„A befogadásnak olyan alapelvnek kellene lennie, amely nemcsak a romák érdekét szolgálja, hanem az egész társadalomét”

Romák helyzete Európában

A romák alkotják Európa legnagyobb etnikai kisebbségét: becslések szerint mintegy 10–12 millió főre tehető a kontinens területén élő romák száma, közülük körülbelül 6 millióan uniós állampolgárok vagy lakosok. A Tanács becslése szerint jó pár tagállamban él jelentős roma kisebbség: Bulgáriában a lakosság 10, Szlovákiában 9, Romániában 8, Magyarországon pedig 7 százalékát teszik ki, az uniós országok többségében viszont 1 százalék alatt van az arányuk.

Tízből nyolc roma szegénységben él, és 29 százalékuk olyan háztartásban lakik, ahol valaki az előző hónapban legalább egyszer éhezett

– derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) 2021-es felméréséből, amely 10 európai országban, több mint 8 ezer roma megkérdezésével és 20 ezer háztartásból gyűjtött adatok alapján vizsgálta meg a romák helyzetét. A kutatás eredményei szerint a romák fele lakhatási gondokkal küzd, a legtöbben szegregált területen élnek, és minden ötödik olyan házban lakik, ahol nincs csapvíz. De a születéskor várható élettartam tekintetében is lesújtó kép rajzolódik ki:

egy átlag roma tíz évvel rövidebb életet élhet, mint a többségi társadalom tagjai a felmérésben résztvevő országokban.

A vizsgált országokban a romák 43 százalékának volt fizetett munkája, ami jóval elmarad az uniós átlagtól (70 százalék), de a nemek közötti bérszakadék is nőtt az elmúlt években – immáron 31 százalékkal keres többet egy roma férfi, mint egy roma nő. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus-világjárvány hatványozottan sújtotta a legkiszolgáltatottabb csoportokat: sok roma gyerek oktatása megrekedt, miután nem tudtak részt venni az online oktatásban, míg mások állásukat vesztették el – áll a jelentésben. A roma gyerekek helyzete ezen a téren nagyon rossz: átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, és

míg az EU-s tagállamok teljes népességében alig 10 százalék a korai iskolaelhagyók (leszakadók) aránya, addig a romák körében ennek több mint hétszerese volt.

Noha a megkülönböztetés bűncselekménynek számít szerte az EU-ban, rengeteg roma szembesül aránytalan diszkriminációval, társadalmi kirekesztéssel és előítéletekkel nap mint nap. Az FRA szerint az élet minden területén érte őket diszkrimináció, legyen szó álláskeresésről, oktatásról, egészségügyi ellátásról, ügyintézésről, lakásvásárlásról vagy bérlésről. A hétköznapi életben tízből három megkérdezett roma tapasztalt hátrányos megkülönböztetést, 17 százalékuk pedig arról számolt be, hogy legalább egyszer gyűlöletből fakadó zaklatás érte az elmúlt egy évben. Tény, utóbbi aránya jelentősen csökkent 2016 óta, amikor még 30 százalékot mértek.

Inkább mondta magát jemeninek Zsiga Melinda, hogy ne ítélkezzenek felette roma származása miatt. Úgy érzi, nagyon sok munkát beletett abba, hogy jó sportoló legyen, hogy elismerjék, nevelőszülei erőltették, hogy tanuljon, és még így is azt látja, hogy bántják. „Nekem nem kell, hogy egy cigánylány vegye ki az albérletemet” – mondták neki, miközben világversenyeken Magyarországot képviselte.

Mit lép az EU?

Az Európai Bizottság 2020 októberében egy új tízéves tervet fogadott el az EU-ban élő romák támogatására. Míg az előző elsősorban a peremvidékre szorultak társadalmi-gazdasági integrációjára összpontosított, addig a romák egyenlőségének, valamint társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó új uniós stratégiai keret további elemekkel bővült.

Immáron hét terület áll a fókuszban: egyenlőség, befogadás, részvétel, oktatás, foglalkoztatás, egészség, és lakhatás. A Bizottság minden területen új célkitűzéseket, ajánlásokat terjesztett elő a tagállamok számára, és listát állított össze azokról az intézkedésekről, amelyeknek teljesülniük kell a javulás érdekében. A korábbi eredmények fényében egyebek mellett a következő, minimálisan elérhető célokat javasolta 2030-ig:

• a hátrányos megkülönböztetést tapasztaló romák arányának legalább felére csökkentése;
• a romák és a lakosság többi része közötti szegénységi rés, illetve a várható élettartam terén meglévő szakadék megfelezése;
• a szegregált általános iskolákba járó roma gyermekek arányának legalább felére csökkentése azokban a tagállamokban, ahol jelentős kisebbség van;
• valamint egyharmadával enyhítené az egyenlőtlenséget a lakhatásban, valamint felére csökkentené a foglalkoztatásban és a nemek között.  

A brüsszeli testület a tagállamokat nemzeti stratégiák kialakítására kötelezte, 2023-tól kezdődően pedig nyilvános jelentést kell tenniük azok végrehajtásáról. Így be kell számolniuk arról, milyen mértékben sikerült végrehajtani, illetve elérni azokat a kötelezettségvállalásokat és kitűzött célokat, amelyek javítják a romák helyzetét az országban. Európának viszont még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy megvalósítsa a teljes egyenlőséget a romák számára.

