Az uniós diplomácia torkig van a magyar és szlovák képmutatással Lukoil-ügyben

Mint arról korábban az rtl.hu is beszámolt, az Európai Bizottság nem állt Budapest és Pozsony mellé a Lukoil-ügyben, azaz nem várható gyors döntés abban a vitarendezésben, amit Magyarország és Szlovákia kért az Ukrajna által felfüggesztett kőolajszállítás ügyében. Az uniós tagállamok kereskedelmi képviselőinek múlt szerdai találkozóján 11 ország támogatta a bizottság álláspontját a magyar–szlovák kezdeményezést illetően – tehát azt, hogy egyelőre nem lépnek semmit az ügyben. Akkor három diplomata is úgy nyilatkozott, hogy egy tagállam sem volt, amely kiállt volna Budapest és Pozsony mellett.

Szijjártó: Kijev zsarol

A június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot a tranzit céljából. Szijjártó Péter múlt kedden azt közölte, hogy mindaddig blokkolni fogja Magyarország az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését, amíg az olajszállítás leállításával zsaroló Kijev nem teszi újra lehetővé a Lukoil zavartalan kőolajszállítását Ukrajnán keresztül Magyarországra.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója erre úgy reagált, hogy Kijev álláspontja szerint nem zsarolás a kőolajszállítási korlátozás. Podoljak azt hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia nem tesz semmit annak érdekében, hogy béke legyen Ukrajnában, hanem ahhoz ragaszkodnak, hogy engedményeket kell tenni Oroszország számára, szembe menve az Európai Unióval, amely támogatja Kijevet az Oroszországgal vívott háborúban. Podoljak azt tanácsolta Magyarországnak és Szlovákiának, hogy kérjék meg Moszkvát, hogy ne bombázza az ukrán energetikai infrastruktúrát, hagyjon fel az ukrán energia- és tranzitvezetékek támadásával.

Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben azt mondta csütörtökön, hogy a bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az Európai Unió olajellátására. Az Európai Bizottság álláspontja szerint nem áll fenn közvetlen probléma Magyarország és Szlovákia esetében sem, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van az EU-szabályozásoknak megfelelően, ráadásul a Lukoil elleni szankcióknak rövid távon nincs hatásuk, mivel a Barátság vezetéken továbbra is érkezik orosz olaj Magyarországra és Szlovákiába, a Lukoil-olaj kiesése legfeljebb hosszú távon okozhat problémát.

EU-diplomaták: Álságos a szlovák és magyar hozzáállás

Uniós diplomaták szerint álságos, hogy Magyarország és Szlovákia Brüsszeltől vár segítségét a Lukoil-ügyben, írja a Politico. Az Ukrajna elleni totális orosz invázió megindulása után ugyanis pont ez a két ország nem tett lépéseket az orosz energiahordozóktól való függetlenedés érdekében.

Miután több mint két éve volt Magyarországnak és Szlovákiának arra, hogy kidolgozzák a szükséges technológiai és kereskedelmi hátteret az orosz olajról való leváláshoz, most hirtelen az EU-tól várják, hogy tartassa be a Kijevvel kötött 2014-es kereskedelmi egyezményt, és kérik az Európai Bizottságot, hogy avatkozzon be az érdekükben.

Az ügyben megkérdezett uniós EU-s tisztviselők szerint meglehetősen bosszantó, hogy egyáltalán foglalkozni kel a magyar és szlovák kéréssel. Az EU többi tagállamában ugyanis találtak módot arra, hogy más forrásokból pótolják az orosz importot, Magyarország és Szlovákia csak magára vethet, hogy mostanáig csak az uniós szankciók megkerülésével voltak elfoglalva úgy, hogy Magyarország ráadásul még növelte is az orosz import mennyiségét.

Sokba került, de a többi EU-s tagállam megtette a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megszabaduljanak az orosz olajtól és gáztól való függéstől. leginkább azért, mert vértől bűzlik 

– fogalmazott az egyik uniós diplomata. Martin Vladimirov, a Center for the Study of Democracy intézet energiaügyi igazgatója szerint az Orbán-kormánynak és Robert Fico kabinetjének zsarolási próbálkozásai meglehetősen képmutatók, mivel mindkét ország hasznot húz abból, hogy az olcsón beszerzett orosz olajból előállított termékeket az ukrán piacon értékesítik, miközben Moszkva trójai falovaként viselkednek az EU-ban.

Nyitókép: STR/NurPhoto via Getty Images