Az izgalmas munka kulcsszerepet játszik a demencia megelőzésében

A demencia a világszerte milliókat érintő, súlyos egészségügyi probléma, amelynek megelőzését már fiatal korban érdemes szem előtt tartani. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen faktorok járulhatnak hozzá a betegség kialakulásához, és hogyan előzhető meg. Egy új kutatás szerint 

azok, akik mentálisan stimuláló munkát végeznek, kevésbé hajlamosak az olyan, idősebb korra jellemző gondolkodási és memóriazavarokra, mint amikkel a demencia jár.

A brit Guardian által idézett, az oslói egyetemi kórházban végzett vizsgálat több mint hétezer norvég munkavállalóra terjedt ki. A kutatók azt találták, hogy a szellemileg legkevésbé megterhelő munkát végzők körében 70 éves koruk után 66 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki enyhe kognitív zavarok,

valamint 31 százalékkal nagyobb a demencia kockázata, szemben azokkal, akik mentálisan a leginkább stimuláló, kreatív és izgalmas munkakörben dolgoznak.

A Neurology című szaklapban megjelent tanulmányban felhívták a figyelmet arra, hogy a kognitív szempontból legkevesebb kihívást jelentő munkakörben dolgozók 42 százalékánál diagnosztizáltak enyhe kognitív hanyatlást, míg a legtöbb fejtörést igénylő állásokban lévőknél csak 27 százalék volt ez az arány.

A tanulmányban a mentálisan leginkább stimulálóbbnak ítélt munkakörök közé olyanokat soroltak, mint a tanár és az egyetemi oktató. Míg a kognitív szempontból legkevésbé megterhelő munkakörök közé tartoztak azok, amelyek ismétlődő manuális feladatokat tartalmaztak, mint például az úti munkák, a takarítás és a postai kézbesítés.

Ezek a demencia korai jelei, már némi séta is segíthet a megelőzésben

A demencia nem feltétlen az öregedés elkerülhetetlen velejárója, a hétköznapokban is tehetünk a megelőzésért. Claire Steves, a londoni King's College öregedéssel és egészséggel foglalkozó professzora azt állítja, a demencia kialakulásának kockázatát például már az is csökkentheti, ha többet sétálunk.

A demencia különböző típusai különbözőképpen érinthetik az embereket, és mindenki a maga módján tapasztalja a tüneteket. Vannak azonban olyan gyakori korai tünetek, amelyek már a demencia diagnózisa előtt is jelentkezhetnek. Ezek a következők:

• memóriazavar;
• koncentrációs nehézségek;
• nehézséget okoz a megszokott napi feladatok elvégzése, például a vásárlás során a helyes aprópénz kiválasztása;
• nehezen tud követni egy beszélgetést vagy megtalálni a megfelelő szót;
• összezavarodik az idővel és a hellyel kapcsolatban;
• hangulatváltozás.

A tünetek enyhén kezdődnek és fokozatosan súlyosbodnak. Ha memóriaproblémái vagy egyéb tünetei vannak, fontos, hogy minél előbb beszéljen erről a háziorvosával.  

Alzheimer-kór: a felejtés betegsége

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, idővel egyre súlyosbodó idegrendszeri megbetegedés, amely az időskori demencia 70 százalékáért felel, és a világ egyik legégetőbb egészségügyi problémája. 2050-re csaknem a mostani háromszorosára, 153 millióra nőhet az érintettek száma, ami világszerte óriási terhet róhat az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. Magyarországon becslések szerint mintegy 200-250 ezer ember küzd demenciával és Alzheimer-kórral.

A betegség nem visszafordítható, de kezelhető. Több ezer gyógyszerfejlesztés irányul arra, hogy minél korábbi stádiumba beavatkozva a tünetek súlyosbodása késleltethető legyen. A Praxis korábbi riportját a témában itt tekintheti meg:

Nyitókép: Unsplash