„Csak pár év, és osztrák életszínvonal, az lesz itten” – nem jött be a Belga együttes jóslata, megnéztük, hol könnyebb élni
2023. augusztus 16. 21:57
A legfrissebb adatok szerint csak az árak nőnek Magyarországon, az életszínvonal nem. Például az élelmiszerárak 2022-ben az uniós átlag 89,9 százalékára emelkedtek. A magyar adóteher is nagyon magas, a 27 százalékos áfa például világrekord. A Fókusz stábja utánajárt, hogy mi a helyzet a világ más országaiban: Svájcban 2,6 millió forint az átlagfizetés, míg Nepálban negyvenezer, ráadásul még a kocsiért is luxusadót kell fizetni.
A világ legdrágább és legolcsóbb országairól készült legfrissebb listát a londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit készítette. A kutatók többek között az élelmiszerárakat, a megélhetési költségeket, a bérleti díjakat, a taxi- és gyógyszerárakat, valamint több száz egyéb dolgot vizsgáltak. Ezek alapján a legdrágább tíz ország sorrendje: Bermuda, Svájc, Kajmán-szigetek, Bahama, Izland, Szingapúr, Barbados, Jersey, Norvégia és Dánia.
Ilyen az élet egy magyar szemével a világ másodig legdrágább országában
Oberster Máté Svájcban, Schaffhausenben él már 33 éve, lakatosként dolgozik. Becslések szerint jelenleg 24 ezer magyar él az alpesi országban, és a számuk évről évre nő. Annak ellenére, hogy ez a világ egyik legdrágább helye.
„Egy új száz négyzetméteres lakás, azt úgy egymillió frank körül árulják nálunk, az 400 millió forint.
Egy 100 négyzetméteres lakást havi 700 ezer forintért tudsz kibérelni, plusz hozzá jön még a rezsi
– mondta Máté. Nemcsak a lakások drágák, de az emberi munkaerőt is meg kell fizetni. Két személyre egy átlagos étteremben egy vacsora átszámítva 100 frank, azaz negyvenezer forint. De egy egyszerű férfi hajvágás is 50 frank, azaz húszezer forint.
Úgy tartják a kint élő magyarok, hogy átlagosan az itthoni árak legalább háromszorosával lehet számolni Svájcban. De azért vannak olyan szolgáltatások, amelyeknél még ezt is bőven meghaladja az árkülönbség.
Ha például elviszi az ember az autóját szervizbe, egy egyszerű olajcsere, filtercserre, meg néhány kisebb dolog 600 ezer forintba kerül.
Máté szerint azért ennyire drága minden Svájcban, mert védik a piacot a külföldi dömpingáru ellen, valamint a svájci termékek minősége mindig kiváló, ez pedig sok pénzbe kerül. Ijesztő összegek szerepelnek a ruhák árcéduláin, a közműszámlákon, a tömegközlekedés jegyein és az élelmiszerüzletek pultjainál is.
Egy átlagos heti bevásárlás egy személynek 120 frankba kerül, azaz 48 ezer forint. A legnagyobb összeg, amit eddig költöttem nagybevásárlásra, az 24 frank, azaz 95 ezer forint.
A magas árakhoz magas bér is dukál. A statisztikák szerint Svájcban a legmagasabb a havi átlagos fizetés az egész világon: 6600 svájci frank, azaz 2,6 millió forint körül mozog. „Ha óvatos az ember, akkor hónap végén félre tud rakni valamit” – mondta Máté a fizetéséről.
A világ negyedik legdrágább országa alig drágább Budapestnél
Havasi „Ember” Tamást Kiotó környékén értük utol. A youtuber 12 éve él kint feleségével és két gyermekével. Videóiban rendszeresen meg is mutatja, hogy milyen az élet a felkelő nap országában. Japánban jelenleg körülbelül 900 magyar él, nagy részük Tokióban. Vannak, akik tanulni jöttek ki és itt ragadtak, másoknak egy helyi cég kínált fel jól fizető munkát.
