2026. március 14. 7:00
Már a 4-6 évesek között is vannak, akiknek saját mobiltelefonjuk van, a legtöbb gyerek pedig alsó tagozatos korára kapja meg az első készülékét. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatásából. A felmérés szerint nemcsak a telefonok jelennek meg egyre korábban a gyerekek életében, hanem a közösségi média is: a magyar gyerekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik platformra.
Kilencévesen saját mobil, sokaknál már az iskolatáskával együtt
Az NMHH 2017 óta követi nyomon a 7-16 éves gyerekek médiahasználati szokásait és a szülők digitális nevelési stratégiáit. A legutóbbi adatfelvétel 2024 végén, 2025 elején zajlott, 2000 gyerek és 2000 szülő bevonásával, országosan reprezentatív mintán.
A friss eredmények szerint a gyerekek átlagosan kilencévesen kapják meg az első saját telefonjukat. Majdnem minden harmadik gyerek gyakorlatilag az iskolakezdéssel együtt jut mobilhoz. Az óvodásoknál is megjelent a saját készülék: a megkérdezett gyerekek 7 százaléka már 4-6 évesen mobilhasználó.
Életkor szerint így néz ki a telefonhasználat elterjedtsége: a 7-8 évesek csaknem egyharmadának, a 9-10 évesek nagyjából kétharmadának, a 11-12 évesek több mint 80 százalékának van saját telefonja. A kutatás készítői szerint ez azt jelzi, hogy a digitális eszközökhöz való hozzáférés ma már nem kivétel, hanem norma, és egyre lejjebb csúszik a korhatár, amikor egy gyerek önálló, személyre szabott eszközt kap.
11 évesen jön az első profil, 15 évesen már mindenki fent van
A digitális belépő a telefon, de rögtön utána érkezik a közösségi média. A gyerekek átlagos belépési kora a platformokra 11 év. A kutatás alapján 15 éves korra gyakorlatilag minden kiskorú rendelkezik legalább egy közösségimédia-profillal.
A képernyő előtt töltött idő is folyamatosan nő. A 9-16 évesek hétköznaponként átlagosan 2 órát, hétvégén 3,5 órát töltenek a kijelző előtt. A 15-16 éveseknél a képernyőidő már meghaladja a napi 4 órát.
A szakértők szerint a tanulás, a szórakozás, a kapcsolattartás és a játék szinte teljesen összefolyik a digitális térben. A gyerekek jelentős részének a szabadidő lényegében egyenlő a valamilyen képernyő előtt eltöltött idővel.
Szülői szabályok: érezhetően csökkentik a kockázatot
Az NMHH adatai szerint a tudatos szülői jelenlét képes érdemben csökkenteni az online kockázatokat. A kutatók azt vizsgálták, hogyan viselkednek a gyerekek, ha ismeretlen jelöli be őket a közösségi médiában.
Minden tizedik gyerek automatikusan visszajelöli az ismeretlent. Azokban a családokban viszont, ahol előre lefektetett szabályok vannak a közösségimédia-használatra, ez az arány 3 százalékra csökken.
A számok a hatóság szerint azt mutatják, hogy már az is sokat számít, ha a szülők nem csak eszközt adnak a gyerek kezébe, hanem beszélnek vele a kockázatokról, és világos kereteket szabnak az online viselkedésre.
A mesterséges intelligencia már a gyerekek mindennapjaiban is ott van
A kutatás külön foglalkozott a mesterséges intelligencia megjelenésével a gyerekek életében. Az eredmények szerint a technológia már messze nem csak a felnőttek terepe.
A gyerekek 72 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, a középiskolások fele pedig már használt is valamilyen MI-szolgáltatást.
Érdekesség, hogy a felmérés szerint a gyerekek pozitívabban állnak a mesterséges intelligenciához, mint a szüleik. A fiatalok gyakrabban tekintenek rá hasznos eszközként, például tanuláshoz, fordításhoz vagy kreatív feladatokhoz, míg a felnőttek inkább bizonytalanok vagy bizalmatlanok vele szemben.
Tudatos digitális nevelés nélkül nem megy
Az NMHH szerint a mostani adatok nemcsak a gyerekek médiahasználatának alakulását rajzolják ki, hanem a szülők előtt álló nevelési kihívásokat is. A hatóság célja, hogy a felmérésekből származó információk segítsék a média és digitális tudatosság erősítését a családokban.
Nyitókép forrása: Pexels