Komoly pszichés zavart jelezhet a téli depresszió – mikor érdemes segítséget kérni?
2022. január 9. 17:08
Télen sokan többet alszanak, jobban bezárkóznak, és kevesebb az energiájuk – de ez még nem a szezonális depresszió. Ám ha valaki a sötét hónapokban erős szorongást és teljes motiválatlanságot is megél, érdemes komolyan venni a tüneteket, és nem arra számítani, hogy úgyis elmúlik tavaszra.
Az évszakokhoz kötődő hangulatingadozás szinte mindenkit érint valamilyen mértékben, hiszen bár az ember próbál függetlenedni a természettől, teljesen (szerencsére) nem tud elszakadni tőle. Szezonális depresszióról abban az esetben beszélhetünk, ha a tünetek súlyosabbak és kezelést igényelnek, mert akadályozzák a mindennapi tevékenységek elvégzését. Tavasszal és nyáron is előfordulhat, de sokkal gyakoribb télen. Az emberek nagyjából 2-4 százaléka diagnosztizálható vele. A legnehezebb időszak Magyarországon egy vizsgálat szerint az október-november és a január.
A tünetek nem mindenkinél azonosak, de jellemző a reménytelenség érzése, a szorongás, a fáradtság, a motiválatlanság, a tartós szomorúság vagy akár az öngyilkossági gondolatok és késztetések is. A diagnózis csak akkor állítható fel, ha ezek a tünetek legalább két hete fennállnak.
Kiket érint a téli depresszió?
Az emberek többsége már tisztában van azzal, hogy az ősz végi, téli időszakra jellemző napfényhiánynak nagy a szerepe a téli depresszió kialakulásában. Azokban az országokban, ahol négy évszak van, gyakrabban is fordul elő, mint ahol egyenletesen meleg az idő, és egész évben süt a nap. Télen megváltozik az alvás-ébrenléti ciklust szabályozó hormon, a melatonin termelése, ami fokozott fáradékonyságot és nagyobb alvásigényt okozhat. A téli hónapokban ráadásul az is jellemző, hogy a decemberi pörgés, a karácsony és a szilveszter után sokkal kevesebb a program és a tennivaló, emiatt aki érzékenyebb erre, ürességet és letargiát élhet meg.
Ugyanakkor az évszakok váltakozása, az időjárás önmagában nem magyarázza a tüneteket, mert ha így lenne, sokkal többen éreznék magukat rosszul télen. Az egyéni különbségek is nagy szerepet játszanak ebben, ugyanúgy, mint más pszichés betegségeknél.
A nők közül többen küzdenek téli depresszióval, a férfiak esetében viszont súlyosabbak a tünetek; továbbá a fiatalok is fokozott veszélyben vannak.
Az éjszakai bagoly típusú embereknek megterhelőbb lehet ez az időszak, ahogy azoknak is, akik a tavaszi vagy nyári hónapokban születtek. Egy magyar vizsgálat szerint a korral csökken a tünetek súlyossága – miközben az érintettek rosszabbnak ítéli meg azokat.
Bármilyen nehézség vagy krízis adódik az életünkben, általánosságban igaz, hogy jobban megvisel minket, ha vannak feldolgozatlan traumáink vagy egyébként is pszichés, esetleg testi tünetekkel küzdünk. A szezonális depresszió nagyobb eséllyel alakulhat ki azoknál az embereknél, akiknek az életében előfordult már depresszió, szorongásos vagy evési zavar; esetleg bipoláris zavarban szenvednek. Egyes krónikus betegségek az év bizonyos időszakában aktiválódnak, így szintén hozzájárulhatnak a pszichés tünetekhez.
Sok ember élt át gyerekkorában (bizonyos esetekben felnőttként) komplex traumát, ami azt jelenti, hogy rendszeresen bántalmazták vagy elhanyagolták. Ez komplex PTSD-hez (poszttraumás stressz zavarhoz) vezethet, ha az érintett nem kap megfelelő támogatást. A súlyos traumák olyan agyi szintű és hormonális változásokkal járnak, amelyek a felnőtt életet is befolyásolják. Az ezzel együtt élő embereket jobban megviselhetik az őszi és téli hónapok, mert eleve érzékenyebbek a változásokra vagy a nem ideális környezeti körülményekre.
Az is előfordul, hogy valaki évekkel ezelőtt éppen télen élt át valamilyen súlyos traumát, például akkor veszítette el egy szeretett hozzátartozóját, és a hideg időszak előhozza a szomorú emlékeket. Aki bántalmazó családban nőtt fel, az gyerekként jellemzően akkor volt jobban összezárva a szüleivel és kitéve a bántásoknak, amikor nem lehetett sokat a szabadban: benne ezeket a negatív élményeket aktiválhatja a tél.
Nem muszáj együtt élni a depresszióval
Ha nemcsak arról van szó, hogy kicsit többet alszunk, jobban bezárkózunk télen, és kevesebb az energiánk, hanem erős szorongást, teljes motiválatlanságot élünk át, akkor érdemes számításba venni a téli depresszió esélyét. A neten is elérhető már olyan teszt, ami nem helyettesíti ugyan a diagnózist, de segíthet abban, hogy megtudjuk, kell-e komolyabban foglalkoznunk a téli hangulatváltozásainkkal. Ha a teszt nagyobb érintettséget jelez, mindenképpen érdemes szakember támogatását kérni.
Annak, aki csak enyhébb kedvetlenséget tapasztal, a fényterápia, a barátokkal való találkozás és a testmozgás is sokat javíthat az állapotán. Télen is ki lehet menni sétálni, akár egy fél órára: természetben lenni, sportolni. Komolyabb problémák esetén viszont már érdemes pszichoterápiát igénybe venni. Ilyenkor önmagában a mozgástól senki sem lesz jól, hiszen az egyrészt nem helyettesíti a magunkról való gondolkodást és a traumákkal való munkát, másrészt akinek nincs energiája semmihez, az sportolni sem fog.
Lehet, hogy orvosi vizsgálatra is szükség lesz, hogy kiderüljön, van-e a háttérben valamilyen testi betegség, vitaminhiány.
Adott esetben antidepresszánst vagy szorongásoldó gyógyszert is érdemes szedni. A különböző pszichoterápiás módszerek pedig, amik egyébként is segíthetnek a szorongások oldásában, a traumák feldolgozásában, ilyenkor is hatásosak. Régóta tudjuk, hogy sok esetben nem maguk az események és a külső körülmények betegítenek meg, hanem az, ahogy értelmezzük őket és ahogy magunkat érezzük a gondolataink miatt. A pszichoterápia (például a kognitív viselkedésterápia) segít a negatív gondolatok tudatosításában és átalakításában, az ezekhez kapcsolódó érzelmek felismerésében, elfogadásában. Megtanuljuk, hogyan kell egészségesen megküzdeni a problémákkal ahelyett, hogy elkerülnénk őket, így a stresszes helyzeteket is könnyebben kezeljük majd. A súlyosabb traumák feldolgozásához pedig igénybe lehet venni egyebek mellett a sématerápiás kezelést vagy az EMDR-t. Igaz, hogy a traumák agyi és hormonális szinten is nyomot hagynak bennünk, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne változtatni a hatásukon.
Mindenképpen érdemes tehát komolyan venni a téli depressziót és nem arra számítani, hogy majd úgyis elmúlik tavaszra. Súlyosabb következményeket előzhetünk így meg, illetve nem mindegy, hogyan töltjük a jövőben az életünk majdnem egynegyedét egy olyan földrészen, ahol négy évszak van.
A szerző pszichológus.