A budapesti albérletpiacon a lakhatási válság egyre több embert érint, hiszen a lakbér és rezsiköltségek sokak számára meghaladják a jövedelem 50-60 százalékát. Az albérletkeresés kihívásai nemcsak a fiatalokat, hanem a középkorúakat is érintik, miközben az árak az egekben vannak. A Házon kívül riportjából kiderül: miért drágulnak az albérletek,  hogyan érinti a fiatalokat az albérletválság, milyen állami támogatással lehet hozzáférni albérlethez. 

Az ünnepek után még nagyobb kihívásokkal küzd a PET-palack visszaváltási rendszer. Hogy miért alakulnak ki kígyózó sorok a PET-palack automatáknál, kiderül a Házon kívül riportjából, ahogyan az is, mi lehet a jelenlegi rendszer problémájának a gyökere, mik a jövőbeli fejlesztési tervek.

Készülj az Ügyfélkapu+ átállásra! Teszteld tudásodat az Ügyfélkapuról és az online ügyintézés lehetőségeiről izgalmas kvízünkben!

A családi vállalkozások Magyarország gazdaságának meghatározó szereplői. De milyen változásokat hozhat egy befektető, mint a Cápák között műsorában? Tudd meg a részleteket!

Emelkedett a minimálbér és garantált bérminimum, nőttek a juttatások és a munkaadók költségei, egyéni vállalkozókra extra terhek várnak.

A kormány szerint 7500 forinttal nő az átlagnyugdíj. Csakhogy a jogosultak kétharmada ennél kevesebbre számíthat a KSH adatai alapján. Az országgyűlés két hete döntött a 3,2%-os emelésről, pedig a jegybank már akkor magasabb inflációval számolt 2025-re. Az általunk kérdezett szakértő szerint a nyugdíjasok tovább szegényednek a dolgozókhoz képest. 

Miként illeszkedik egy külső befektető a családi vállalkozás dinamikájába? Hogyan segítheti őket a sikeres fejlődésben? Kiderül a Cápák között Extra kibeszélő első részéből!

A Cápák között Extra üzleti kibeszélő második részében arra keresték a szakértők a választ, milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a vállalkozásokra.

Nézd meg a Cápák között nyolcadik évadának egyik új Cápájával készített interjúnkat. Csillag Péter egyedi stílusával egészen biztosan ki fog tűnni Cápa társai közül, azt is elárulta az RTL.hu-nak, milyen ötletekbe fektetne be a legszívesebben. 

A kormányszóvivő a facebookon tette közzé, hogy 2023-hoz képest 30 százalékkal emelkedik az állami vállalat dolgozóinak fizetése. A postások szakszervezeténél azt mondják, ez megtévesztő. Az idei évhez képest ugyanis 4 százalékos lesz az alapbér emelés, így egy kézbesítő januártól bruttó 350.000 forintot kereshet. Ez pedig alig több, mint a garantált bérminimum.

Vannak olyan falvak az országban, ahol egy budapesti luxuslakás árából az összes eladó ház és lakás megvásárolható.

Jövő évtől megszűnik a benzinkutak üzemanyag után fizetendő kiskereskedelmi különadója. A pénztárcánkon azonban az új évben még nem érezhetjük a változást, hiszen az idei adót a benzinkutaknak továbbra is be kell fizetniük. A holtankoljak.hu ügyvezetője szerint jövőre a magyar autósoknak 630-650 forint körüli átlagos benzinárakra kell számítaniuk.

Az MNB kutatása szerint a magyar cégek nyereségüknek csak 50%-át költik bérekre, míg az EU-s átlag 60%.

Akár 20 százalékkal is többe kerülhet idén az otthon sütött bejgli - ezt mondja az általunk kérdezett szakértő. Ennek oka szerinte az alapanyagárak drágulása. A cukrász ipartestületnél arra számítanak, a cukrászdákban viszont stagnálhat az ára, vagy legfeljebb 10 százalékkal drágulhat, többet ugyanis nem tudnak megfizetni a vásárlók. Találtunk olyan szombathelyi cukrászdát, ahol inkább olcsóbban adják idén a bejglit, hogy többet adjanak el belőle.

Jövőre 29 ezer forinttal kaphat kevesebbet egy átlagos nyugdíjas az érdekképviseletek számításai szerint, mint ami járna, ezért tiltakoznak a januári emelés mértéke ellen. 

