2026. június 11. 17:00
A magyarországi idősek körében a betegségek, a demencia és az anyagi nehézségek okozzák a legnagyobb aggodalmat – derül ki a Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közösen készítette kutatásból. A megkérdezettek 70 százalékát az egészségügyi ellátás színvonala nyugtalanítja, közel felük a magánytól tart, miközben az idősödő korosztály jelentős része elzárkózik az idősek otthonába való költözéstől – holott ezek az intézmények épp a leggyakoribb félelmekre kínálnak érdemi választ.
Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közösen készítette el azt a reprezentatív felmérést, amely az idősödő magyarok jövőképét és félelmeit térképezte fel. A résztvevők döntő többsége 60 év feletti volt, a válaszadók egyharmada azonban az 50–60 éves korosztályból került ki – vagyis olyanok is megszólaltak, akik még csak közelednek az időskor küszöbéhez, de már most szembenéznek a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekkel.
A kutatás fókuszában az állt, hogy milyen konkrét gondok és félelmek foglalkoztatják az idősödő generációt. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy aggodalomból nincs hiány – és a problémák jelentős része kezelhető lenne megfelelő intézményi háttérrel.
Mitől tartanak leginkább az idős magyarok?
A válaszadók félelmeit rangsorolva a lista élén a betegségek állnak: a megkérdezettek 32 százaléka jelölte ezt meg legnagyobb félelmeként. A második helyen a demencia áll 22 százalékkal – ez az eredmény különösen figyelemre méltó, hiszen a demencia nem csupán egészségügyi, hanem komoly szociális kihívást is jelent az érintett és a családja számára egyaránt.
A válaszadók 21 százaléka attól tart, hogy terhet jelent majd szeretteinek, míg 13 százalékuk az anyagi nehézségeket jelölte meg fő aggodalmának. A magányt a megkérdezettek 8 százaléka tartja a legnagyobb problémának, 5 százalék pedig egyéb tényezőt nevezett meg.
Ezek az arányok jól mutatják, hogy az idős magyarok számára az egészség megőrzése és a mások számára való tehertétel elkerülése a két legmeghatározóbb szempont – mindkettő szorosan összefügg az önállóság és a méltóság kérdésével.
Az egészségügy és a magány: a két legsúlyosabb aggodalom
A kutatás mélyebbre ásva arra is választ keresett, hogy az egyes témák milyen mértékben foglalkoztatják a hatvan év feletti korosztályt: az egészségügyi ellátás minősége a 70 százalékukat erősen aggasztja – ez kimagaslóan magas arány, amely rávilágít arra, hogy az idős korosztály mennyire bizonytalannak érzi a hozzáférést a megfelelő orvosi és ápolási szolgáltatásokhoz.
Az időskori kiszolgáltatottságtól a résztvevők kétharmada, azaz 66 százaléka fél. Ez az aggodalom szorosan kapcsolódik az önellátási képesség elvesztésének rémétől, attól, hogy egy nap már nem lesznek képesek saját magukról gondoskodni.
A válaszadók közel fele, 49 százaléka attól tart, hogy idős korára egyedül marad, és nem számíthat sem a család, sem a szomszédok, sem szakképzett gondozók segítségére. A magány az idősek körében régóta ismert népegészségügyi probléma, amelynek hatásai az elhanyagoltság érzésétől a fizikai egészség romlásáig terjedhetnek.
Idősek otthona: megoldás, amelyet a legtöbben visszautasítanak
Az egyik legmeglepőbb eredmény az idősek otthonával kapcsolatos attitűdökben mutatkozik meg. Annak ellenére, hogy egy gondozott intézmény a felsorolt félelmek nagy részére – betegség, magány, kiszolgáltatottság – valódi megoldást kínálhat, a magyarok többsége mégsem tervezi, hogy ilyen helyre költözzön.
A válaszadók csupán 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükség esetén elfogadná ezt a lehetőséget. 39 százalékuk egyértelműen elutasítja az idősotthont, egyharmaduk még nem gondolkodott el a kérdésen, és mindössze 4 százalék fontolgatja ezt komolyan.
Ez az ellentmondás figyelemre méltó: az emberek félnek a betegségtől, a magánytól és a kiszolgáltatottságtól, mégis elutasítják azt az intézménytípust, amely ezekre a problémákra a legszervezettebb választ tudja adni. A jelenség hátterében valószínűleg kulturális berögződések, negatív előítéletek és a korábbi generációk tapasztalatai állnak.
Mit keres az ember egy idősotthonban?
Azok körében, akik nyitottak az idősotthon lehetőségére, az intézmény kiválasztásánál egyértelműen az ár a legfontosabb szempont: a megkérdezettek 65 százaléka emelte ezt ki. Ezt szorosan követi az ellátottság színvonala (64%), majd a szakmai felkészültség (40%) és a komfort (36%).
Ezek az adatok jól tükrözik, hogy az idős emberek és hozzátartozóik nem csupán egy „megőrzőhelyet" keresnek, hanem olyan otthonszerű környezetet, ahol a lakók valódi gondoskodásban, szakszerű ellátásban és emberi méltóságban részesülnek – mindezt elérhető áron.
Miért lehet mégis jó megoldás az idősek otthona?
Az idősek otthona számos, a felmérésben azonosított félelemre valódi és hosszú távú megoldást nyújthat. A jól működő intézmények folyamatos, éjjel-nappali egészségügyi felügyeletet biztosítanak, ami az egészségromlás és a váratlan rosszullétek kockázatát jelentősen csökkenti.
A közösségi lét és a rendszeres programok révén a lakók nem maradnak egyedül: emberi kapcsolatok, közös tevékenységek és szakképzett személyzet veszi körül őket napról napra. A demencia kezelése és gondozása szintén biztonságosabb és hatékonyabb szakmai környezetben, mint otthon, egyedül vagy túlterhelt hozzátartozók segítségével.
Az idősotthonok tehát nem a feladást jelentik – hanem épp ellenkezőleg: a tudatos, előrelátó döntést, amely megvédi az idős embert a legsúlyosabb félelmeitől, és biztonságos, gondoskodó környezetet teremt számára élete utolsó szakaszában.
Forrás: pénzcentrum & piacesprofit
(Nyitókép: magnific.com)