Hol éri meg digitális nomádként élni Európában? Mutatjuk a legjobb és legdrágább városokat 2026-ban.

Stagnál a magyar gazdaság: 2025-ben alig 0,3% volt a GDP-növekedés. Szakértők szerint az iparpolitika és az EU-pénzek hiánya a fő ok.

A KSH szerint 1,8 millió magyart fenyeget a szegénység – hiába nőnek a bérek és a nyugdíjak, sokan így is nehéz helyzetben élnek.

A csenyétei családok napi 20 ezer forintból élnek, miközben az országos átlagkereset több mint hússzorosa ennek.

Románia az utóbbi években néhány gazdasági mutatóban már megelőzött minket. Nagyvárad gyönyörűen felújított, szecessziós belvárosa pedig bárkit elkápráztat, aki arra jár. Ott és a határ innenső oldalán Biharkeresztesen forgatott a Házon kívül stábja. Nagy az átjárás a két ország között. Sok mindent érdemes a határ túlsó oldaláról beszerezni, sokan át is járnak dolgozni. Nálunk viszont olcsóbban lehet például kertesházhoz jutni.

Vajon utolérjük-e egyszer Ausztriát?

A megkérdezettek 69 százaléka idén nem tervez legalább egyhetes egybefüggő nyaralást.

Magyarországon csaknem 1,8 millió forintot tud költeni egy ember átlagosan a kiskereskedelemben egy év alatt, miközben a 25 vizsgált országban ugyanez az érték átlagosan 2,5 millió.

Nagy Márton szerint hazug a Bezzeg Románia! szlogen.

A harmadik legalacsonyabb a magyar bérköltség az Unióban az Eurostat összesítése szerint. Adókkal együtt sem éri az 5 ezer forintot óránként, ennél kevesebbe pedig csak Romániában és Bulgáriában kerülnek a dolgozók. Gulyás Gergely miniszter ma nem tudta megmondani, mikor érheti utol a magyar átlagfizetés vásárlóértéke a románét. Ám nagyobb adókedvezményt ígért a családoknak, ahogy engedi a költségvetés.

Bruttó 165 ezer forint gyakornoki fizetés, két év után 198 ezer, tíz év után 228 ezer, nyugdíj előtt pedig csaknem 300 ezer forint – ezek voltak 2015-ben az óvónői bérek. A Fókusznak 9 éve nyilatkozók mind egyetértettek abban, hogy nincsenek túlfizetve, de azt mondták, munkájuk egy hivatás, amit szívesen csinálnak. Volt, aki beismerte, hogy párja stabil keresete nélkül még nehezebben élne meg, és gondban lehet az a pályatársuk, aki egyedül neveli a gyerekeit. 

Minden harmadik nyugdíjas a létminimum alá szorult a 13. havi ellátás ellenére – ez a Bankmonitor friss kutatásából derült ki. Kiszámolták, fejenként 160 ezer forintnál is több kellett a havi megélhetéshez 2023-ban. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsánál lesújtó adatokról beszélnek, azt mondják, már idősek százezrei tengődnek az országban.

A magyarok vásárolják a legkevesebb ruhát az Európai Unióban, a tagállamok átlagának harmadát – a jegybank 2022-ről szóló friss kutatása szerint. Úgy becsülik, 2023-ban még kevesebbet fogyasztottunk a kiugró infláció miatt. Azt mondják, célzott gazdaságpolitikára és bérfelzárkóztatásra van szükség, hogy javuljon az életszínvonal.

Matolcsy György a jegybank reformcsomagját mutatta be 2019-ben ezen a napon a Kereskedelmi Iparkamara gazdasági évnyitóján, amikor arról beszélt, hogy 2030-ra utolérhetjük Ausztriát. A következő tíz évre több mint 80 százalékos reálkereset-emelkedést valószínűsítettek, egyszámjegyű SZJA-t, és teljes egészségügyi fordulatot javasoltak a kormánynak. Orbán Viktor a konkrét jegybanki javaslatokra nem reagált, de Matolcsy előadása után azt mondta: Magyarországnak 2030-ra az első 5 uniós tagállam közé kell tartoznia, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A miniszterelnök szerint az osztrákokkal való meccset legalább döntetlenre szeretnék hozni – az RTL Híradó öt évvel ezelőtti riportjából ez is kiderül. 

