Szijjártó nem árulta el, mire alapozzák az ukrán fenyegetést, a NATO 4. cikkelyét sem kezdeményezte a kormány.

Orosz rakéták csapódtak a munkácsi Flex gyár közelében, legalább huszonöten megsérültek, a város sűrű füstbe burkolózott.

Miért tört ki az öbölháború, és hogyan vezetett Szaddám bukásához? Egy világutazóval és szakértőkkel járjuk körbe a Közel-Kelet forrongó történelmét.

Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen

A civil létesítmény elleni támadásnak több tucat halálos áldozata volt, most az ukrán titkosszolgálat azonosította a legfontosabb felelőst.

Oroszország hétfőn kora reggel rakétákkal bombázta Ukrajna fővárosát, Kijevet. A lehulló törmelékek legalább két embert megsebesítettek, tüzeket okoztak, valamint megrongálták az otthonokat és az infrastruktúrát – közölték a helyi hatóságok. 

A 300 millió dolláros gép Irkutszknál zuhant le, a pilóták katapultáltak.

Tombol a hőség, ezalatt Orbán Viktor nyaralás helyett békemisszióra ment, majd rögtön utána Oroszország gyerekkórházat bombázott Kijevben. Gulyás Gergely eközben új adókat jelentett be, amit a szakértők szerint valószínűleg ismét a fogyasztók fizethetnek meg. Az Egyesült Államokban egyre többen követelik a furcsán viselkedő Joe Biden visszalépését, Budapesten két gyilkosság is történt pár óra alatt, gyűjtést indítottak az Árpád hídi tragédiában érintett taxisoknak. Emellett bemutatták a Sztárbox új ökölvívóit, és Majka pedig visszatért oda, ahol minden elkezdődött – ezek a hét videói az RTL-en.

Egy, az orosz családi értékeket népszerűsítő rendezvényen jelent meg Vlagyimir Putyin, néhány órával azután, hogy Kijevben az orosz terrorbombák lerombolták a legjobban felszerelt gyerekkórház egyik részlegét. A fórumon jellemzően olyan műhelybeszélgetések zajlanak, amelyek a családok jólétével, az oktatással és a családokat támogató szociálpolitikával foglalkoznak. A hétfői rendezvényen Putyin találkozott a részt vevőkkel, köztük fiatalokkal, alig néhány órával azután, hogy Ukrajnában több tucat védtelen kisgyermek sebesült meg az orosz bombázásban.

Ukrajna elleni háborús bűncselekményről és az orosz támadások kivédéséhez szükséges légvédelem beszerzéséről beszéltek az európai vezetők az Ohmatdit nevű gyermekkórház elleni rakétacsapás után.

Hétfő reggel Oroszország az ukrán fővárost, Kijevet terrorbombázta alig néhány nappal Orbán Viktor moszkvai „békemissziója” után. A rakéták egy gyerekkórházat is eltaláltak. A felvételek alapján nyilvánvaló, hogy nem tévedésből, hanem szándékosan, célzottan lőttek ki két rakétát a kórházra. A gyermekongológiát vették célba az oroszok. A mentési munkákat a kijevi gyermekkórház területéről élő videóközvetítésben mutattuk be. A közvetítés véget ért.

A Vlagyimir Putyin által indított háború újabb 11 ártatlan áldozatot szedett Harkivban, amikor az oroszok terrorbombázása egy barkácsüzletet vett célba. Bár Moszkva tagadja, hogy civileket célozna, Ukrajna lerohanása óta már ezreket mészároltak le, közülük sokakat szándékosan. Vlagyimir Putyin ellen korábban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnök miatt. 

Orbán Viktor egy héttel ezelőtti rádióinterjújában azt állította az állami rádió kérdezőjének, hogy szinte senki nem tud róla, de az Egyesült Államok és a NATO akaratával szembemenve ő maga akadályozta meg, hogy 1999 tavaszán Magyarország belesodródjon egy Jugoszlávia elleni szárazföldi háborúba. Cikkünkben korabeli források segítségével elevenítettük fel az akkori történéseket.

Dupla légicsapással sújtotta az orosz hadsereg Harkivot az ortodox húsvét kezdetén. A támadás súlyos károkat okozott a kelet-ukrajnai város lakónegyedeiben. A bombázásban egy ember meghalt és többen megsebesültek.  Az orosz légierő más ukrán településeket is drónokkal és rakétákkal támadt. Kijevben ezért az ünnep idejére sem oldották fel az éjszakai kijárási tilalmat.

Egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik Izraelre azt követően, hogy hétfőn dróntámadás végzett egy segélyszervezet hét önkéntesével a Gáza övezetben. A szervezet alapítója azt mondja, az izraeli erők szisztematikusan autóról-autóra lőtték ki a konvojt. A világ vezetői felelősségre vonást követelnek, miközben az izraeli hadsereg független vizsgálatot ígér. Szerintük a tragédia azért történt, mert a konvojt tévesen azonosították.

A mának élnek, így tudják elviselni a mindennapokat a Kijevben élők. Tompa Tibor a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke mindig derűsen nyilatkozik, de azt elismeri, pszichésen nehéz feldolgozni azt a helyzetet, amiben élnek. A háború kitörése óta Kijevben és Kijev megyében több mint kétezer civil halt meg és 800-nál is több épület rongálódott meg. Az utóbbi két hónapban csak az ő házukra négyszer hullott rakéta és drónroncs, két közeli szomszédját is elveszítette. Azt mondja, már annak is örülnek, ha egy éjjelt úgy vészelnek át, hogy nincs riadó, ennek ellenére akkor is kétóránként felébrednek. Hogy miért maradtak Kijevben és mi az, ami feltölti őket a háborús mindennapokban, kiderül a videóból. 

2 éve támadta meg az orosz hadsereg Ukrajnát. Dörmer Csaba, a Fókusz riportere a felszabadított, de a frontvonal mellett fekvő Herszonban járt, ahol a túlélésért küzdenek a városban maradt civilek. Az ukrajnai riportot a szombat esti Fókusz Pluszban nézhetik meg.

Sorozatban háromszor mért légicsapást az Egyesült Államok a húszik állásaira és fegyverraktáraira, de kérdéses, ez elegendő lesz-e a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás védelmére. Egyelőre úgy látszik, hogy kevés, miközben a közel-keleti helyzetet Irán csak bonyolítja azzal, hogy a szomszédaira rakétacsapást mért.

Két gyerek meghalt, három megsérült, amikor kedden éjjel Irán rakétacsapást hajtott végre Pakisztán ellen. Teherán hivatalos indoklása szerint a légicsapás célpontja egy terrorszervezet titkos bázisa volt, Pakisztán viszont súlyos provokációról beszél, és kemény megtorlással fenyegetőzik. A perzsa állam hétfőn Szíriát és Irakot is bombázta.

A helyi segélyszervezetek szerint szörnyű állapotok uralkodnak a térségben, az autókat megállítják a helyiek, hátha találnak bármit, ami a túlélésüket segíti. 

A megszállt luhanszki régióban található Rubizsnyére dobott bombát egy orosz harci gép.

Petropavlovkát sikerült egy orosz gépnek lebombáznia. Valamit nagyon elnéztek, mert a falu 150 kilométerre van Ukrajnától.

A Hamász szerint az izraeli légierő lebombázott három lakóházat a Gáza Övezet középső részén.

Több olajmezőt ért támadás Szíria északkeleti részén, ami után tűz ütött ki.

A légicsapás az Izrael és Hamász között három hónapja tartó háború egyik legtöbb áldozatot követelő támadása volt. 

Az amerikai elnök szerint szükség lenne az izraeli kormány átalakítására, hogy ne forduljon el Izraeltől a világ.

Jake Sullivan szerint a Hamász a kórházakat saját fedezékeként használja, ami háborús bűn.

A francia elnök nem zárta ki az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos megoldásának lehetőségét sem.

A terrorszervezet október hetedikei támadásában több mint 1400 izraeli halt meg – az izraeli válaszcsapás áldozatainak a száma pedig már a tízezret is meghaladhatja a Gáza-övezetben. Az egy hónapja folyamatosan bombázott palesztin területen továbbra is több mint 200 izraeli túszt tartanak fogva a terroristák.

Az ENSZ szerint a segélyszervezetének 72 munkatársa halt meg eddig a Gáza övezetben.

A szervezet palesztin menekülteket segítő hivatalának elnöke szerint a helyzet katasztrofális.

A gázai hatóságok szerint legalább ötven palesztin meghalt abban a légicsapásban, ami a dzsabáliai menekülttáborban történt. Az izraeli hadsereg elismerte a bombázást, amit a Hamász egyik parancsnokának megölésével indokoltak.

Ezt az izraeli hadsereg péntek éjjel. A hadműveletet minden eddiginél pusztítóbb erejű bombázás előzte meg. A Hamász terrorszervezet állítása szerint fegyvereseik harcban állnak. Az összecsapásokról egyelőre nem sokat tudni, mivel Izrael lekapcsolta a telefon- és az internet szolgáltatást az ostromlott területen.

A felvételeken látszott, hogy az állomás tele van tüntetőkkel, akik „A palesztinoknak szabadnak kell lenniük” és „Gyászoljuk a halottakat, harcoljunk, mint a pokol az élőkért” feliratú transzparenseket is feltartottak.

Újabb célzott rajtaütést hajtott végre az izraeli hadsereg a Hamász gázai állásai ellen, nagyobb szabású szárazföldi offenzívát azonban továbbra sem indítottak a palesztin terület ellen. A már három hete tartó blokád és a folyamatos bombázások miatt a civilek helyzete egyre kritikusabb. A legsúlyosabb problémát a vízhiány jelenti, az összezsúfolt emberek között járványok terjednek.

