2025. november 7. 8:30
Azt halljuk, hogy a sport mindenre gyógyír: levezeti a feszültséget, javítja a hangulatot, és segít tisztábban gondolkodni. De mi van, ha épp ez az, ami hosszú távon árt? Egy friss norvég kutatás szerint, ha mozgással próbáljuk elnyomni a negatív érzéseinket, az épp az ellenkező hatást válthatja ki – a sport nem oldja, hanem elnyomja a stresszt.
Miért nem mindegy, miért sportolsz
A mozgás természetesen egészséges, de a motiváció kulcskérdés.
Ha az edzés célja az, hogy elkerüljük a rossz érzéseket – dühöt, szomorúságot, stresszt –, akkor a sport a menekülés egyik formájává válhat. Olyan, mint amikor valaki evéssel vagy binge-watchinggal próbálja elterelni a figyelmét: pillanatnyilag megkönnyebbülést hoz, de nem oldja meg a problémát.
A norvég kutatásban 227 futót vizsgáltak, és kétféle motivációt különítettek el:
- akik önfejlesztésért, örömből futottak,
- és akik menekülni próbáltak a nehéz érzések elől.
Az első csoport tagjai sokkal több pozitív hatást tapasztaltak: könnyebben kerültek „flow” állapotba, fókuszáltabbak voltak, és valódi örömöt éltek meg mozgás közben. A második csoport viszont hiába futott rendszeresen, kevésbé érezte magát kiegyensúlyozottnak – sőt, gyakrabban küzdött halogatással és fáradtsággal.
Ha sportolsz, figyelj a testedre – és a lelkedre is
Ez nem azt jelenti, hogy ne menj futni, ha rossz napod van. A mozgás még mindig az egyik legjobb természetes hangulatjavító. De nem mindegy, mikor és hogyan használod.
Ha észreveszed, hogy minden stresszhelyzet után automatikusan az edzőterembe menekülsz, érdemes megállni egy pillanatra:
- Engedd meg magadnak, hogy átéld az érzést.
- Írd le, mi bánt, vagy beszélj róla valakivel.
- És csak utána eddz – amikor már nem menekülsz, hanem feltöltődni mész.
A sport akkor ad igazi erőt, ha nem eszköz a menekülésre, hanem a kapcsolat saját magaddal. Mert nem az edzés mennyisége számít, hanem az, hogy miért mozdulsz meg.
Fotó: Pexels