„Le vagyunk gatyásodva, egész pontosan ezt mutatják az adatok” – értékelte a Gazdaságkutató Intézet vezetője, Molnár László a Fókusznak az Eurostat legfrissebb adatait. E szerint Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, csak a bolgárok élnek rosszabbul, mint mi. Romániában, Lettországban és Horvátországban is jobban élnek, azaz több terméket és szolgáltatást tudnak vásárolni a fizetésükből. Ezzel szemben az unió más országaiban ritkábban kell ilyen nehézségekkel szembenézniük a lakosoknak: az osztrák átlagbér például körülbelül háromszorosa a magyarnak, de az árszínvonal majdnem ugyanott van.

A KSH friss kutatása szerint 1 millió 232 ezren éltek a szegénységi küszöb alatt tavaly, 76 ezerrel többen, mint tavalyelőtt. 16 százalékkal többet költött, mégis 7 százalékkal kevesebb élelmiszerre telt egy átlagos magyarnak tavaly, mint tavalyelőtt. Ezt most közölte a KSH az életszínvonalról szóló friss kiadványában. Úgy számolnak, nőttek a jövedelmi különbségek Magyarországon. Egy év alatt 76 ezerrel nőtt a szegények száma, pedig az inflációt még alacsonyabbra mérték, mint idén várható.

Két évvel ezelőtti szintre esett vissza az életszínvonal Magyarországon, miután 11 hónapja folyamatosan csökken a fizetések reálértéke a magas infláció miatt. A Bank360 elemzése szerint egyre több ember kényszerül arra, hogy hitelt vegyen fel a megélhetésére. Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben azt ígérte, hogy a kormány év végére egyensúlyba hozza a fizetéseket az árakkal.   

A legfrissebb adatok szerint csak az árak nőnek Magyarországon, az életszínvonal nem. Például az élelmiszerárak 2022-ben az uniós átlag 89,9 százalékára emelkedtek. A magyar adóteher is nagyon magas, a 27 százalékos áfa például világrekord. A Fókusz stábja utánajárt, hogy mi a helyzet a világ más országaiban: Svájcban 2,6 millió forint az átlagfizetés, míg Nepálban negyvenezer, ráadásul még a kocsiért is luxusadót kell fizetni.

Az uniós átlag 90 százalékát közelítették a magyarországi élelmiszerárak tavaly – az Eurostat kimutatása szerint. Romániában és Lengyelországban lényegesen olcsóbban, Szlovákiában viszont drágábban adták a termékeket, mint nálunk. A GKI úgy számol, már csak a bolgárok életszínvonala rosszabb a magyarokénál az Unióban.

Az Ausztriában élő Orsolya azt mondja az áremelkedést ők is érzik, de amíg néhány éve még Magyarországra jöttek vásárolni, mert sok áru olcsóbb volt, mint Ausztriában, ma már ők hozzák haza például a mosóport is mert az jóval olcsóbb nyugati szomszédunknál, mint nálunk. Ausztriában tavaly 8,6százalék volt az infláció, Magyarországon ennek majdnem a duplája 15,3 százalék. Míg Ausztriában az átlagfizetés 1 millió 100 ezer forint volt tavaly, addig nálunk 331 602 forintot kerestek havonta.    

Utolérte Románia a magyar gazdaságot. 

Nagyjából utolértük az osztrákokat. Ezt írta a fideszes Hende Csaba a Facebookra egy aszfaltozott utcáról. Pedig Magyarország gazdasági lemaradása Ausztriától nem csökkent. Az osztrák átlagfizetés 2 és félszerese a magyarnak, míg az infláció nálunk jóval magasabb. Ausztriában élő magyarok azt mondták a Híradónak, már van olyan termék, amit ők hoznak haza, mert ott annyival olcsóbb.

A reálbércsökkenés miatt nemcsak a bevásárlólisták lettek rövidebbek, hanem minden máson is próbálnak spórolni az emberek – írja a G7 gazdasági portál egy friss felmérésre hivatkozva. A felmérés szerint az elmúlt fél évben a magyarok 18 százalékának csökkent a jövedelme, 40 százaléknak pedig nem változott, de az infláció miatt az ő reálbérük is kevesebbet ér. Ugyanezért még az a 27 százalék is csak szinten tartani tudta magát, amelyiknek maximum 10 százalékkal nőtt a keresete. Reálbéremelkedés pedig csak a dolgozók 15 százalékánál volt.

