2026. január 24. 12:00
A grönlandi cápa látása sokáig afféle tudományos vállrándítás volt. Egy friss áttörés most bizonyítja: a grönlandi cápa látása idős korban sem romlik, a kutatók nem találtak retina-degenerációt. Pedig ezek az állatok már akkor éltek, amikor a dédszüleid még nem is léteztek.
Egy cápa, amely túléli az évszázadot
A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a Föld egyik leghosszabb életű gerincese. A korát radiokarbonos módszerrel becsülik, a szemlencséjében lévő anyagok alapján.
Nem ritka a 100 év feletti egyed, de előfordulhat 150–200 év körüli életkor is.
Ez már önmagában furcsa. De a kutatók most nem az életkorra, hanem a szemre figyeltek.
Miért gondolták, hogy rosszul látnak?
A grönlandi cápák:
- állandó félhomályban vagy teljes sötétségben élnek
- gyakran hordoznak a szemükön élősködő rákokat
- lassan mozognak, nem aktív ragadozók
Ezek alapján sokáig úgy tűnt, hogy a látásuk másodlagos. Talán szaglásra és oldalvonalra hagyatkoznak, a szem csak „ott van”. A mostani vizsgálat ezt írja felül.
Mit találtak a kutatók a szemekben?
Amerikai, svájci és dán kutatók 2020 és 2024 között befogott, majd kutatási engedéllyel elaltatott grönlandi cápák szemét elemezték. Mindegyik példány biztosan 100 év feletti volt, a legidősebb 130 évnél is idősebb.
A vizsgálat több szinten zajlott:
- szövettani elemzés
- genetikai és molekuláris vizsgálat
- fényérzékenységi mérések
Az eredmény meglepően egységes volt.
A grönlandi cápa retinájában egyáltalán nincs csap. Csak pálcikák vannak. Ez ritka, de logikus alkalmazkodás ott, ahol soha nincs nappali világosság.
A pálcikákban található fehérje, a rodopszin érzékenységét is megmérték. A csúcsa 458 nanométer körül van – pont azon a kék hullámhosszon, amely a legmélyebbre jut le a tengervízben.
Ez nem véletlen hangolás.
A retina nem öregszik el
A legfontosabb megfigyelés mégsem ez volt. A kutatók nem találtak retina-degenerációt. Sem sejtpusztulást, sem szerkezeti szétesést. Pedig ezek az állatok már akkor éltek, amikor a dédszüleid még nem is léteztek.
Mitől marad ilyen sokáig működőképes a grönlandi cápa látása ?
Erre még nincs konkrét válasz. A kutatók feltételezése szerint a grönlandi cápa kivételes DNS-javító mechanizmusai nemcsak az egész testet, hanem az idegszövetet is védik.
Ez azért érdekes, mert:
- az emberi retina idegszövet
- az idegsejtek öregedése visszafordíthatatlan
- a látásromlás gyakran életkorhoz kötött
Ha egy állat több mint egy évszázadon át képes megőrizni a retina állapotát, az kutatási szempontból aranybánya.
Lesz ebből emberi kezelés?
A kutatók maguk is hangsúlyozzák: egyelőre nincs közvetlen orvosi alkalmazás. Nem arról van szó, hogy hamarosan „cápa-génekkel” javítják a látást. De az irány érdekes. A grönlandi cápa azt mutatja meg, hogy idegszövet hosszú távú karbantartása biológiailag lehetséges.
Forrás: ITT