Ismét egy különleges Himnusszal köszönti az újévet az RTL. Már hagyomány, hogy a csatornán különleges közreműködők és különleges képek jelennek meg az újév első perceiben. Idén sem volt ez másképp: 2024 első perceiben a 150 éves Budapest állt a Himnusz központjában. A felvételen a Fortepan és egy 1900-as évek elején készült fotósorozat segítségével egy időben mutatjuk meg, hogyan festett régen és napjainkban egy-egy budapesti helyszín.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Lassan húsz éve Budaőrsön élek, ami egy sváb falu. Soroksár is az, a történetük nagyjából ugyanaz, s a lakóik sem álltak egymástól távol” – mondja a XXIII. kerületről író Dragomán György.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Érdligeten laktunk, olyan 7-800 méterre a közigazgatási határtól, a házunktól Nagytétény széle látszott, Budapest széle. Nem falu, mert ahhoz közel van, meg a kék busz is jár, de mégse a város, mert ahhoz messze van” – mondja a XXII. kerültről író Kemény István.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért választottam Csepelt, annak ellenére, hogy nincsen hozzá személyes közöm, mert érdekelt a munkásmozgalom, és szerettem volna a munkásnők életéről írni” – mondja Szécsi Noémi.

Deák Kristóf Oscar-díjas rendező Budapest 150 éves történetét dolgozta fel egy olyan animációs alkotással, amelyben sosem látott régi fényképekekel mesélik el a főváros múltját. Speciális technikával keltették életre a sokszor több mint százéves fotókat, erről az Animatiqua stúdió vezetője, Kondacs András árult el részleteket. A filmben végig egyes szám első személyben jelenik meg a főváros, egy női karakter bőrébe bújva tekinthetünk vissza a múltra – ezt pedig Nyáry Krisztián író álmodta meg. 

Továbbra is érdemes regisztrálni, ugyanis a november 24-én induló belvárosi téli élményparkba is hasznos kedvezmény vár!

A Városháza parkban tartották a megnyitót.

„Nagyon izgalmas helyeket éltem meg Budapesten. A Nagyregényben hazatértem a korábbi Budapest-képemhez” – mondj Szabó T. Anna, aki a XX. kerültről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

„Van egy lokálpatrióta Budapestem, másfelől van egy gazdag és élménydús Budapestem, ami a kamaszkoromat és a húszas éveimet jellemzi” – mondja Závada Péter, aki a XIX. kerületről írt a Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

„Az én történetem a XVIII. kerületben játszódik, ahol négy és huszonöt éves korom között éltem. Ez a gyerekkorom és az ifjúságom helyszíne” – mondta Dunajcsik Mátyás, aki számára így nem is volt kérdés, melyik kerületről ír Budapest 150. születésnapja alkalmából kiadott Budapest Nagyregény című kötetben.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Grecsó Krisztán a XVII.-ről írt, amely „egy mesterséges kerület, négy kis falu. Nekem könnyű volt csatlakozni, hiszen én egy faluban nőttem fel, és van egy erős paraszti identitásom.” 

Már közlekednek a BKV fényvillamosai, idén először két busz is ünnepi kivilágítást kapott.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Kiss Noémi azért választotta a XVI. kerületet, mert szeretett volna egy olyan kerületről írni, ami nem evidens, hogy Budapesthez tartozik, és nem régóta tartozik Budapesthez.

„Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest” – mondja Karafiáth Orsolya, aki a XV. kerületet választotta története története helyszínéül a Budapest 150. születésnap alkalmából megjelent Budapest Nagyregényben.     Ritkán írok olyan dologról, ami nem érint személyesen. Arról tudok bármit megfogalmazni, amit ismerek. Nekem mindenem Budapest. A szívem közepe ez a hely.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A Zuglóról író Tóth Krisztina a bőség zavarával küzdött.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A XIII. kerületet választó Németh Gábor főszereplője egy nyolcvan felett járó építész, aki korábban Amerikába vándorolt, de most visszatér Budapestre, mert tizenkét éves korában itt élt egy csillagos házban.

A Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál már 12 éve nevettet meg, gondolkodtat el, ad témát éjszakába nyúló beszélgetésekhez zsidókról és nem zsidókról, identitásról, a világról, amelyben élünk. A JCC Budapest – Bálint Ház célja ma is pontosan ugyanaz, mint amikor elindította az eseményt: hogy minél sokrétűbb képet adjon a zsidóság rendkívül színes és a többség számára ismeretlen világáról, mai állapotáról. A filmeket élőben három helyszínen, a Puskin Moziban, a Művész Moziban és a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban vetítik. A fesztivál elött a Zsidó Budapest 150 éve program keretében vetített filmeket is meg lehet tekinteni. 

Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Azért élünk városban, mert nem akarunk rezevártumban lakni, és nem akarunk tanyán élni. Az írás alapvetően arról szól, hogy közösen gondolkodjunk arról, hogy vagyunk” – mondja a XII. kerületről író Háy János.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „A szüleim kívülállóként élték le itt az életüket, és amikor készült a Budapest Nagyregény, és én ezt a kerületet kaptam, el kellett gondolkodnom azon, mi a hozzá fűződő viszonyom” – mondja a XI. kerületről író Nagy Gabriella.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Ha az összes barátom meg ismerősöm eltűnne, és másnap összebarátkoznék valakivel a játszótéren vagy az utcán, úgy érezhetnénk, hogy ismerjük egymást, hiszen ebben a közegben nőttünk fel” – mondja a Kőbányáról író Mán-Várhegyi Réka.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. A Ferencvárosról író Simon Márton, nemcsak arra kíváncsi nagyon, hogy milyen volt ez a város, hanem arra is, hogy milyen lesz.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Szvoren Edina Jószefvárosról írt, ami alkalmat kínált számára arra, hogy „jó messze menjek”.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Kemény Zsófi VII. kerületről szóló fejezetében nagy szerepet játszanak az átkok, kísértetek és rítusok.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. „Bizonyos értelemben a város és a tömeg lett a szövegem elbeszélője” – mondja a Terézvárosról író Fehér Renátó.

A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről. Bartók Imre az V. kerületet választotta, és egy sakkozóról írt.

Soroksárt írta meg a Budapest Nagyregény kerületei közül, egy pénzzel, gránátokkal és háborúval terhes történetben. Hogy kerül idei a békacombot falatozó Puskás Öcsi? És mi köze az aranypókos reklámszatyroknak Pókemberhez? És milyen könyvet ajándékozott a szerző a hazánkban forgató világhírű színésznek? Dragomán Györggyel pénzzel teli házakról, a noir irodalom gyöngyszemeiről és az egyik legjobb magyar regényről is beszélgettünk.

Buli a villamoson? A jegyek és a bérletek felmutatása után bárki táncolhatott a szerelvényen Budapest 150. születésnapján. Ráadásul a főváros visszakapta az egyik legfontosabb kulturális központját is. Ha ez nem lenne elég: fényjáték ragyogta be Budapest új utcáját is.

Pénteken ünnepelte Budapest a 150. születésnapját, ennek alkalmából pedig egy igazán különleges filmet készítettetek. A Budapest születése című rövidfilm 150 fénykép által mutatja be a város történetét, az animációban az épületeket megmozgatták, életre keltették. Budapest Hámori Gabriella hangján szólal meg. A munkafolyamatról Kondacs András és Deák Kristóf rendezők beszéltek a Reggeliben.

„Olyan szövegen próbátam megírni, amelyben egy olyan ember, aki nem ismeri ezt a kerületet, megérkezik ide, és hozza az összes előítéletét” – meséli újpesti fejezetéről Tompa Andrea. A Budapest Nagyregény a főváros 150. születésnapja alkalmából jelent meg, a kötetben huszonhárom kortárs magyar szerző története olvasható egy-egy kerületről.

„Minden városban a folyók a legfontosabbak. A folyó mindig a változást jelenti, szerintem ez a legfontosabb az életben.”

Krusovszky Dénes egy olyan pillanatot szeretett volna tetten érni, ami város és II. kerület egy ambivalens időszakát jeleníti meg.

Új köztér nyílt Budapest 150. születésnapján. A Városháza tér mostantól átjáróként szolgál a gyalogosok számára. Újranyitották a téren álló, több mint 10 éve zárva tartó Merlin színházat is. Ugyancsak a születésnap apropóján közös kép készült Novák Katalinról és Karácsony Gergelyről.

Gálvölgyi János, Presser Gábor és Csányi Vilmos is Budapest díszpolgára lett. 150. születésnapját ünnepli november 17-én a főváros. Nem csak ezen a hétvégén, hanem a következő hetekben is sok programmal készül a városvezetés.

Füstben és fényben úszik a Városháza udvar, és hamarosan elindul a bulivillamos is, egy DJ-vel a fedélzeten.

Cserna-Szabó András vett egy gyerekeknek szóló útikönyvet, amivel minden alkalommal egy-egy utcát vagy környéket kell bejárni, a végén egy kincskereséssel. Az író arra jött rá, hogy ezt ő sokkal jobban élvezi, mint a gyerekek. 

A kitüntetést Csányi Vilmos, Keleti Éva, Kovács Katalin és Presser Gábor is megkapta, Mécs Imre és Vágó István posztumusz részesült az elismerésben. 

Képzeljük el, hogy 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor nemcsak Budapest születik meg, hanem a The Budapester is, az új európai nagyváros nevét viselő tartalmas magazin, ami máig szállítja hűséges olvasóinak a jobbnál jobb riportokat, közéleti publicisztikákat, elgondolkodtató novellákat, kortárs költők verseit, miközben borítója hétről hétre egy önálló műalkotásként tűnne ki az újságostandok kínálatából. Ha lenne egy ilyen patinás, de mégis a korral haladó magazin, akkor talán pont olyan lenne, mint amilyennek a Budapest 150. születésnapja alkalmából megjelenő képeskönyv elképzeli. 

Az évforduló  alkalmából változatos programokkal, bulivillamossal, előadásokkal, koncertekkel és szabadtéri kiállítással várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a fővárosban.

November 17-én jelenik meg a Budapest Nagyregény, amelyben a főváros 23 kerületét egy-egy fejezetben járják körül a szerzők, a hazai irodalom 23 ismert alakja. A második kerület Krusovszky Dénesé: a szerzővel egy Kádár-kori, pesthidegkúti mintaprojektről, a munkásőrökkel való riogatásról, az irodalompolitika legjobb és legrosszabb húzásáról, a kisvárosi lázadásról és a példányszám-paráról is beszélgettünk.

A Budapest születése című filmben a 150 éves várost egy hölgy személyesíti meg. A képeket különleges parallax technikával animálták. 

A rengeteg program mellett a Budapest Bejáró városfelfedező játékkal ünnepli a főváros születésének 150. évfordulóját. Aki vállalkozik a barangolásra és megfejti a rejtvényeket, az a város mélyebb megismerése mellett még egy ajándék élményhez is juthat. Kvízünkben afféle bemelegítésként vagy éppen ráadásként mi is felteszünk néhány fogós kérdést a séták által érintett helyszínekről.

 DJ-k izzítják a hangulatot Kelenföld és a Deák tér között.

Fellép Udvaros Dorottya, nyílik a Merlin Színház, nem lesz hiány slam poetry-ból sem.

Lesz bulivillamos is.

Buda, Pest és Óbuda egyesülésének 150. évfordulójának alkalmából divattörténeti kiállítást rendeznek a Kiscelli Múzeumban, aminek Pataki Ági lett az egyik arca. Ági elárulta, hogy melyik divattörténeti kor áll hozzá a legközelebb és azzal kapcsolatban is megosztotta tippjeit, hogy hogyan tudunk a divatban is figyelni a fenntarthatóságra.

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját ünnepli a főváros november 17-én. Kvízünkből most megtudhatod, mennyire jársz nyitott szemmel a városban, illetve mennyire ismered Budapest történetét. 

Születésnapi nagytakarítás volt Budapesten. A fővárosi önkormányzat több száz munkatársa is takarította a főváros útjait. A Budapesti Közművek fővárosi cégekkel és civil szervezetekkel együttműködve takarította Budapestet a 150. születésnapjának alkalmából. Megtisztították a Nagykörutat, és összeszedték a szemetet a Margitszigeten és a Gellért-hegyen is.

A BKM olcsóbb zsákokkal tudja támogatni az akcióhoz csatlakozó városrészeket.