A vállalkozások 54%-a árat emelhet a kötelező minimálbér-emelés hatására – a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet reprezentatív felmérése alapján. Úgy számolnak, 20% pedig létszámcsökkentéssel venné elejét a bérköltség növekedésének. A jegybank friss előrejelzése szerint a kormány által tervezettnél magasabb, akár több mint 4%-os infláció lehet jövőre, de azt mondják, nem a béremelések miatt.

Ötnapos karácsony, három szombati munkanap és több négynapos hétvége vár ránk.

Az államadósság csökkentését és az infláció alacsonyan tartását tűzte ki célul Varga Mihály jegybankelnök-jelölti meghallgatásán a Parlamentben. Varga Mihály Matolcsy Györgyöt váltja majd az MNB élén. Azt mondta, jó kapcsolatokat akar kialakítani a kormánnyal és ragaszkodna a Nemzeti Bank klasszikus feladataihoz. Arra a kérdésre, hogy ő is vásárolna-e műkincseket közpénzen, mint az elődje, kitérő választ adott híradónknak.

A nézők minden vasárnap 20:00-tól követhetik nyomon az RTL üzleti showműsorának legújabb epizódjait.

Az idei karácsonyi forgalom négy százalékkal magasabb, mint tavaly, de Ezüstvasárnap kevés vásárlót vonzottak az üzletek. Nézd meg a riportot!

A Privátbankár szerint sosem járt akkora költségekkel a karácsony, mint idén decemberben.

Két éves mélyponton a forint. Karácsony előtt? Mi az oka , hogy éppen most? Hogyan befolyásolja ez a mindennapjainkat? Meddig lehet négyszáz forintnál drágább egy euró?

Elfogadta a miniszterelnök felkérését: márciusban Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter válthatja Matolcsy Györgyöt a jegybankelnöki poszton. A döntés, amelyet a miniszterelnök pénteken az állami rádióban jelentett be, nem okozott meglepetést. Orbán Viktor egyelőre nem árulta el, hogyan alakítja át a kormányát a pénzügyminiszter márciusi távozása után. 

Jelentősen nőhetnek a béren kívüli juttatások jövőre. Döntött az Országgyűlés, a cégek havi 10 ezer forinttal többet utalhatnak a SZÉP-kártyákra kedvezményesen, de a dolgozók csak sportolásra költhetik a plusz pénzt. Kiderült, hogy az üdülésre szánt feltöltések felét fordíthatják lakásfelújításokra. Illetve, hogy a bérleti szerződés is elég lehet az új, akár havi 150 ezer forintos lakáscafetériához. A munkaadók szövetségénél egyelőre nem tudják, hány cég adhat az eddiginél több juttatást.

22 ezer forinttal kapnak többet jövőre a beteg gyermeküket otthon ápolók, és 25 ezer forinttal emelkedik a GYED plafon, mindez a 9 százalékos minimálbéremelés miatt. A 2026-os és a 2027-es emelés mértéke azonban a gazdaság teljesítményétől is függ, ha a vártnál gyengébb lesz, újra kell tárgyalni, erről beszélt a miniszterelnök, miután aláírta a 3 éves bérmegállapodást az érdekképviseletekkel. 

 A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból erednek, de még így is jobb állapotban van a többi európai ország gazdaságához képest - ezt Orbán Viktor mondta reggel az állami rádióban. A friss Eurostat jelentés mást mutat. Eszerint az elmúlt negyedévben - a kimutatásban szereplő - 24 uniós tagország közül a magyar gazdaság teljesített a legrosszabbul. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója szerint nem a háború miatt gyengélkedik a magyar gazdaság, hanem azért, mert a kormány rossz döntést hozott, amikor az akkumulátorgyárakat favorizálta.

Kisebb önerő mellett, többet adhatnak kölcsön a bankok januártól, de csak az energiahatékony otthonokra. Az igénylők 10%-át érintheti a könnyítés a Bankmonitor szerint, akik úgy számolnak, hogy a többség emelkedő kamatokra és további ingatlandrágulásra számíthat. Pedig már így is háromszor annyiba kerülnek a lakások, mint 10 éve - az Eurostat adatai alapján.   

A rossz idő miatt a napelemek most alig termelnek, a kiesést pedig nem fedezik a tartalékerőművek. Orbán Viktor az ENSZ klímakonferenciáján arról beszélt, hogy a zöld átállás mellett szükség van kőolajra, földgázra és atomenergiára is. Az elmúlt években azonban csak megújuló energiaforrásból termelő erőművek épültek Magyarországon.

