Orbán Viktornak nem kell tartania olyan mértékű uniós büntetéstől, amitől fejre állna a magyar gazdaság

Jelenleg nem érkeznek uniós pénzek Magyarországra – írta a 24.hu, amely szerint:

• a 2021-2027-es költségvetésből azért nem, mert még nem írták alá az ehhez szükséges partnerségi megállapodást,
• a helyreállítási alapból (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz, RRF) pedig azért nem, mert Brüsszel nem hagyta jóvá a magyar felhasználási terveket.

A lap cikke szerint az agrárpénzekkel nincs ilyen gond, a közös agrárpolitika kialakításának csúszása miatt csak 2023-ban indulnak az új programok, 2021 és 2022 átmeneti év, így menetrendszerűen érkezik a pénz.

Ha a kormánynak sikerül az Európai Bizottsággal (EB) megegyeznie, akkor megindulhatnak a pénzek, de néhány hónap múlva ismét elakadhat a folyósítás, sőt 

a pénzügyi szankciók miatt akár csökkenhet is Magyarország támogatási kerete. 

Ez történhet abban az esetben, ha a múlt héten elindított úgynevezett feltételességi eljárás végén olyan súlyosnak ítéli a helyzetet az EB, hogy pénzügyi szankció kiszabását javasolja, majd ezt az Európai Tanács is jóváhagyja. 

Ez egyébként teljesen új fegyver az uniós vezetők kezében, így még nem egyértelmű, hogy a szankció pontosan mely területekre, milyen pénzek megvonására terjedhet ki. Alapvetően a közbeszerzések által érintett területek jöhetnek szóba, ahol leginkább tetten érhető a korrupció, és ami szöges ellentétben áll az uniós költségvetés pénzügyi érdekével.

A 24.hu által megkérdezett 

brüsszeli szakértők nem várnak mindenre kiterjedő szankciókat, és olyan méretű büntetést sem, amitől fejre állna a magyar gazdaság. 

Aki egyáltalán vállalkozott jóslásra, inkább néhány százmillió eurós szankciót tart elképzelhetőnek, eurómilliárdok megvonásával nem számol a nagyjából 5-9 hónapig tartó, több lépcsős ügymenet végén – írta a lap. Az esetleges szankció elfogadásához az Unióban egyszerű többség is.

A Portfolio.hu cikkében három forgatókönyvet is felvázolnak annak alapján, hogy mekkora mértékű lehet majd a kiesés. A gazdasági portál szerint nagy a bizonytalanság az eljárás végeredményét tekintve, de az is 

előfordulhat, hogy 1100-1600 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezik Magyarországra. 

Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda