát azért egy nagy autónak nem kétforintos költsége van, főleg így, hogy csak a 650 forintos gázolajat tankolhatjuk.”

A háború és a kormányzati osztogatás hatásai

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint a Magyarországon tapasztalható drágulás az Európai Unión belül is kiemelkedően magasnak számít. De mi okozza? „Meghatározó az alapanyagok, a nyersanyagok áremelkedése. Az élelmiszerek esetében a gabona világpiaci ára, a napraforgó világpiaci ára, illetve az ezekből készülő olaj ára nagyon nagy mértékben emelkedik” – magyarázza a szakember. 

Az egyik ok, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Mindkét ország nagyon nagy gabonaexportáló, Ukrajnának nagyon nagy a napraforgóexportja is” – teszi hozzá Karsai Gábor. Az elszabaduló olajárak pedig egy sereg más termék, például a cukor árára is hatással vannak. „A magas olajár miatt számos országban megéri inkább üzemanyagot előállítani a cukornádból. Vagyis csökkent a cukornádkínálat, ami felhajtja a cukor árát” – mondja a szakember.

A rekordmagas inflációnak azonban nemcsak globális, hanem hazai okai is vannak Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője szerint. „A globális nyersanyagárak, a háború, a koronavírus-válság és a járvány hatása önmagában is felfelé löki az árakat, de közrejátszanak magyar tényezők is: például a minimálbér nagyon gyors emelése, amire a cégek nem voltak felkészülve, az is hozzájárul a dráguláshoz. És volt egy hazai tényező, ami szintén jelentős áremelő hatású: ez pedig az, hogy a családoknak visszaadták a tavalyi szja-t, és a nyugdíjasoknak pedig 13. havi nyugdíjat adott a kormány” – mondja az elemző, aki úgy számol: 

több mint 1000 milliárd forintot szórtak a háztartásokra a választás miatt – ami felhajtja a keresletet, az emberek többet költenek, és ilyenkor elszabadulnak az árak. 

Hornyák József szerint a boltokban tapasztalható drágasághoz az élelmiszerárstop is hozzájárult. Az intézkedés miatti bevételkiesést a kereskedők ugyanis úgy kompenzálták, hogy megemelték a többi termék árát. Vagyis miközben a befagyasztott áraknak sokan örültek, a valóságban a többi termék árában kifizettük a különbözetet. Az igazi feketeleves az árstop eltörlése után jön – figyelmeztet a szakértő. „Akkor visszaáll ezeknek a termékeknek is az ára a piaci árszintre. Azoknak a termékeknek az ára, amiket viszont megemeltek, és amiken mi megfizetjük az árstopos termékeknek a veszteségét, azokat nem fogják visszacsökkenteni” – mondja Hornyák József.

A kormány tavaly novemberben fix árat vezetett be az üzemanyagokra, majd februártól hét alapvető élelmiszer árát korlátozták. Az élelmiszerárstop május elejéig, a benzinárstop elvileg május 15-éig érvényes, de a kormány fontolgatja a meghosszabbításukat. „Az árkorlátozó intézkedéseknek vannak határidői, ahogy ön is mondja, és addig mindenképpen fönn is maradnak, és én szeretném minél nagyobb mértékben fönntartani őket később is” – mondta a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök az RTL kérdésére. A GKI vezérigazgató-helyettese arra számít, hogy az intézkedéseket csak korlátozott ideig hagyják érvényben. „Szerintem az élelmiszerek esetében ez meg fog szűnni, az üzemanyagok esetében pedig fokozatos áremelésre fog sor kerülni” – mondta Karsai Gábor.

Százezrek fizetése érhet kevesebbet

Hornyák József szerint az infláció a béremelést is elviheti. „Hogyha 9-10 százalékos inflációról beszélünk, akkor hiába kapott valaki 9-10 százalékos béremelést az év elején, az pontosan olyan, mintha nem kapott volna semmit” – mondja. Igazán rosszul azok járnak, akiknek a munkahelye nem tudja vagy nem akarja megemelni a fizetését. „Akinek egyáltalán nem nőtt a fizetése ebben az évben, az egész inflációt elszenvedi. Tehát neki akár már az év közepére 9-10 százalékos reálbércsökkenéssel kell szembenéznie.” 

Tömegek járhatnak így. „Több százezres lesz azoknak a tábora, akiknek idén visszaesik a reálbére, sőt egy magasabb, 9-10 százalékos inflációnál könnyedén ez egymilliót is elérheti azoknak a száma, akiknek a reálbére csökkenni fog” – fest borús képet a makroelemző. 

A kormány úgy számol, az infláció őszre csökkenhet, a Házon kívülnek nyilatkozó szakértők azonban pesszimistábbak – szerintük év végéig nem fog. Sőt, várhatóan a mostaninál is mélyebben kell majd a pénztárcánkba nyúlnunk, mert a mértéke is nőni fog.

A Házon kívül riportját az alábbi videóban nézheti meg.