Már két hellyel előzi Románia Magyarországot azon a listán, amit a teljes állásban foglalkoztatott munkavállalók fizetése alapján állítottak össze.

Orbán Viktor szerint Magyarország versenyképesebb az unió többi országánál, mert itt a legolcsóbb az energia a vállalatoknak és a családoknak.

Az állami támogatások pörgették fel az ingatlanárakat, vagyis a kormány idézett elő lakhatási válságot. Ezt állítja a GKI friss kutatása.

Kevesebbet költöttek az emberek a boltokban szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban - ez is kiderül a KSH legfrissebb adataiból. A kiskereskedelmi forgalom szeptemberben 1,4 százalékkal csökkent augusztushoz képest. A nemzetgazdasági minisztérium szerint ennek az árvíz az oka. A rossz ipari termelésről szóló adatokért pedig a német gazdaságot okolják. Azok azt mutatják, hogy tavaly szeptemberhez képest idén szeptemberre 5,4 százalékos volt a visszaesés.

Jövőre drágább lesz az átutalás és a készpénzfelvétel is az OTP-nél, ugyanis a bank az ügyfelekre hárítja a kormány által megemelt tranzakciós díjat. 

21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet vázolt fel Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Ennek része a lakhatási válság enyhítése, a megfizethető lakhatás biztosítása. Kvanta Tímea, ingatlanközvetítő volt a Reggeli vendége aki elmondta, mire lehet számítani az ingatlanpiacon.

Drágulhatnak a lakásfelújítások jövőre a szállítás és az energiaárak emelkedése miatt. Pedig 2025-ben a SZÉP-kártya feltöltések felét otthonuk rendbetételére költhetik a dolgozók, a kormány bejelentései alapján. 

Lefőzi a vendégforgalom a tavalyit a kormány szerint. Több mint egy éve nő az átlagbér értéke, és többen engedhetik meg maguknak, hogy vendéglátóhelyen kávézzanak. A turisztikai ágazat további növekedését Nagy Márton gazdasági miniszter 12%-ban maximalizált szervízdíjjal és ettől független, készpénzmentes borravalóval fokozná. A Vendéglátók Ipartestülete szerint a munkáltatók adóterheit növeli a kormány, és emiatt máris elbocsátásokkal számolnak.

Románia az utóbbi években néhány gazdasági mutatóban már megelőzött minket. Nagyvárad gyönyörűen felújított, szecessziós belvárosa pedig bárkit elkápráztat, aki arra jár. Ott és a határ innenső oldalán Biharkeresztesen forgatott a Házon kívül stábja. Nagy az átjárás a két ország között. Sok mindent érdemes a határ túlsó oldaláról beszerezni, sokan át is járnak dolgozni. Nálunk viszont olcsóbban lehet például kertesházhoz jutni.

Idén csak a kamatteher 3900 milliárd forint lesz összesen. Ez jóval több, mint amennyit például az egészségügyre költ a kormány. A Kopint-Tárki negyedéves elemzése szerint tovább emelkedik az államadósság, az év végére csaknem 60 ezer milliárd forint, azaz GDP arányosan számolva 74 százalék lehet. A pénzügyminiszter tegnap azt állította: az ország finanszírozása stabil.

Két-három éven belül bruttó egymillió forint lehet az átlagbér Magyarországon a jelenlegi 650 ezer forint helyett. Erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt reggel az állami rádióban. A munkaadók egyik érdekképviselete szerint ez csak akkor lehetséges, ha csökkenek a vállalkozások terhei. A GKI Gazdaságkutatónál viszont álomnak tartják a kormány elképzelését, mert szerintük a cégek nem tudnának kigazdálkodni ekkora béremelést.

A kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot az OECD. Hogy valóban magasabb lesz-e a nyugdíjkorhatár, arról Farkas Andrást kérdeztük a nyugdíjgurutól.

A pénzügyi ismereteket érdemes már egészen kis kortól átadni, mert így később könnyebben tudnak boldogulni a gyerekek az életben. Minél előbb vonjuk be a gyermekeket a pénzügyi ismeretek világába és tanítjuk meg őket eligazodni abban, annál nagyobb eséllyel alakítanak ki helyes szokásokat és válnak pénzügyileg tudatos felnőttekké. Az Erste ezért megkereste a Pagonyt, hogy alkossanak egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában. A Reggeli vendégei Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője, valamint     Szert-Szabó Dorottya, a könyv illusztrátora volt. 