Nagyon változatos a kép, lényeges különbségeket látunk Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Észak-Európa és Dél-Európa között, összességében nagyon lassú az előrehaladás

– mondta az rtl.hu-nak Zentai Violetta szociálantropológus, a CEU Demokrácia Intézet Egyenlőtlenség és Demokrácia munkacsoport és a Roma Civil Monitor kutatója, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli a romák helyzetét az EU-ban. Az uniós roma keretstratégia elfogadása után az Európai Parlament kezdeményezésére a Bizottság elindította a négy évre (2021-2025) szóló Roma Civil Monitor (RCM) programját, amely az egyes tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiáit vizsgálja.

Zentai leszögezte: az EU magára vállalt egy komoly politikai és közpolitikai felelősséget, de valójában a politikai akarat és a közpolitikai eszközök a tagállamok kezében maradtak. Mellérendelt pénzügyi eszközöket is, amelyek eléréséhez a tagállamoknak bizonyos kötelezettségeket kell vállalni például a társadalmi befogadás vagy az általános infrastruktúra-fejlesztés terén. Azzal kapcsolatban is, hogy milyen célzott módon próbálják meg a romákat, közöttük is a leszakadó településeken élőket sajátos célcsoportként kezelni, illetve a mindenkire vonatkozó (mainstream), de nem a kisebbségi kategória alapján célzott programokba pozitív eszközökkel bevonni.

Az európai romapolitikának van egy nagyon fontos hozadéka 2011 óta. Nemcsak a figyelmet keltette fel, hanem segített megépíteni egy intézményekből, embercsoportokból és tudásokból álló nemzetközi infrastruktúrát is, ami ma már nemzetközi szinten működik

– fogalmazott Zentai.

Hiányosságok a magyar roma integrációs stratégiában

Az Orbán-kormány még 2020-ban küldte meg Brüsszelnek a saját, roma integrációra vonatkozó tervét, amit két éve fogadtak el (Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030). Idén ősszel az EP-ben is előkerült a kérdés, amikor a képviselők egy állásfoglalásban Magyarországot is bírálták a roma gyerekek szegregált oktatása miatt.

A magyar stratégia valamelyest reflektál az új európai uniós keretrendszerre. A diszkrimináció, azon belül is a cigányellenesség kérdését említi, felismeri, ami pozitívum. A magyarországi romákat érintő kihívások azonban nem csak a fő közpolitikai területeken vannak jelen, az általános cigányellenességből eredő további nehézséggel nem kellően foglalkozik – magyarázta Ferkovics Roland, a Roma Civil Monitor 2021-2025 társvezetője.

Ferkovics hangsúlyozza, a különböző stratégiák értékelésénél fontos, hogy egy adott program vagy projekt milyen célokat tűz ki, azok megvalósítása érdekében milyen jellegű aktivitásokat fogalmaz meg, valamint mekkora büdzsé áll rendelkezésre ezek mögött, ebben az értelemben sok területen lát hiányosságokat. Sem a magyar stratégia, sem annak első cselekvési terve egyik szakpolitikai területen sem fogalmaz meg konkrét finanszírozási összegeket.

A roma közösség ahogy Európában, úgy Magyarországon is heterogén, erre az EU is felhívta a tagállamok figyelmét. Ennek fényében specifikus figyelmet kell fordítani a roma nők, fiatalok, idősek és vallási csoportok kihívásaira. A magyar stratégia a roma nőket említi, a roma fiatalokat részben említi, de más egyéb roma csoportokra nem reflektál

– fogalmazott Ferkovics.

Hozzátette, ez a kérdés pedig égetően fontos lenne. Mint mondta, a roma idősek például hatványozott diszkriminációval szembesülnek a mindennapokban, ugyanez igaz a roma nőkre is, valamint amíg az uniós keretstratégia az LMBTQI-személyek megkülönböztetéséről is szót ejt, addig a magyar nem ismeri fel ezen csoportok sajátos kirekesztését.

Tény, ez nemcsak Magyarországra igaz, hanem a tagállamok nagy részére, ugyanakkor vannak kivételek: a cseh roma nemzeti stratégia megnevezi és konkrét feladatokat is tartalmaz, továbbá számos roma mainstream intézkedés (például szociális lakhatás) említi, hogy a beavatkozásoknak érzékenynek kell lenniük a roma célcsoporton belüli LMBTQ kisebbségre. A szakértő szerint a magyarországi stratégia esetében elképesztően fontos, hogy mennyiben tudja a politikai fősodor úgy kezelni a roma integráció kérdését, mint egy közös nemzeti érdeket.

A befogadásnak olyan alapelvnek kellene lennie, amely nemcsak a romák érdekét szolgálja, hanem az egész társadalomét

– szögezte le a Roma Civil Monitor társvezetője.

Szerinte amíg a romák integrációja egyedülálló vagy külön kategóriaként kezelt kérdés marad, addig annak megvalósítása kifejezetten problematikus. Így annak érdekében, hogy hatékony legyen, az aktuális közpolitikai rendelkezéseknek – pl. oktatás, foglalkoztatás, egészség, lakhatás – és az általános társadalmi hozzáállásnak is inkluzívabb keretrendszerben kell működnie. Ferkovics mindemellett megjegyzi: a nemzeti roma stratégiák részletes értékelése – vagyis az, hogy mi valósult meg a programokból – csak évek múlva lesz esedékes, hiszen teljesen új tervekről van szó.

Omladozó házak és hideg szobák – ennyit látnak a felzárkóztatásukra szánt százmilliókból a körömi romák

Mint arról tavaly áprilisban beszámoltunk, kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult. A Házon kívül stábja akkor az elköltött forintmilliók nyomába eredt.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images