Tamás, amikor 14 évvel ezelőtt először kint járt Japánban, azt hitte, a világ összes pénze nem lesz elég, később rájött, hogy mindez csak sztereotípia.
A legszembetűnőbb az volt, hogy a tipikusan turisztikailag frekventált helyeken nem akarnak lehúzni, mint mondjuk például a Váci utcán vagy a Vásárcsarnokban.
Vagy más magyar turistacsalogató helyeken, ahol ötször annyiba kerül minden, mint máshol” – fogalmazott.
Tamás szerint a legtöbb dolog nem, vagy csak alig kerül többe, mint Budapesten. Például a pelenka ára itthon 8500 forinttól indul, Japánban ugyanaz a Pampers 1200 jen, körülbelül háromezer forint. Egy családi nagybevásárlás pedig hatvanezer forintnyi jenbe kerül. Ennek talán az is oka, hogy míg Magyarországon néhány hónapja 26,2 százalék volt az infláció, Japánban csak 3 százalék körüli.
Japánban az átlagfizetés is jóval magasabb, átszámítva úgy 620 ezer forint, ami több mint másfélszerese a magyarországi nettó 390 ezer forint körüli összegnek.
Az élelmiszerárak vetekednek a magyar árakkal, de van, ami jóval drágább Japánban, mint Magyarországon: ez pedig az esküvő és a temetés. „Míg általában Magyarországon egy lagzi akár másnap reggelig is tarthat, Japánban ez úgy néz ki, hogy két-három millió jenbe kerül egy átlag kétórás esküvő.”
Átszámítva ez ötmillió forintnyi összegnek felel meg, és jóformán csak összeadják az ifjú párt.
Vannak Japánban olyan luxuscikkek, amelyekért vagyonokat képesek kifizetni a helyiek. Idén például az a 212 kilós kék uszályú tonhal, amely 36 millió jenért, azaz több mint 100 millió forintért kelt el az egyik tokiói halpiac árverésén, és ez csak a hatodik legmagasabb ár, amelyet halért fizettek. Az eddigi rekorder egy 278 kilós példány, ami csaknem hárommillió dollárért kelt el néhány éve. Ez több mint egymilliárd forint.
Tamás szerint a legdrágább és legolcsóbb országokról készült felméréseket főleg azért készítik, hogy felmérjék a cégek, mennyibe kerül egy külföldi alkalmazottnak az adott országban a megélhetés. A lakásbérlés, az autókölcsönzés, a takarítónő bére, a tandíj a gyereknek a nemzetközi iskolába, a jobb éttermek árai stb. De aki szerinte egy kicsit is beépül a helyi társadalomba, és úgy él, mint az ottaniak, sokkal olcsóbban kijöhet anyagilag mindenből.
Drágább nálunk az élet, mint Szlovákiában, Portugáliában és Lengyelországban
Drágaság szempontjából Magyarország Panama és Guyana között a hatvanadik helyre került a vizsgált 140 ország közül, a középmezőny elején vagyunk. A listán jó néhány uniós országot megelőzzünk, vagyis drágább nálunk az élet, mint Szlovákiában, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában.
A legfrissebb adatok szerint csak az árak nőnek Magyarországon, az életszínvonal nem. Például az élelmiszerárak 2022-ben az uniós átlag 89,9 százalékára emelkedtek Magyarországon az Eurostat szerint. A fizetések viszont nagyon elmaradnak a nyugati bérektől. Még a felét sem érik el.
A magyar adóteher is nagyon magas, a 27 százalékos áfa például világrekord, sehol nincs ekkora általános forgalmi adókulcs a világon. Ennek a legnagyobb mértéke Svájcban mindössze 7,7, Japánban pedig 10 százalék. A GKI felmérése szerint a magyar fizetésekből egyre kevesebbre telik, így már csak Bulgáriában rosszabb az életszínvonal az Európai Unióban, mint Magyarországon.
