Válás, halál: növelhetik az Alzheimer-kór és a demencia kockázatát a stresszkeltő életesemények

Az érzelmi traumák, törések az életünkben nemcsak lelkileg lehetnek megterhelők, hanem a jelek szerint hosszú távú egészségügyi következményekkel is járhatnak: egy új kutatás megállapította, hogy növelhetik a demencia és az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát az olyan stresszkeltő életesemények, mint például egy szerettünk halála vagy a válás – számol be a Science Alert.

A tudósok az Annals of Neurology című szaklapban publikált tanulmányukban 1290 olyan személyt vizsgáltak meg, akiknél fokozott volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A kutatók 18 stresszes életesemény közül válogattak, és azt is megnézték, hogy az emberek életében mikor történtek ezek. A csoport egy részének gerincfolyadékjából mintát vettek, kutatva a betegség ismertetőjegyei után. 

Az agyi gyulladás jeleit is keresték, amelyről azt feltételezik, hogy hozzájárul a betegség kialakulásához, valamint megvizsgálták a szürkeállomány térfogatát is. Utóbbit azért, mert létfontosságú a gondolkodás és az információfeldolgozás szempontjából, és az Alzheimer-kórban szenvedőknél hajlamos csökkenni. Noha a kutatók a szürkeállomány csökkenése terén nem találtak közvetlen kapcsolatot, azt megállapították, hogy

a gyermekkorban és középkorban bekövetkezett stresszes életesemények összefüggésbe hozhatók a betegség során az agyban felhalmozódó kórós amiloid és tau-fehérjékkel.

A tanulmány szerzői szerint gyermekkorban az agy hatalmas fejlődésen megy keresztül, ezért úgy vélik, hogy az ezen életszakaszban jelentkező stressznek hosszú távú hatásai lehetnek, beleértve az Alzheimer-kór kockázatának megnövekedését is. A középkorúaknál pedig ezt azzal magyarázzák, hogy a betegség biomarkerei ekkor kezdenek el felhalmozódni az agyban. A kutatók szerint mindemellett 

megnövekedett kockázat állhat fenn azoknál, akik nemcsak stresszes életeseményeken vannak túl, hanem valamilyen pszichés betegségben is szenvednek.

Az eredményeknek vannak korlátaik. A kutatók arra támaszkodtak, hogy az emberek visszaemlékezzenek arra, hogy mikor és milyen stresszes események történtek – néha sok évvel később. Azt sem mérték, hogy az emberek egyénileg mennyire élték meg stresszesnek a felsorolt, stresszkeltőnek minősített életeseményeket. Márpedig könnyen lehet, hogy egyes emberekre másképp hatnak ezek, mint másokra.

Na de akkor mit tehetünk a megelőzésért? – kérdezhetnénk. A tanulmány szerzői szerint az a fontos, hogy segítsünk a stresszes életeseményeket átélőknek megküzdési stratégiákat kialakítani, például testmozgással, meditációval vagy terapeuta igénybevételével.

A felejtés betegsége

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó idegrendszeri megbetegedés, amely az időskori demencia 70 százalékáért felel, és a világ egyik legégetőbb egészségügyi problémája. 2050-re csaknem a mostani háromszorosára, 153 millióra nőhet az érintettek száma, ami világszerte óriási terhet róhat az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. Magyarországon becslések szerint mintegy 200-250 ezer ember küzd demenciával és Alzheimer-kórral.

Több ezer gyógyszerfejlesztés irányul arra, hogy minél korábbi stádiumba beavatkozva a tünetek súlyosbodása késleltethető legyen. Az RTL Praxis korábbi riportjában utánajárt az innovatív gyógyszerfejlesztéseknek, friss tudományos felfedezéseknek, korszerű terápiáknak és nagyanyáink kipróbált házi praktikáinak is.

Ajánló: Ezek a demencia korai jelei, már némi séta is segíthet a megelőzésben

Nyitókép (illusztráció): Getty Images