Celeb vagyok, ments ki innen!
Celeb vagyok, ments ki innen!Bódi Sylvi
Bio
Amikor felkértek a Celeb vagyok, ments ki innen! című produkcióba, mennyit gondolkodtál azon, hogy belevágj?
Sokat gondolkoztam, mert egy ideje elhatároztam, hogy a jövőben csökkenteni és kerülni szeretném a bulvár szerepléseket. De végül kiütéssel győzött a kihívásokért rajongó énem és igent mondtam. A dzsungelben töltött időszak jó kis önismereti tréningnek tűnik, izgatottan várom, hogy többet tudjak meg magamról és az emberekről, az emberi természetről.
Volt olyan a családodban, aki le akart róla beszélni?
A családom már megszokta, hogy a magam feje után megyek. Esélyük sem volt lebeszélni, mert kész tények elé állítottam őket. Nem ez az első helyzet, hogy félteniük kellene. Szörfös és egyéb kalandjaim során rendszeresen kiteszem őket némi stressznek. Szóval már belejöttek. Apukám, akitől a vagányságomat és bevállalósságomat örököltem, kimondottan fel volt dobva a hírtől. Rögtön kérdezte is, hogy ő nem jöhetne-e velem. :) Annyira lelkes volt, hogy rögtön túlélési és mindenféle praktikus tippekkel látott el. :)
Kire fogod bízni a macskádat?
Az egyik nagyon jó barátnőm fog ez idő alatt nálam lakni. Ő és a cicáim nagyon szeretik egymást. Jobb kezekbe nem is kerülhetnének.
Táboroztál valaha?
Gyermekkoromban részt vettem különféle táborokban. Felnőttként pedig jártam egy izgalmas afrikai kalandtúrán, ahol a terepjáró tetejére szerelt sátorban aludtunk. Egyik éjszaka arra riadtam, hogy kívülről valaki/valami rázza a sátrat. Nagyon megijedtünk a barátnőmmel, síri csendben lapultunk bent, bízván abban, hogy csak a fiúk viccelődnek. Másnap reggel pedig arra ébredtünk, hogy egy elefánt dugja be az ormányát a sátrunk ajtaján.
Szerinted mi az, ami a legjobban ki fog borítani a dzsungelben?
Remélem, hogy semmi, hiszen nem azért megyek, hogy kiboruljak, hanem hogy élvezzem az egyszerű, nomád élet szépségeit. Arra kell majd szerintem vigyáznunk, hogy türelmesek legyünk egymással, hiszen egy közösségben fogunk élni és a tetteink (vagy azok hiánya) befolyásolják a helyzetünket. Fontos, hogy ne bagatelizáljuk el a másik valós félelmét. Teszem azt, mondjuk én nem félek a kígyóktól, de a másik igen, és ezért nem tudja végrehajtani a bátorságpróbát, melynek következményei lesznek a csapatra nézve. Ilyenkor toleránsnak kell lennünk vele szemben, s nem leszidnunk vagy kinevetnünk. El kell fogadnunk, hogy mások vagyunk. Ami számomra a legtermészetesebb, számára lehet, hogy a legfélelmetesebb. Nem szabad ezért senkit bántani, inkább segíteni és bátorítani kell, hogy legyőzze saját korlátait.
Van valamilyen fóbiád? Mitől félsz a legjobban?
Régebben voltak dolgok, amiktől féltem. Mindannyian félelmek nélkül születünk, csak később különböző külső hatásokra (pl. szülők belénk nevelik saját félelmeiket vagy bizonyos filmek hatására) kialakulnak a félelmeink. Velem is történt néhány trauma gyermekként, melyek sokáig hatással voltak az életemre, és bizonyos helyzetekben rettegés és pánik fogott el. De szerettem volna újra elérni a szabad és korlátok nélküli állapotot, ezért sokat dolgoztam mentálisan azon, hogy megszabaduljak attól a pár dologtól, amelytől tartottam. Konkrét életveszélynek nem leszünk kitéve, a többi pedig fejben dől el.
