A kegyelmi botrány 6 legkeményebb kijelentése

1. Fordulat Kocsis Máténál

A kegyelmezési jog kizárólag az államfőt illeti meg, függetlenül attól, hogy külön-külön egyetértünk-e vele vagy sem – írta Facebook-oldalán a Fidesz frakcióvezetője négy nappal a kegyelmi botrány kitörése után. Kocsis Máté akkor még nem bírálta különösebben Novák Katalint, aki mint ismert: elnöki kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki védte a pedofil igazgatót.

A frakcióvezető ebben a posztjában még inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a baloldalnak hallgatnia kellene az ügyben, ott ugyanis sokan voltak, akik nem szavazták meg „a pedofilellenes törvényt”, ami persze a valóságban összemosta a pedofíliát és az LMBTQ embereket. 

Néhány nap múlva egészen más hangulatban nyilatkozott Kocsis Máté, aki az állami rádióban arról beszélt: jó lenne tudni, hogy mi állt az államfő kegyelmi döntése mögött, és érdemes is lenne erről egyszer beszélni, de az országgyűlési képviselőknek nem azzal kell foglalkozni, hogy mi volt a döntés alapja, hanem azzal, hogy ez többé ne forduljon elő. Ekkor már egyértelművé tette: ennek a helyzetnek nem szabadott volna előállnia, függetlenül attól, hogy mi volt a megfontolás.

2. Révész Máriusz: Nem értem, miért kellene lemondani Novák Katalinnak

Két kérdést tettek fel Révész Máriusznak, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárnak az ATV stúdiójában: „egyetértett-e a kegyelmi döntéssel”, valamint hogy „le kell-e mondania Novák Katalinnak”. A fideszes politikus válasza az volt, hogy a kérdés második felét nem is érti. Pedig ekkor már csaknem egy hete folyt a Novák Katalin döntése miatt kirobbant botrány, alig több mint 24 óra múlva pedig maga a köztársasági elnök is elismerte a hibáját, és távozott. Révész álláspontja szerint, bár K. Endre súlyos bűncselekmények miatt került bíróság elé, az elnöki kegyelmek alapján Novák Katalin az egyik legenyhébb büntetéstől mentette meg.

3. Skrabski Fruzsina még a lemondás után is kiállt Novák Katalin mellett

Mindenki írjon a parlamenti képviselőjének, hogy ne fogadja el Novák Katalin lemondását! – írta Skrabski Fruzsina két nappal Novák Katalin lemondása után a Facebook-oldalán. Az elnök egyik tanácsadója hozzátette: „akkor a gesztus megvolt, de mi visszakértük”.

4. Balog Zoltán csak az egyháztól kért bocsánatot

Az Orbán-kormány egykori minisztere első videónyilatkozatában még nem távozott a református egyház vezetői pozíciójából, sőt még a bocsánatkérést is szűkre szabta. Azt elismerte, hogy „tévedett és hibázott”, amikor Novák Katalin tanácsadójaként támogatta a kérvény, de szerinte a döntés felelőssége a köztársasági elnököt terhelte csak. „Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” – tette hozzá. A videója szerint ebbe körbe akkor még kizárólag a református egyház tartozott, mert ezzel az ügyével kárt okozott a szervezetnek. A református püspök úgy gondolta, hogy azért nem kell önmagában bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt.

5. Csókay az elítélt igazgatóról: Jól tudott bánni a gyerekekkel 

Csókay László volt a fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi főosztályvezetője akkor, amikor az első vizsgálatok folytak a pedofil igazgató ellen a bicskei gyerekotthonban. A Népszavának V. Jánosról azt mondta: „Továbbra is úgy gondolom, hogy szakmailag értett a gyermekvédelemhez, a gyermekotthoni neveléshez, jól tudott bánni a gyerekekkel, jól tudta irányítani a rábízott intézményt. Az más kérdés, hogy valaki személyiségében milyenné válik. Nyilvánvalóan akkor kezd ez fontossá válni, amikor a személyiség defektusa elkezdi érinteni a szakmai tevékenységét”.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy annak idején folyamatosan tájékoztatta feletteseit, köztük Pölöskei Gáborné Áder Annamáriát, Áder János akkori köztársasági elnök húgát és Csomós Miklós főpolgármester-helyettest is. „De a főosztályvezető asszony rám bízta a dolgot, nem szólt bele, hogyan intézem. A fegyelmi eljárás elindításáról, illetve a feljelentésről Csomós Miklós főpolgármester-helyettessel közösen döntöttünk” – mondta.

6. Novák Katalin: A kegyelmi döntések indoklása nem nyilvános

Van egy jogszabályi rendelkezés, amely szerint az elnöki kegyelmi döntések indokolása nem nyilvános, ennek megfelelően természetes az, hogy miközben minden kegyelmi döntés felvet kérdéseket, adott esetben ezek megválaszolatlanok maradnak. Ez így volt az elmúlt 33 évben, és így van a világ legtöbb országában is – mondta még köztársasági elnökként Novák Katalin, aki erre hivatkozva végül nem árulta el: kinek a hatására és milyen indoklással hagyta jóvá a botrányt kiváltó kegyelmi kérvényt.

Jogászok szerint valójában egyébként nincs olyan jogszabály, amely tiltja az indoklás nyilvánosságra hozatalát, így ismerhette meg a közvélemény a Budaházy-ügyben hozott kegyelem érvelését is.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd / MTI