Nem sieti el a szárazföldi offenzíva megindítását az izraeli hadsereg, de a készülődés szemmel látható: új kommandót hoztak létre az október 7-i mészárlás elkövetőinek likvidálására, az Egyesült Államok légvédelmi eszközöket szállít a térségbe. A légierő pedig utakat robbant a támadáshoz.

Joe Biden amerikai elnök után Rishi Sunak brit miniszterelnök is azt mondta, hogy valószínűleg Gázából indított rakéta csapódott be az övezetben működő al-Ahli kórházba, amiben a Hamász által ellenőrzött hatóságok szerint 471-en meghaltak.

A kanadai hírszerzés szerint egy meghibásodott palesztin rakéta csapódott be.

A világélelmezési programon és az ENSZ-en keresztül nyújtanának segítséget a németek.

Több száz ember is meghalhatott a Gáza övezetben, amikor légicsapás ért egy kórházat. A területet irányító Hamász Izraelt vádolja a civilek lebombázásával, az izraeli hadsereg szerint viszont az Iszlám Dzsihád terrorszervezet rakétája csapódott be az épületbe, és erről bizonyítékokat is mutattak. A tragédia hírére Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetői lemondták tervezett találkozójukat a Tel-Avivba érkező amerikai elnökkel.

Egy 13 éves, Gázában élő brit-palesztin kettős állampolgárságú fiú elmesélte, hogyan éli meg a háborút. Abban reménykedik, hogy családja a rafahi határátkelőn keresztül Egyiptomba juthat, ahol jelenleg közel kétezer külföldi állampolgár várakozik.

Lassan tíz napja tart a háború Izrael és a Hamász között, miután a palesztin terrorcsoport fegyveresei betörtek Izraelbe és ott tömegmészárlást rendeztek. Ez eddig a legsúlyosabb összecsapás mindkét fél történetében, összesen több mint négyezren vesztették életüket. Palesztin oldalon csaknem 2700-an haltak meg, izraeli oldalon pedig több mint 1400-an. E mellett a Hamász terroristái legalább 155 embert hurcoltak el túsznak. A gázai városokban a Hamász elleni izraeli légicsapásokban komplett városrészek semmisültek meg.

Szombat hajnalban lejárt a határidő, amit az izraeli hadsereg adott arra, hogy a civilek és az ENSZ alkalmazottai elhagyják a Gáza övezet északi részét, ami praktikusan Gázavárost jelenti. Ez több, mint 1,1 millió ember evakuálását jelenti, amit már az ultimátum bejelentésekor többen bíráltak mondván, kevés a rendelkezésre álló idő, és a menekülés tovább mélyítené a humanitárius válságot. Az izraeli légierő eközben tovább bombázta Gázát, olyan területet is eltalálva, ahol éppen a palesztin mentősök dolgoztak. 

A szíriai állami hírügynökség szerint Izrael légicsapást mért a damaszkuszi és az aleppói repülőtérre, aminek következtében mindkét helyen leállították a forgalmat.

Már az ezret is meghaladta a palesztin-izraeli összecsapások áldozatainak száma a Gáza övezetben. Az izraeli hadsereg a szombati terrortámadásra válaszul napok óta bombázza a keskeny földsávot, ahol több mint kétmillió ember él összezsúfolódva. Ezen kívül teljes blokád alá vették a területet, lekapcsolták az áramszolgáltatást és a vízellátást is. A nemzetközi segélyszervezetek szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.

Már több mint ezer áldozata van az Izrael elleni terrotámadásnak, Gázában pedig 800 fölé nőtt a halottak száma. A Gáza övezet teljes ostromára készülő izraeli hadsereg eddig 35 zászlóaljat vezényelt a palesztin terület határára.

A Hamász terrorcsoport közzétett egy videót, amin az látható, hogy egy drónról szándékosan dobnak bombát egy katonai mentőautóra Izraelben. 

Az ukrán elnök beszámolt a háború fejleményeiről.

Az amerikai New York Times oknyomozása szerint nem az orosz erők felelősek a kelet-ukrajnai Kosztjantyinivka piaca elleni támadásért, hanem egy eltévedt, meghibásodott ukrán rakéta okozhatta a tragédiát. A robbanás következtében legalább tizenöt civil meghalt, köztük egy gyerek, és több mint harmincan megsérültek.

A keddi orosz nemzeti ünnep előtt újabb dróntámadás érte Moszkva külvárosát. A légicsapásban legalább ketten megsérültek, és több épület is megrongálódott. Kijevben közben kilőtt orosz tankok közszemlére állításával ünnepelték a függetlenség napját. Jevgenyij Prigozsin pedig Afrikából jelentkezett be, ahol állítása szerint, zsoldosai élén hozzálátott a kontinens felszabadításához.