Gazdag országok szegényei: 735 ezren élnek Svájcban szegénységi küszöb alatt

A legenda szerint a Dallas volt az egyetlen amerikai sorozat, amit Ceaușescu uralma alatt vetíthetett a román tévé. A diktátor azért döntött a bemutatása mellett, hogy a román nép is lássa, mennyire kegyetlen és mérgező a kapitalizmus, ám a közönség számára az volt a sorozat tanulsága, hogy Romániában elképzelhetetlen az az életszínvonal, ami a Ewing családra jellemző.

A szegény emberek hétköznapi küzdelmeiről ritkán készülnek sikersorozatok, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének anyagi nehézségekkel küzdő emberek Amerikában vagy más országokban, amelyekről azt gondoljuk, hogy a lakói irigylésre méltó jólétben élnek. A Deutsche Welle például arról ír, hogy 13,8 millió németet veszélyeztet az elszegényedés, ami persze nem azt jelenti, hogy ekkora tömeget fenyeget az éh- vagy fagyhalál, de ennyien vannak azok, akik a társadalom átlagos életszínvonalától leszakadtak, vagy leszakadás fenyegeti őket, és le kell mondaniuk olyan dolgokról, amit honfitársaik többsége alapvetőnek gondol. A cikkből kiderül, hogy 

a szegénységi küszöböt Németországban egy egyedülálló felnőtt esetén 490 ezer forintos havi jövedelemben határozták meg, egy kétszülős, kétgyermekes háztartásnál pedig 1 millió 30 ezer forintban. 

Az infláció miatt egyre többen szorulnak segítségre: 2020-ban 1,1 millióan vették igénybe az élelmiszerbankokat, most ez a szám közelebb van a kétmillióhoz. Megjegyzik azt is, hogy a nyugdíjasok egy bizonyos nyugdíjösszeg alatt kormányzati segélyre jogosultak, de a jogosultak kétharmada ezt szégyelli igénybe venni.

Svájc rendre a világ leggazdagabb nemzetei között szerepel a felmérésekben. A The Local a svájciak vagyoni helyzetéről azt írja: a felnőtt népesség 15 százalékát teszik ki azok, akiknek a vagyona meghaladja az egymillió dollárt. A legszélesebb csoport a középosztály, a népesség 57,6 százaléka: ők azok, akiknek a jövedelme a medián jövedelem 70-150 százaléka. Egy egyedülálló személy esetében ez 1,7-3,7 millió forint közötti havi jövedelmet jelent, míg egy négytagú család esetében 3,6-7,8 millió forintot.

A népesség 8,7 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, 735 ezer ember. A szegénységi küszöb a legmagasabbak közt van Európában, Luxemburg és Norvégia után, de a megélhetési költségek is magasabbak, mint bárhol az eurózónában. A szegénységre a koronavírus-járvány kezdetén hárult nagyobb figyelem, amikor Genfben ezrek álltak sorba az ételosztásokon: sokan találták magukat nehéz helyzetben, amikor a létfontosságú üzleteken kívül mindent be kellett zárni, így sokan maradtak munka és jövedelem nélkül.

A briteket az energiaszegénység sújtja nagymértékben: tavaly októberben négymillió háztartásnak okozott problémát, hogy egészséges és kényelmes mértékben ki tudják fűteni otthonaikat. Az idén április óta tartó energiaáremelések miatt 6,7 millióra nőtt az érintett háztartások száma, de 

azzal számolnak, hogy a télen 8,2 millió, vagyis minden harmadik háztartás energiaszegénységgel fog küzdeni az Egyesült Királyságban. 

A Conversationben publikált cikk szerint bár a kormány árplafont jelentett be a lakossági energiafelhasználásra, ez aligha fogja jelentősen csökkenteni az energiaszegénységgel küzdő háztartások számát, mert az intézkedéssel együtt is megduplázódtak az energiaárak egy év alatt.

Az NPR nemrég arról írt, hogy az Egyesült Államokban Washington D.C.-ben és környékén 1,2 millió embernek okozott nehézséget tavaly, hogy megfelelő ételt tegyen az asztalra – ez egyharmada a Föld egyik leggazdagabb fővárosában és az agglomerációban élőknek. Országszerte több mint 33 millió ember élelmiszer-ellátása bizonytalan, ami minden csoportot érint, de a vidéken élőket, gyermekes családokat és színesbőrű közösségeket nagyobb arányban.

A 47 éves Heather Thomas szociális munkás, férje a hadseregben szolgált, majd különféle munkákat vállalt. Munkahelyük elvesztését követően betegségeik miatt eladósodtak. A nő szerint „a szegénység még betegebbé tesz, vagy megbetegít, ha addig nem voltál az”. Nehéz döntéseket kell hozni arról, hogy a kevés pénzükből mit vesznek – a junk food, a feldolgozott élelmiszerek sokkal olcsóbbak az egészséges ételnél. Szeretné, ha a hozzá hasonló embereknek, akik megtapasztalták, hogy milyen szegénységben élni, beleszólásuk lenne a döntéshozatalba.

A Washington D.C. környékén tevékenykedő élelmiszerbank vezetője szerint az élelmezési szegénységnek számos gyökere van: ilyen a rendszerszintű rasszizmus, az oktatáshoz, pénzügyi eszközökhöz, megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés hiánya. A legfontosabb, hogy nemcsak a felszíni tüneteket kell kezelni, hanem az okokat is. A szervezet tavaly 64 millió adag ételt osztott ki, ami a 2019-es mennyiség duplája.

A Financial Times szerzője, John Burn-Murdoch azzal a címmel írt a gazdasági lapba publicisztikát, hogy „Nagy-Britannia és az Egyesült Államok szegény társadalmak néhány nagyon gazdag emberrel”.

Hol élnél szívesebben? Egy olyan társadalomban, ahol a gazdagok nagyon gazdagok, és a szegények nagyon szegények, vagy olyan társadalomban, ahol a gazdagok csak igen jómódúak, de a legalacsonyabb jövedelműek is tisztességes színvonalon élnek?

– teszi fel a kérdést. Szerinte a kutatások rendre azt mutatják, hogy az emberek a mostaniaknál egyenlőbb társadalmakban szeretnének élni, és ha azt vizsgáljuk, hogy melyik országban jobb élni, a jövedelemelosztást kell vizsgálni.

Mint írja, a brit háztartások legjobban kereső 3 százalékának tavalyi éves jövedelme alig marad el a németekétől és a norvégokétól. Ám Norvégiában a legrosszabbul kereső 5 százalék jövedelme is magasabb, mint a világ más országaiban hasonló helyzetben lévőké, míg a briteket 14 ország is megelőzi ebben a tekintetben.

Még jobban érvényesülnek a jövedelmi különbségek az Atlanti-óceánon túl: a gazdag amerikaiak kivételesen vagyonosak, a legfelső jövedelmi tized vagyona 50 százalékkal magasabb, mint a legfelső brit jövedelmi tized. Az alacsony jövedelműek életszínvonalát illetően azonban 14 európai ország is jobb helyzetben van, mint az Egyesült Államok.

Ha a norvég jövedelemeloszlást az Egyesült Államokra vetítenénk, a legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozó amerikaiak 40 százalékkal jobb helyzetben lennének, és a legfelső jövedelmi tized még így is a leggazdagabbak közé tartozna a világon – vonja le a szerző a tanulságot.

Nyitókép: Élelmiszercsomagot osztanak a rászorulóknak Genfben 2020 júniusában – Fotó: Robert Hradil/Getty Images