A magyar körülményektől féltik a budapesti antifasiszta támadókat Németországban

A Thüringer Allgemeine szerint szombat este „drámai felhívással” fordultak a nyilvánossághoz a szélsőbaloldalhoz sorolt, a budapesti antifasiszta támadások ügyében meggyanúsított emberek szülei. 2023 februárjában a neonáci „Becsület napja” nevű szélsőséges rendezvény után a Fővám téren három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda, egyebek mellett viperákkal ütlegelték őket. A támadók elmenekültek, az áldozatok közül ketten súlyos, töréses sérüléseket szenvedtek. Másnap Gazdagréten támadtak egy magyar férfira, majd aznap este a belvárosi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. Összesen kilenc személyt támadtak meg.

Többen ugyan még szökésben vannak, de tavaly decemberben vádat emeltek egy német férfi, egy olasz és egy német nő ellen. Perük hétfőn kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A német férfi és a német nő Magyarországon volt előzetes letartóztatásban. A vád szerint azért jöttek Budapestre, hogy általuk szélsőjobboldalinak tartott embereket megverjenek. Az eljárásban egyébként senki sem fogadta el a rá kiszabott bűntetést, így az ügy folytatódni fog.

Ajánló: Megszólalt az RTL-nek az apa, akinek lányát 11 évre börtönbe küldené az ügyészség a budapesti antifasiszta támadások miatt

Az egyik támadást egyébként egy térfigyelő kamera is rögzítette.

Vissza Németországba. A meg nem nevezett német személyek szülei azért fordultak a nyilvánossághoz a thüringiai lap szerint, mert gyerekeiket kiadatás fenyegeti a magyar igazságszolgáltatásnak. A magyar hatóságok ugyanis több német állampolgárt is európai elfogatóparancs alapján keresnek, egyebek közt súlyos testi sértés gyanújával.

A szülők az ügyvédeik által kiküldött levélben azzal indokolják követelésüket, hogy 

Magyarországon Németországhoz képest méltatlanul magas büntetés várható. 

Állításuk szerint a magyar igazságszolgáltatás 16 év börtönbüntetést követel azokra, akik már most börtönben ülnek Németországban, akiket pedig még keresnek, azokra a szülők szerint 24 évet. A levél a magyar börtönkörülményeket is embertelennek minősíti. Egy nő és egy férfi jelenleg Olaszországban és Németországban van őrizetben, őket a kiadatás fenyegeti. 

Az ügyvédek azt állítják, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly decemberben közvetítést ajánlott fel. Az egyik körözött személy ügyvédje akkor világossá tette, hogy együttműködésről, beismerésről szó sem lehet. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal alkut javasolt a drezdai ügyészségnek: a Magyarországnak történő kiadatás megtagadásának biztosítása egy németországi eljárásért cserébe. A főügyészség azonban erre még nem reagált, ehelyett tovább folytatja a kiadatási eljárást – bírálja az eljárást a közleményt kiadó tíz ügyvéd. Szerintük az eljárást Drezdában is le lehetne folytatni.

Tavaly márciusban a drezdai ügyészség kezdeményezésére razziákat tartottak Jénában és Lipcsében. Az öt jénai és három lipcsei lakás átkutatása a budapesti, viperás támadásokkal állt összefüggésben. A nyomozók baseballütőket, gumibotokat és paprikasprayt találtak, de mobiltelefonokat és adathordozókat is lefoglaltak. A rendőrségi akció állítólag baloldali szélsőségesek ellen irányult, letartóztatások nem történtek.

Simeon Trux kiadatását kezdeményezték

Német lapértesülések szerint az egyik, korábban körözött személyt, Simeon Truxot Berlinben fogták el december 11-én. Körözése még szerepel a police.hu-n, vagyis még nem adhatták ki Magyarországnak.

A férfi huszonharmadik születésnapjára készült, amikor a különleges egység érkezését megneszelve egyszerűen kiugrott a hotelszoba ablakán. Megsérült, a rendőrség pedig letartóztatta. Az MDR értesülései szerint a férfit a különleges erők tagjai lökték át egy ablaküvegen, miközben menekülni próbált és csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Elfogása után Drezdába szállították és elrendelték előzetes letartóztatását. A lap úgy tudja, hogy Truxot elszigetelték a többi fogvatartottól, azonban sem a börtön, sem a drezdai főügyészség nem adott tájékoztatást az MDR-nek az előzetes letartóztatás részleteiről.

Az viszont biztos, hogy a magyar hatóságok kiadatási kérelmet nyújtottak be egy bizonyos Simeon T. ellen. 

Ő nem binárisnak vallja magát, és azt szeretné, ha Maja néven szólítanák. 

A berlini főügyészség szóvivője az MDR megkeresésére közölte: a magyar hatóságok a Budapesti Központi Kerületi Bíróság által 2023. november 8-án kiadott európai elfogatóparancs [...] továbbításával kérték a körözött személy letartóztatását büntetőeljárás céljából történő kiadatás céljából. Bűnszervezetben való részvétellel és szándékos, súlyos testi sértés okozásával vádolják. Az ügy megfelel az európai elfogatóparancsra vonatkozó szokásos eljárásoknak. A lapnak megerősítették, hogy a Berlini Fellebbviteli Bíróság előtt a berlini főügyészség 2024. január 5-én kérelmezte Simeon T. kiadatási őrizetbe vételének elrendelését. A Berlini Fellebbviteli Bíróság szerint megvizsgálják a kérelmet, meghallgatják az eljárásban részt vevő feleket és a kellő időben döntést hoznak.

Eközben Simeon T. ügyvédje, Sven Richwin az MDR-nek adott interjújában arra célozgatott, hogy a német hatóságok nem igazán tudják, hogyan is kezeljék védence ügyét. Richwin szerint még nem született döntés arról, hogy elrendelik-e a kiadatását, ugyanis egy Drezdában folyó másik, védencével szembeni eljárás valószínűleg a kiadatás útjában áll majd. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a drezdai törvényszék egyszerűen megszünteti azt, hogy elhárítsa ezt az akadályt. Döntés egyelőre még nincs.

Az ügyvéd szerint az ügyet fenyegetésként használják ügyfelével szemben a német hatóságok, hiszen azzal fenyegetik, hogy kiadják „egy olyan országnak, ahol nincsenek garantált emberi jogok.”

Maja jelenleg annak a veszélynek van kitéve, hogy megfosztják a tisztességes eljárás lehetőségétől. A berlini főügyészségnek és a fellebbviteli bíróságnak, amelyek jelenleg a kiadatásról szóló döntésért felelősek, az emberi jogok és a jogállamiság értékelése alapján kell majd ítélkezniük

– mondta.

Hogy az ügyvéd és védence miért ellenzi hevesen a Magyarországnak történő kiadatást, azt a lap a hétfőn a budapesti bíróság elé állt, olasz Ilaria Salis esetével világította meg. Ilaria Salis ügyét az olasz média nagyon jól dokumentálta. A La Repubblica című olasz napilap egyik cikke idéz egy levélből, amelyet a tanárnő csak hónapokkal később tudott elküldeni a szüleinek. A nő hevesen tagadta a vádakat, és a rá kiszabható 16 éves (az ügyész indítványban végül 11 év szerepelt – a szerk.) börtönbüntetés mellett arra is panaszkodott, hogy cellája túl kicsi, három négyzetméteres, csótányokkal és poloskákkal fertőzött, valamint rossz volt az élelmezése és a higiéniai körülményei is. Az olasz lap cikke szerint nem kapott például tampont vagy egészségügyi törlőkendőt. Vattát kellett használnia menstruációja idején.

Ajánló: Patkányokról, ágyi poloskákról és bántalmazásokról beszél a Budapesten bebörtönzött antifasiszta olasz nő volt cellatársa

Mauro Straini és Eugenio Losco, Ilaria Salist és ügyét ismerő milánói ügyvédek az MDR-nek megerősítették az olasz lapban közölteket. Straini mindezt kiegészítette azzal, hogy Salisnak csak hét hónap után engedték meg, hogy kapcsolatba lépjen a családjával. A celláját poloskák ellen kezelik vegyszerrel, de Salisnak a kezelés után azonnal vissza kell mennie a cellájába, így be kell lélegeznie a rovarirtót.

Magyar ügyvédeivel csak egy üvegtáblán és egy telefonon keresztül kommunikálhat. 

Ez elég furcsa számunkra

–  kommentálta Straini, hozzátéve: Olaszországban még a maffiaperekben is személyesen beszélhetnek az ügyvédek az ügyfeleikkel. A lap szerint a rossz fogvatartási körülményekről szóló hírek valószínűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a többi körözött személy továbbra is bujkál a hatóságok elől.