Mi lesz, ha az oroszok tényleg elzárják a gázt?

Vlagyimir Putyin először csak fenyegetőzött, hogy a barátságtalannak minősített országoktól − köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától, így Magyarországtól is − rubelben kérik a földgáz árát. Bár szerdán úgy tűnt, az orosz elnök visszakozott az ügyben, csütörtökön aláírta a rubeles fizetésről szóló rendeletet. 

Németország és Franciaország már közölte, hogy ragaszkodik az eredeti szerződéshez, nem fognak rubelben fizetni. Csakhogy Putyin azt mondja, „ha ezek a kifizetések nem történnek meg, azt a vásárló mulasztásának tekintjük, annak minden következményével együtt. Nekünk se ad senki semmit ingyen, és nem fogunk jótékonykodni, vagyis a meglévő szerződések meg fognak szűnni”. Putyin a technikai részletekre is kitért, eszerint a földgázt vásárló országoknak rubelszámlát kell nyitniuk valamelyik orosz bankban, és péntektől csak erről a számláról fizethetnek a leszállított gázért – ezt azonban az oroszok ellen hozott gazdasági szankciók jelenleg nem teszik lehetővé.

De vajon az orosz tényleg elzárják a gázcsapot, ha ez nem történik meg? És mi lesz, ha igen?

Magyarország nagyjából 45-47 napra elegendő földgázt tárolt el, így nem lennének ellátási problémák, ha az oroszok rövid időre elzárnák a gázt – mondta Holoda Attila energetikai szakértő, az Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes-államtitkára, az Aurora Energy igazgatója az rtl.hu-nak.

Azt pedig „kizárt dolognak” tartja, hogy az oroszok hosszabb távon gáz nélkül hagynák Európát.

Ezzel ugyanis nemcsak a legfontosabb exportbevételüket veszítenék el, ami naponta egymilliárd eurót hoz az országnak, de új vevőt is csak rengeteg idő és hatalmas költségek árán tudnának találni rá.

Csak ott tudnak eladni, ahol van gázvezeték, ezt pedig elég drága mulatság kiépíteni: az Északi Áramlat 2 például 11 milliárd euróba került, ami Paks 2 teljes összegének felel meg.

Holoda szerint az EU kiesésével Oroszországnak Kína lehetne potenciális vásárlója. Csakhogy a nyugat-szibériai mezők, ahonnan Európába szállítják a gázt, hat-hétezer kilométerre vannak Kínától. Egy ilyen hosszú vezetéket öt-tíz év lenne kiépíteni, és óriási költségekkel járna, a kieső bevételt pedig nem tudnák pótolni.

Az viszont biztos, hogy az oroszok, ha akarják, el tudják zárni egyik pillanatról a másikra a gázcsapot. 

Holoda emlékeztetett: Oroszországban nem palagázt termelnek, mint az USA-ban, hanem „hagyományos” földgázt. Ez azt jelenti, hogy a kutak komoly következmények nélkül leállíthatók, a termelést gyakorlatilag szabadon lehet növelni vagy csökkenteni.

Nem is merné kizárni, hogy rövid időre elzárnák a gázt az oroszok, szerinte ez „a zsarolási potenciál miatt lehetséges”. Viszont hosszú távon nem veszélyeztethetik a földgázból származó bevételeiket.

Kizártnak tartom, hogy Oroszország arra rendezkedjen be, hogy nem szállít hosszú távon földgázt Európába, hiszen az ország exportbevétele szinte kizárólag energiahordozókból áll.

A szakértő emlékeztetett: volt már rá példa, hogy az oroszok ideiglenes elzárták a földgázt. 2009-ben, amikor a gáz árán vitatkoztak az ukránokkal, Putyinék nagyjából két hétre elzárták a csapokat − ráadásul január közepén.

Holoda szerint ilyen esetekre felkészültek az európai országok: a magyar stratégiai földgáztárolókban például jelenleg 900 millió köbméter földgáz van, az országban összesen pedig 1,27 milliárd köbméter. Mivel melegszik az időjárás, az országos napi fogyasztás nagyjából 30 millió köbméternél áll.

Ezzel kalkulálva a tárolt mennyiség 45-47 napra is elegendő lenne. Annak pedig elképesztően alacsony a valószínűsége, hogy ilyen hosszú időre elzárnák a gázt az oroszok.

Holoda biztos abban, hogy nálunk is van egy Németországéhoz hasonló válságstáb, amit aktivizáltak a jelenlegi kényes helyzetben. „Ha az ember figyeli akár a nagynyomású vezetékekért felelős Mol, akár az energiahivatal megnyilvánulásait, ez elég valószínű” − mondta.

Hasonló helyzetben Magyarországon is feláll egy ilyen tanács, a közműszabályozási hivatal és minden energiacég közreműködésével, amelyek folyamatosan figyelik a helyzetet.

Az a különbség, hogy a németek erről kommunikálnak is. Ez egyenesebb út. Nálunk a választási szándékból megfontolt riogatás miatt nem domborítja ki a kormány az ilyen jellegű felkészülést.

Korábban Joe Biden elnök betiltotta az orosz földgáz és kőolaj importját. Az amerikai döntés nem lesz közvetlen hatással az olaj és a gáz árára, de rövidtávon akár valamelyest csökkentheti is − ezt Holoda korábban mondta el az RTL Híradónak. A döntés Magyarországot nem érinti közvetlenül, és szerinte fontos az is, hogy más európai uniós országtól nem várható az amerikaihoz hasonló elhatározás.

Nyitókép: Alexander Zemlianichenko Jr./Bloomberg via Getty Images