Nem is a GDP a fontos, bizonygatta Nagy Márton, miután Románia lehagyta Magyarországot egy főre jutó GDP-ben

„Az életszínvonal és az elégedettség mértéke is sokkal magasabb Magyarországon” – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.

„Románia fontos európai uniós partnerünk, nagyra értékelt szomszédunk, ahol ráadásul több mint egymillió magyar honfitársunk is él. Mégis felmerül a kérdés: amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk?” – vetette fel a tárcavezető.

Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában, de ez szerinte „nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről”.

Úgy vélte, a „pénzcsinálás”, azaz pusztán a GDP mérése helyett érdemes például a fenntartható, széles bázisú fejlődést mérő, kizárólag objektív adatokkal dolgozó Harmonikus Növekedési Index (HNI) eredményeit is megvizsgálni, amelynek a legfrissebb, 2021-es adatai alapján például Magyarország a 29. helyen állt a világon, miközben Románia a 46. helyen. Románia a HNI pénzügyi fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a társadalmi fenntarthatóság dimenzióiban egyértelműen rosszabbul teljesít, mint Magyarország.

Nagy Márton szerint Magyarország jobban áll makroszinten is az adósságot tekintve, valamint a béreket vizsgálva is. Romániában ugyan 86 százalékkal nőttek a fizetések, de ez arra vezethető vissza, hogy a minimálbért emelték meg, és ezt az összeget kapja a dolgozók negyede. Magyarországon ez az arány 5 százalékos (250 ezer fő) – állította a miniszter. 

Megjegyezte továbbá: 

• 2023-ban a román népesség 15,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol nem volt beltéri vécé,
• 14,2 százaléka pedig olyan lakásban, amely nem rendelkezett zuhanyzóval vagy káddal. 
• Magyarországon egyik mutató sem éri el a két százalékot. 
• Romániában 46,4 százalék nem tudna fedezni egy váratlan kiadást, Magyarországon ugyanakkor 31,5 százalék. 
• A születéskor egészségesen várható élettartam hazánkban 62,5 év, Romániában csaknem öt évvel alacsonyabb, 57,8 év.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI