Bayer Zsolt szerint azért vált most érdekessé nagyapja nyilas-kommunista múltja, mert harc van a „szuverenisták” és a „globalisták” között. Ugyanakkor azt írta, „nagyon fáj”, amit anyai nagyapjáról megtudott Ungváry Krisztiántól.

Katalin gyermekként elvesztette az édesapját, családjával együtt a nyilasok hajtották a Duna-partra, ahol válogatás nélkül ölték a vízbe az embereket. Kisebbfajta csodaként éli meg, hogy megmenekült. Az a Raoul Wallenberg kellett hozzá, aki zsidók ezreit mentette meg a második világháború utolsó hónapjaiban Budapesten. Több mint 3000 temetetlen holttest volt a Klauzál téren, amikor 79 évvel ezelőtt, 1945 januárjában felszabadították a budapesti gettót.

Maradhat Szálasi Ferencné sírján a nyilaskeresztre hasonlító szimbólum, a rendőrség megszüntette a tiltott önkényuralmi jelkép használata miatti nyomozást. 

A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a polgármester-választást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kenderesen.

Szemák Jenő portréját sokáig nem állították ki a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt”. Most azt írták: „meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni”.

Kevesen ismerhetik Göncz Árpád életének azt az epizódját, amikor 22 éves joghallgatóként a német megszállás idején ellenállóként működött, fegyvert kobzott el a nyilasoktól, és lábon lőtték. Őt szeretnénk most bemutatni: a Bors utcai partizánt, aki megfogadta, hogy az országot se jobbra, se balra nem hagyja el.

Van egy kereszteződés Budapesten, ahol nem volt mindegy, hogy az utca melyik oldalára került az ember. Az egyik sarkon a pártház, ahol nyilasok gyilkoltak, a túloldalon egy zárda, ahol apácák bujtattak üldözötteket.

Amiről nem hallottunk a történelemórákon a szocializmus idején.