Szinte egy szót sem ír a kormánymédia Magyar Péterről, de egy árulózás azért becsúszik

2021. december 21.: ekkor írt utoljára cikket az Origo Magyar Péterről, Varga Judit exférjéről. Az rtl.hu megpróbálta összegyűjteni, hogy a vasárnap esti partizános interjú óta milyen vélemények fogalmazódtak meg a kormánypárti megmondóknál, sajtóorgánumoknál a Rogán Antalról kitálaló volt tisztviselőről.

Úgy tűnik, hogy ez a megszólalás majdnem senkinek nem ütötte meg az ingerküszöbét: aki csak a megafonosoktól informálódik,

• megtudhatta Hajnal Miklós véleményét Fekete-Győr András ítéletéről Bohár Dánieltől,
• valamint Deák Dániellel közösen kérhették számon Gyurcsány Ferencet a 2006-os eseményekért.
• Esetleg Trombitás Kristóf Keresztéllyel folytathatta a Gyurcsány-Gyurcsány-Donáth-Fekete-Győr-Gyurcsány-Donáth sormintát.

Mi az a whataboutism?

A whataboutism kifejezés időről időre elhangzik a közéletben, leggyakrabban választás előtti vitákkal kapcsolatban használják szakértők. Arról az érvelési „csalásról” van szó, amikor egy vitában az adott témához való hozzászólás helyett más ügyeket hoz fel az egyik fél, hogy partnerét álszentnek vagy egyszerűen csak rossz színben tüntesse fel. Az Angolutca.hu szerint „az az egyre gyakoribb jelenség, amikor egy vádra azzal válaszol valaki, hogy már mások is megtették ezt, sőt, ők rosszabbat tettek”. A WMN szerint „az a jelenség, amikor egy témafelvetésre, cikkre, filmre, bármire az a reakció, hogy jó, de, miért nem más a téma, miközben arról is lehetne beszélni, írni, forgatni?!”.

Aki a hagyományos újságokat olvasgatja, az sem lett okosabb:

• A Magyar Nemzet legutóbb akkor írta le Magyar nevét, amikor tavaly áprilisban átalakítás volt a MÁV és a Volán vezetőségében.
• A Mandiner címlapsztoriként hozza, hogy Bródy János megosztotta egy dalát a Facebookon Novák Katalinnak címezve azt, de Magyar Péter legutóbb akkor volt itt releváns téma, amikor tavaly májusban elköltözött Varga Judittól.
• A Pesti Srácok oldalán a brit miniszterelnök és Tucker Carlson a fő témák, de ők a mai nap folyamán beszámoltak arról, hogy Vona Gábor és a Mi Hazánk is lépéseket szorgalmaz Magyarral szemben. A Magyar által elmondottakból Dúró Dórán keresztül említik Rogán Antal titkosszolgálati ügyeit.

Így aki kormánypárti véleményekre kíváncsi Magyar szavaival kapcsolatban, legfeljebb a Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatásából indulhat ki. Ők azt írták az rtl.hu-nak: „Egy reménytelen helyzetben lévő ember kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik.”

Cikkajánló: Véd- és dacszövetség, reformkommunisták, cigis rendőr – Magyar Péter kilenc erős mondata.

Valamint ott van még Szentesi Zöldi László publicista Facebook-oldala, aki kevésbé szűkszavúbban is értekezik Magyarról, viszont anélkül, hogy egyszer is leírná a nevét. Azt írja: „Számtalan embert ismerek, aki elárulta hajdani barátait. Szinte kivétel nélkül mind sértettségük és megtiport egójuk miatt tették, amit tettek, leginkább azért, mert nem voltak elég jók vagy nem kellettek abban a rendszerben, ahova tartozni akartak. Amióta elhagyták addigi közösségüket, kibeszélt történeteik egyre túlzóbbak és színesebbek, hiszen nem az igazságot keresik, hanem bosszút akarnak állni, következésképpen égető szükségük van a közfigyelemre.” Szerinte

aki elárulja a volt barátait, azzal az ember soha többé nem bánhat úgy, mint azelőtt.

Arról is ír, hogy az „illető” egy „kalandor és nyughatatlan”, valamint „holnap újra fordít a köpönyegen, és azt is garantáltan elárulja, akivel most éppen együtt örömködik az árulásban”. Hozzáteszi: „aki méltányosságból vagy békességvágyból nem tudja megőrizni a tudomására jutott bizalmas információt, aki világgá röptet olyan történeteket, amelyeket el kellene magában temetnie, annak semmi keresnivalója a közéletben. Sorsa a végén mindig látványos bukás, lelepleződés, erkölcsi megsemmisülés.”

Nyitókép: Partizán