Így él a világ egyik legolcsóbb országában egy magyar orvos
A világ legolcsóbb országai az Economist Intelligence Unit idei listájának alapján: Törökország, Üzbegisztán, Banglades, Nepál, Szíria, Líbia, Nigéria, India, Egyiptom és Pakisztán.
Dr. Paudel Klára 17 éve él Nepálban, Pokhalában, belgyógyászként és nefrológusként dolgozik a helyi klinikán. Nepáli férje miatt költözött 17 évvel ezelőtt az ország második legnagyobb városába. Azt mondja, rajta kívül csak egy magyar él Nepálban, pedig ez a világ egyik legolcsóbb és szerinte legszebb országa.
Egy városon belüli helyi buszjegy körülbelül 20-25 rúpiába, azaz 60-70 forintba kerül.
A doktornő azt mondta, Nepálban lejjebb kellett adni valamennyit az igényeiből, de megérte. Annyira szép a táj. és annyira kedvesek az emberek, hogy szerinte ez minden pénzt megér. Főleg, ha nem is olyan sok az a pénz.
Amikor piacra megyek, és 10 kiló zöldséggel, gyümölccsel hazaérek, akkor olyan kétezer rúpiát, azaz ötezer forintot szoktam otthagyni.
Nepálban az olcsóság elsődleges oka, hogy a munkaerő is olcsó. A minimálbér 15 ezer rúpia, ami körülbelül negyvenezer forintnak felel meg. A felmérések szerint Nepálban a legolcsóbbak az éttermek a világon, valamint itt lehet a legolcsóbban lakást bérelni. Egy New York-i ingatlan árából itt majdnem 30 lakást lehet bérbe venni.
Azért nem minden olcsó: a benzinárak az európaihoz hasonlóak, 200 rúpia, azaz nagyjából 500 forint egy liter benzin. Az autók és egyéb járművek a világpiaci árhoz képest háromszor annyiba is kerülhetnek, ugyanis 200-300 százalékos luxusadó sújtja őket Nepálban.
20 magyar élhet Szíriában
Szíriában tizenkét éve tart a polgárháború, becslések szerint legalább 300 ezer ember halt meg. Az utóbbi hónapokban csökkent a harcok intenzitása, és valamelyest normalizálódott az élet a közel-keleti országban, amely az egyik legolcsóbb a világon.
Adonis Kassab félig magyar, gyermekkorát Damaszkuszban töltötte, de 2001 óta Magyarországon él. Fordító és tolmács, évente egyszer látogatja meg kint élő rokonait. Azt mondta, körülbelül 20 magyar él kint, legtöbbjük vegyes házasságban. Szíria régen gazdag volt és nyitott, rengeteg turista járt oda. Ma már szegény és elzárt ország, mindössze az olcsóság a régi.
A benzin ára 200-250 forint körül mozog, de egy kiló kenyér ára is legfeljebb a 100-200 forintot éri el. A zöldségek átlagban 50 és 200 forint között vannak. Szíriában a buszjegy 30-40 forint, az áram havonta cirka egy ezres. Adonis szerint egy szír átszámítva maximum hatezer forintnak megfelelő összeget költ egy nagybevásárláson.
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy Szíria önellátó ország, nagyjából mindent meg tud magának termelni. És nagyon fontos, hogy minimálisak az adók, az áfát nem is ismerik.
Ha próbálnám elmagyarázni egy ottani szírnek, hogy mi az áfa, nagyon nehéz lenne megértetni velük” – mondta Adonis. A fizetések nagyon alacsonyak, most egy átlag állami alkalmazott bére körülbelül 20 dollár, ami hétezer forint.
„Nem feltétlenül az kell, hogy mindenki Porschékkal járjon Monacóban, vagy elektromos kütyüi legyenek a Távol-Keleten. Szerintem, a társadalom igényét kell kielégíteni ahhoz, hogy egy jobb életszínvonalat éljen egy közösség” – válaszolta Adonis arra kérdésre, hogy vajon a gazdagabb vagy a szegényebb országokban jobb-e az életminőség.