Hiába nőtt nagyot, 7 százalékkal kevesebbet ért az átlagfizetés márciusban, mint egy évvel korábban – a KSH friss adatai szerint. Ezzel már 7 egymást követő hónapban csökkent a reálbér Magyarországon. Ráadásul a legkisebb keresetűek életszínvonalában átlag feletti a visszaesés. Nekik évközi emelést ígértek, ha magas marad az infláció.

A magyar munkavállalók harmadát másodállásra kényszeríti a magas infláció a Randstad piacvezető munkaerő-toborzó nemzetközi kutatása szerint. Magyarországon kilencedik hónapja csökken a fizetések vásárlóértéke. A KSH adatai szerint februárban már majdnem 8 százalékkal ért kevesebbet ért az átlagfizetés, mint egy évvel korábban.    

Kilépni az EU-ból bizonyos tekintetben felér egy világjárvánnyal.

Különleges időutazásra hív a Fókusz plusz riportja. Különböző korok árait hasonlítjuk össze, hogy rájöjjünk: 20, 50 vagy netán 90 évvel ezelőtt olcsóbb vagy drágább volt-e ugyanaz a termék és szolgáltatás, mint manapság. Mikor éltünk jobban? Apáink, nagyapáink idején, vagy napjainkban?

Több mint 30 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze.

Egy évtizede nem romlott akkorát a munkavállalók életszínvonala, mint tavaly novemberre. A KSH friss adatai szerint nagyjából 17 százalékos emeléssel a nettó 375 ezer forintot közelítette az átlagkereset, az infláció viszont 22 és fél százalékra gyorsult, a legmagasabbra az Unióban. Ezért majdnem 10 százalékkal csökkent az állami alkalmazottak, és 3-mal a versenyszférában dolgozók fizetésének vásárlóértéke az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH szerint tavaly 1,6 millióan nélkülöztek, a GKI úgy számol, idén ez a szám a kétszeresére ugorhatott.

Meg kell tartani a minimálbéren élők életszínvonalát – a szakszervezetek szerint ez a legfontosabb célja a nemrég indult bértárgyalásoknak. Úgy gondolják, legalább az infláció mértékével kell emelni a fizetéseket januártól. A munkaadói oldal szerint szűk a mozgásterük, mert az elszálló energiaárak sokkolták a vállalkozásokat. Ők azt várják, hogy a kormány csökkentse a munkáltatók terheit.

Igaz, a svájci szegénységi küszöb az egyik legmagasabb Európában, de a megélhetési költségek is. Az amerikai gazdagok pedig hiába a világ leggazdagabbjai, az egyenlőtlen jövedelemeloszlás miatt az országban sokaknak nehézséget okoz, hogy megfelelő ételt tegyenek az asztalra.

Már csak a bolgárok költenek kevesebbet nálunk az Európai Unióban - az Eurostat friss összesítése alapján. A horvátok is beértek minket, a románok pedig már második éve előzik Magyarországot fogyasztásban. Egy átlagos magyar tavaly 102 ezer forintot költött havonta, ami az uniós átlag 64%-ának felel meg. Az egy főre jutó GDP alapján valamivel kedvezőbben alakul a magyar életszínvonal.    

Az Unióban a második leggyengébb a magyarországi életszínvonal- az unió statisztikai hivatalának friss összehasonlítása szerint. A magyarok tényleges fogyasztása mindössze 62 százalékát érte el tavaly a 28 tagállam átlagának. A horvátokkal egy szinten, már csak a bolgárokat előzzük meg, a románok is lehagytak minket. A GKI szerint főleg, mert máshol jobban emelkedtek a jövedelmek.

Háromszáztízezer forint. A lakosság legjobban kereső 20 százaléka szerint ennyi kell, hogy nagyon jó életszínvonalon éljünk. Azok szerint azonban, akik a „legkevesebbet” keresik, elég lenne akár havi 147 ezer Ft is ugyanehhez. Vajon mire elég havi 147 ezer Ft fejenként és tényleg luxust nyújt-e a havi 310 ezer Ft-os havi apanázs?

Sehol sem vagyunk Európában. Hogy élnénk, ha osztrákok lennénk?