Ön se tudja, milyen szabályok vonatkoznak az elektromos rollerekre? Segítünk eligazodni a káoszban

A 2010-es évek végére a közlekedés meghatározó szereplőjévé vált az elektromos roller, ami a sok esetben az egymással is hadban álló gyalogos-biciklis-autós csoportok közös ellensége lett.

A gyakran tapasztalható ellenszenv abból fakad, hogy a rolleresek a többi közlekedő jellemző álláspontja szerint nem szabályosan használják az utakat. A gyalogosok szerint a roller nem mehet a járdán, a biciklisek szerint nem mehet a biciklisávban, az autósok szerint pedig az úttesten. Tehát szegény rolleres valójában sehol nem közlekedhetne.

Mivel a roller gyors, költséghatékony és egyszerű megoldás, ezért egyre többen választják ezt a közlekedési formát Magyarországon is. 

Hiába gurul azonban több mint 60 ezer roller évek óta a hazai utakon, sajnos még mindig nem alkottak hozzájuk megfelelő jogszabályokat.

A probléma abból fakad, hogy néha a technika gyorsabban fejlődik, mint a jogszabály. Ez alapvetően logikus, de a szabályozásnak bizony fel kellene venni a tempót a felmerülő problémákkal. Az elektromos rollerekkel kezdetben azért nem közlekedtek szabályosan, mert nem volt olyan szabály, amelyet betarthattak volna, viszont a rollerrel közlekedők száma ugrásszerűen nőtt, kifejezetten a nagyobb városokban.

Szabályozás helyett vitatható belügyminiszteri álláspont

Bár sokszor ígérték, hogy az elektromos rollerre megfelelő szabályozást alakítanak ki és a KRESZ részévé teszik, ez a mai napig nem történt meg. A bizonytalanság pedig veszélyes.

2019-ben a belügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a segédmotoros kerékpárokkal vette egy kalap alá az elektromos rollereket, amit később az ORFK is megerősített, azonban a belügyminiszter álláspontja nem minősül jogszabálynak.

Mégis, jobb híján induljunk ki ebből: közlekedés szempontjából tehát a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat kell követnie a rollereseknek. Ez alapján a rollert járdán nem lehet vezetni, bicikliúton is csak lakott területen kívül. A szabályos rollerezéshez kötelező a bukósisak használata és az érvényes vezetői engedély.

Ez az álláspont azonban vitatható a jelenlegi KRESZ szabályozása alapján, amiben sok minden függ attól, hogy milyen teljesítményű rollerről beszélünk. A KRESZ szerint ugyanis kerékpár-kategóriába tartoznak az olyan, legalább kétkerekű járművek, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 kW teljesítményű motor segíti. Tehát ha az elektromos roller ebbe a kategóriába tartozik és nem a segédmotorra vonatkozó műszaki előírásnak felel meg, akkor az elektromos rollerre akár a kerékpárosokra vonatkozó szabályok is alkalmazhatóak.

A KRESZ módosításával összefüggésben már megjelent több olyan nyilatkozat is, melyek alapján 25 km/h végsebességig az elektromos rollerek a kerékpár-kategóriába fognak tartozni, míg a 25 km/h feletti végsebességű gyorsrollerekre a segédmotoros kerékpár szabályozása vonatkozik majd. A rendelet módosítását a tavalyi évre ígérték, azonban a mai napig nem valósult meg.

Egy másik, sebességhatárhoz kapcsolódó jogszabályt azonban éppen a napokban hirdettek ki: július közepétől minden olyan, nem emberi hajtású járműre kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, amely gyorsabban tud menni 25 km/h-nál, így az elektromos rollerekre is. Az erről szóló cikkünket itt olvashatják el.

Ön dönt: Iszik vagy rollerezik!

Az ittas rollervezetéssel összefüggésben azonban egyértelmű a megítélés. Ez alapján egy korábbi döntésében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az elektromos roller kétségkívül gépi meghajtású járműnek minősül, így ittas állapotban tilos vezetni. Amennyiben valaki ittas állapotban vezet elektromos rollert, ugyanazzal a jogkövetkezménnyel kell számolnia, mintha ittasan vezetett volna autót, mondta el dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 szakértője.

Felvihető-e a roller tömegközlekedési eszközre?

Attól függ. Általánosságban elmondható, ha a roller a kézipoggyászszabályoknak megfelelő méretre összecsukható, nem veszélyezteti más utas értékeit (például nem szennyezi be mások ruháját), akkor felvihető tömegközlekedési eszközre. Ha nem összecsukható, akkor általában kerékpár-kategóriába tartozik és aszerint érdemes jegyet venni rá.

A pontos válaszokat azonban minden esetben érdemes a tömegközlekedési szolgáltató feltételei között keresni. Például a MÁV utasfeltételei között az alábbi szerepel: „Egy utas legfeljebb 2 darab 40x50x80 cm-t vagy 2 darab 20x20x200 cm-t meg nem haladó kézipoggyászt; vagy 1 darab kézipoggyászon felül (…) egy kisméretű kerékpárt, egy összecsukható kerékpárt (…) szállíthat díjtalanul. (…)  A felsoroltaknál nagyobb, de a 100x100x200 cm méretet meg nem haladó 1 darab túlméretes tárgy a kocsik piktogrammal megjelölt részén szállítható, díjfizetés ellenében. (…) Utasonként egy kerékpár a HÉV-en és a piktogrammal megjelölt HÉV-pótló autóbuszon is szállítható a kijelölt helyen, díjfizetés ellenében.”

A legtöbb városképhez ma már hozzátartoznak ezek a praktikus közlekedési eszközök. Mivel az általános szabályozás használatukkal kapcsolatban még mindig hiányzik, a fentiek ismeretén kívül nem marad más, mint betartani néhány alapvető udvariassági szabályt és az együttműködő közlekedési kultúra normáit.

Az igazi megoldást az jelenti majd, ha a megígért KRESZ-módosítás is bekövetkezik, és egyértelműen meg lehet határozni, hogy hová sorolhatók valójában az elektromos rollerek.

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán