Curtis: Jöhetnek a bocsánatkérő üzenetek

Gratulálok a győzelemhez! Hogy érzed magad?

Nagyon jól. Azért jöttem a műsorba, hogy bebizonyítsam, egy szerethető ember vagyok. És hála a jóistennek nagyon pozitív lett a végeredmény. Boldog vagyok és jólesik, hogy szeretnek.

Az elején sokakban felmerült a kérdés, hogy biztos jó ötlet-e neked ez a műsor.

Igen, amikor nyilvános lett, hogy kik mennek a dzsungelbe, azonnal felrobbantak a közösségimédia-oldalaim.

Több negatív kommentem volt, mint pozitív. Eleve a helyszín és az előtte történt mizéria miatt is.

Azok után, amiket írtak rólam akkoriban talán még jogos is ez a hozzáállás az emberek részéről. De ez adott erőt, csak azért is meg akartam mutatni, hogy nincs igazuk. Most jöhetnek a bocsánatkérő üzenetek. (nevet)

Mik voltak a kedvenc játékaid?

Köztudott, hogy félek a magasságtól, de meglepő módon az egyik kedvenc játékom pont az volt, amikor pallókon kellett állnunk. Le tudtam küzdeni a tériszonyom. A kártyás játék is nagyon vicces volt, imádtam azt is. A csótányos játéknál nem biztos, hogy bevettem volna a számba, ha nincs ott Ádám. A csapat fontos volt, ha ők küzdenek, én is fogok.

Melyek voltak azok a pillanatok, amikre talán öt vagy tíz év múlva is azt mondod majd a kisfiadnak, hogy ezért megérte?

Amikor megkaptam a videót a szeretteimről az mindenképpen. De ezen kívül az első este volt talán ilyen. Ha nézőként néztem volna, akkor azt hittem volna, hogy megrendezett jelenet volt. Lefeküdtünk az ágyra és mintha gombnyomásra leszakadt volna az ég. Miközben feküdtünk az ágyon és zuhogott ránk az eső arra gondoltam, hogy van még 20 nap. De nem volt mit tenni, beköszönt a dzsungel, hogy megjöttünk.

Volt olyan pillanat, amire azt mondtad volna, hogy Celeb vagyok, ments ki innen!?

Semmilyen áron nem mondtam volna ilyet. Nekem az volt a lényeg, hogy végig maradok. Ez volt a mottóm is. Ha valaki felad egy játékot, akkor a nézők egy idő után elengedik azt a játékost. Ami nagyon fontos, hogy 11 éve hagytam abba a labdarúgást és azóta konkrétan semmit nem edzek.

Túlsúllyal, nulla edzéssel egy »boszorkányüldözésből« érkezve megnyertem egy ilyen játékot. Tényleg csak a szívem és a lelkem vitt végig.

Voltak még felemelő pillanatok, például az, amikor meg lehetett dobálni tortával Janit és Balázst.

Így van. Le a kalappal előttük, benne voltak minden hülyeségben, vették a poént és valamilyen szinten velünk is éltek. A végén már kezdtem sajnálni őket, mert 25 darab tortát kaptak az arcukba. Olyan kérdéseket kaptak, amikre nyilván nem tudták a választ, de még így is poénkodtak és oda-oda szúrtak.

Konfliktusokból sem volt hiány, Nini esetében például elhangzott a szádból, hogy egy lelkisérült gazdag kislánynak tartod.

Minden konfliktusos helyzetben általában elvonultam és lefeküdtem pont azért, mert tudom, hogy hirtelen haragú vagyok és olyat mondok, ami fáj a másiknak. Ezt tudom magamról és utána mindig megbánom ezeket. De ennél az esetnél úgy éreztem, hogy mindennel belém áll. Az egyetlen dolog, amit elfogadtam, hogy nem tetszettek neki a vicceim. Amikor már belement abba, hogy én futtatom magam és a teljesítményemet becsmérelte, akkor már kijött belőlem is, amit gondoltam.

Miért jutott el Nini eddig a szintig szerinted?

Gondolom éhes és fáradt volt.

Bár sokszor szereztél finom falatokat a csapatnak, hogy bírtad az étel hiányát?

Azt hittem, hogy sokkal rosszabb lesz az éhezés. Szerintem tök jól bírtam és hála istennek nyolc kilót tudtam fogyni. Ez jó alapja lesz a további fogyásnak, amit elterveztem. Akklimatizálódik az ember erre is, eggyé válsz a dzsungellel ilyenkor. Megtanulod, hogy ennyi van, ezt kell beosztani. Egyszer voltam csak olyan állapotban, amikor szinte majdnem elájultam az éhségtől. Ilyenkor ledőltem egy kicsit, ha volt rá lehetőség.

Hogy jöttél ki az állatokkal odabent?

Akkora pókok voltak! Hálás vagyok, hogy megúsztam a velük való találkozást a játékokon. Ráadásul volt az alvós játék, ahol magunknak választhattuk ki a dobozt és az egyikben egy hatalmas pók volt. Nem tudom hogyan bírtam volna, most is ráz a hideg ahogy rá gondolok. Nem voltam egy nagy skorpióvadász sem, Ádámmal és Fecóval ellentétben. A szakállas agámát bírtam nagyon, egy idő után családtaggá vált.

Úgy gondolod, hogy egy kis család volt a dzsungelben?

Szerintem igen, mindenkinek meg volt a szerepe az első perctől kezdve. Például Veca takarított, mosott, meg pakolászott. Imádtuk, mert sok terhet levett mások válláról. Ádám és én voltunk a mókamesterek, mi feleltünk a jó hangulatért. Feri egy igazi, kimért papa volt, és nekem nagyon kellemes csalódás. Azt hittem sokkal modorosabb, kimértebb színművész, közben meg nagyon jó arc.

Merci csokoládélopása nagy galibát okozott a táborban. Te hogyan emlékszel arra a napra?

Akkor már nagyon nagy menetben voltunk és az a baj, hogy a fáradtság és az ételmegvonás kombinációja ezt váltja ki az emberekből. A kis hibák is hatalmasnak tűnnek ilyenkor. De akkor sem értettük, hogy egy felnőtt ember miért nem érti meg, hogy ha nem lehet enni valamiből, akkor nem eszik belőle.

Hogyan tovább?

A Celeb vagyok, ments ki innen! nekem nagyon jó start volt a karrierem szempontjából, mert jövő év januárjától indul a szólókarrierem egy saját zenekarral.

Tiszta lappal indulhatok el a saját utamon.

Ahogy hazamegyek készül egy új dal, már csak fel kell vennünk.