Mit gondolsz, hogy fogod szépségkirálynőként megélni a dzsungellétet?
Szerintem remekül. Alapból nem töltök sok időt a tükör előtt, nem sminkelem magam, nincs szükségem márkás ruhákra és luxusra. Szörfösként és természetet szerető emberként sok időt töltök a szabadban. Mezítláb, smink nélkül, a „természet gyermekeként” fogom ezt az időt eltölteni. Kiváló lehetőség lesz arra, hogy kicsit megízlelhessük, hogy milyen is lehet a természeti népek élete. Mindig is csodáltam azokat a törzseket, akik minden kényelmet mellőzve a természettel és annak élővilágával teljes összhangban élnek. Örülök a lehetőségnek!
Szerinted mi a legidegesítőbb tulajdonságod? És a többiek mit fognak hozzá szólni?
Késni szoktam. Nem órákat, csak 10-15 percet. Ez a nagyvárosi életben, ahol mindenki rohan és ki van számolva az ideje, elég idegesítő tud lenni, de nem hiszem, hogy a dzsungelben ez problémát fog okozni. Hacsaknem én hozom majd haza a vacsorát, amit mindenki éhesen vár. :)
Szerinted, hogy fogadnak majd a többiek? Mit gondolnak rólad?
Én prekoncepció mentesen érkezem a dzsungelbe és igyekszem majd a személyes tapasztalataim alapján megítélni a csapattársaimat. Szuper lenne, ha én is mindenkinél nulláról indulhatnék. Persze minden esély megvan rá, hogy a sztereotípiák bejátszanak majd, de sebaj, annál nagyobb lesz a meglepetés.
Mi az, ami a legjobban idegesít egy emberben?
Az igazságtalanságot és a rosszindulatot nehezen kultiválom.
Mi az, ami a legjobban fog hiányozni az itthoni dolgok közül?
Két-három hét nem a világ vége. Ennyi időre gond nélkül tudom nélkülözni a használati tárgyaimat. Azért a finom vegetáriánus ételek, melyeket magamnak szoktam készíteni, biztos hiányozni fognak. Meg talán a könyveim is, hiszen szeretek olvasni.
Ki az a sztár, akit biztos, hogy nem viselnél el?
Nincs konkrét nevem. Nem dőlök be annak, hogy kiről mit olvastam az újságokban, hiszen lehet, hogy a valóságban az az ember teljesen más. Ha valaki nagyon nem lesz szimpatikus, akkor majd kerülni fogom a társaságát. Elég nagy lesz az a dzsungel, hogy mindannyian elférjünk. Legrosszabb esetben felmászok majd egy fa tetejére, ha egy kis magányra vágyom.
Ki az a sztár, akinek örülnél?
Bárkinek, aki jófej, laza és bevállalós. Sportolóknak mindenképpen örülnék. Ők vagányak és fegyelmezettek. Nálam, aki jó beszélgető partner és humoros, az előnyt élvez. Örülnék Barabás Évinek és Kokónak, hiszen vagányságukról és jófejségükről volt szerencsém személyesen is meggyőződni. A humor szekcióból örömmel fogadnám Kiss Ádám, vagy Nacsa Olivér jelenlétét. Egyébként meg igazán meglephetnének minket Angelina Jolieval és Shane Doriannal. :)
Hány napot adsz magadnak a dzsungelben hiszti, kiborulás és sírás nélkül?
Én a teljes időtartamot a fent említett jelenségek nélkül tervezem eltölteni. Hisztizni alapból nem szoktam. Ha esetleg sírásra kerül a sor, akkor azt nem fogom szégyelni, hiszen az az emberi lélek egyik megnyilvánulása.
Hányszor fogod kimondani, hogy Celeb vagyok, ments ki innen?
Nagyon remélem, hogy egyszer sem. És bízom benne, hogy másoktól sem fogom gyakran hallani.