Az elmúlt 3 évben a leggazdagabbak jövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké. Ez a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentéséből derült ki. A jegybank a gazdasági növekedést is vizsgálta, eszerint idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés a kormány terveiben szereplő 4 százalék helyett. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a magyar kormány már sokadik éve nem találja el a növekedés ütemét.

A családi szja-kedvezmény régen elveszett reálértékét állíthatja vissza a jövőre ígért duplázás. Azonban a gyerekeseknek járó többi állami juttatás és kedvezmény eredeti értékét is rég elvitte már az infláció, az emelésükről azonban egyelőre még sincsen szó. Kiszámoltuk, hogy ezekből mennyit buktak az évek alatt a gyerekesek. Az összeg szabad szemmel is jól látható.

Fél éve még a zöld átállásban, most már a gazdasági semlegességben látja az ország kitörési lehetőségét Orbán Viktor. A miniszterelnök szerdán mutatta be a tervét, amelyről már Kötcsén is beszélt. Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság uniós tagként nem lehet semleges. A jegybank egykori elnöke hozzátette, az új gazdaságpolitika meghirdetése arra lehet jó, hogy megmagyarázza: az uniós támogatások kiváltására miért Kínától vesz fel hiteleket a kormány.

Egyre többen járnak át Magyarországon a szomszédos országokba vásárolni, miután a kormány 27 százalékos általános áfával és különadókkal terhelte a magyar gazdaságot, aminek következtében az élelmiszerek ára jelentősen nőtt. A Reggeli vendége Németh Dávid közgazdász volt, aki szerint az áfa valóban jelentős különbségeket mutat az egyes uniós tagállamokban, ráadásul bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszerek esetében számos ország nyilvánvaló népélelmezési, illetve politikai okokból, valamint az egyes termékpályák fehérítése miatt is kedvezményes áfakulcsot alkalmaz. Ez igaz Magyarország esetében is: több termékpályán, így például a sertés- és csirkehús esetében is 5 százalékos áfa van érvényben. Mindez azonban jellemzően az alapanyagokra, esetleg a konyhakész kiszerelésű húsokra (például darálthús, csirkemell) érvényes, a készítményekre, így például májasokra, felvágottakra nem. Ezekre továbbra is a rekordgyanús, 27 százalékos áfa vonatkozik. A közgazdász szerint csupán az áfacsökkentés nem jelenthet megoldást, mert az adóbevétel kiesik, érdemi fogyasztásnövekedésre azonban nem lehet számítani. Hogy mitől állhat be jelentős változás a magyar gazdaságban, kiderül a fenti videóból.

Ismét egyre több magyar jár át Szlovákiába élelmiszerért. A tapasztalatok szerint leginkább tejtermékeket, sajtokat, húsokat és zöldségeket, illetve alkoholt vásárolnak a magyarok. Úgy tűnik, hogy a szlovák kereskedők igyekeznek is alkalmazkodni az igényekhez. Hogy hogyan, arról egy rimaszombati lakos, Plencner Végh Barbara beszélt a Reggeliben. Azt is elmondta, hogy míg az élelmiszerláncok olcsóbbak, az éttermi árak inkább a magyarhoz hasonlók: egy kétszemélyes ebéd húsz-huszonötezer forint között mozog. 

Orbán Viktor az európai versenyképesség problémájába ágyazta, miért kell „gazdaságilag semlegesnek” lennie Magyarországnak, és elmondta, mit ért ezen. Emellett arról beszélt, hogy jövőre 3-6 százalékos növekedési sávba kerülhet a magyar gazdaság, és megduplázzák a családi adókedvezményt. De el kell kerülni az adósrabszolgaságot, és szükség lenne munkáshitelre is a nem tovább tanuló fiataloknak.

Az elmúlt egy-két hétben valóban nagyon sokan kötnek ingatlanbiztosítást az esőzésekre és az árvízre tekintettel – mondta Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője. Egy-egy nagyobb vihar után mindig megemelkedik a biztosításkötési kedv. A szakértő azt is elmagyarázta, mivel érdemes kezdeni viharkár esetén, ha azt szeretnénk, hogy kárunk megtérüljön.

Mindenki hallja és gyakran használja is a mindennapokban azokat a többnyire hárombetűs pénzügyi rövidítéseket, amelyeknek pontos és eredeti jelentésével már sokkal kevesebben vannak tisztában. Íme, a leggyakoribb banki rövidítések megfejtése, hogy ne jöjjön zavarba, ha találkozik velük. Végre megtudhatja, mit takar a THM, a JTM, az EBKM vagy éppen a BUBOR.

A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.