Mad Max-vagon, agancskapu és hattyúhíd – 25 bizarr tárgy és épület, ami egyszer az Orbán-korszak mementója lesz

Lassan tíz éve, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárába került Orbán Viktor jól ismert, 2006-os focivébés reklámhátizsákja. A múzeum (amit akkor még nem L. Simon László igazgatott) 2014 áprilisában kérte meg a miniszterelnököt, hogy adományozza nekik a kissé már viharvert használati tárgyat. (Nota bene: a Nemzeti Múzeum nem valamiféle személyi kultusz építésén fáradozva kérte el a 2006-os német futball-világbajnokság idejéből származó ereklyét, gyűjteményükben más kormányfőktől származó tárgyakat is őriznek.)

Nem sokkal Orbán Viktor 60. születésnapja után felmerülhet, hogy ha a második kormányzásának 13. évét taposó miniszterelnök munkásságának, az Orbán-rendszernek külön múzeumot, de legalább egy állandó kiállítást szentel majd az utókor, akkor milyen emblematikus tárgyakat szerepeltetnének a kurátorok a tárlaton. Az alábbiakban összeválogattunk néhány hétköznapi tárgyat, különleges műtárgyat, építészeti alkotást, presztízsberuházást, amik méltán kerülhetnének be egy ilyen gyűjteménybe.

A kordon

2023-ban visszatért a közéletbe a Gyurcsány-kormányzás alatt a Kossuth téren lezajlott politikai akció, a kordonbontás tárgyi főszereplője. Az Országház körül fölállított kordon szétszerelésével 2007-ben az ellenzék vezető alakjaként kormányzásra készülő Orbán Viktor határozottságot és cselekvőkészséget mutatott. A miniszterelnöki hivatal utcáját a nyilvánosságtól elzáró, Orbán Viktort védő kordon napjainkban hasonlóan szimbolikus tárggyá vált.

A választási szék

A 2022-es országgyűlési választások előtti héten kampánykörútra indult Orbán Viktor. Az országjáró túra állomásain általában nem színpadról beszélt, hanem az utcán, az emberek között biztatott a helyi fideszes jelölt támogatására. Hogy kiemelkedjen a tömegből, Orbán Viktor székre állt. Ez a szék a győztes kampány már-már mitikus eszközévé vált, amit a kampánykörút minden városába magával vitt a pártelnök stábja. Az újraválasztás után a széket köszönettel visszaadták eredeti tulajdonosának, Margit néninek, azzal, hogy négy év múlva ismét kölcsönkérik.

Novák Katalin fülbevalói

Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök korábban a kormánypárt alelnöke, majd az Orbán-kormány családokért felelős tárca nélküli minisztere volt. Párthűségét nyilvánosság előtt is viselt fideszes fülönfüggőkkel is kimutatta, illetve 2021-22-ben, a választási kampány idején OV'22 feliratú fülbevalóval mutatta meg, hogy kit látna szívesen a kormányfői székben. Novák Katalin ékszerválasztási szokásai azóta is felmerülnek, valahányszor az államfőről mint pártokon fölül álló közjogi méltóságról esik szó.

A kólásdoboz

2012. július 20-án stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök a Coca-Cola HBC Magyarországgal. A kormányfő a dunaharaszti kólagyárban dobozos kólával koccintott, és ivott is az amerikai üdítőből. Mi sem jelzi jobban a kormányfő által kézbe vett aludoboz fontosságát, hogy Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke azóta is különleges emlékként őrzi a tárgyat, amit a miniszterelnök szájjal illetett. 

A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata + az Alaptörvény asztala

2010-ben, az első fülkeforradalmas, kétharmados választási győzelem után az első kormányintézkedések egyike volt, hogy az Országgyűlés által június 14-én elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát (NENYI) legalább ötvenszer hetven centiméteres színes nyomatként kötelezően ki kellett helyezni minden államigazgatási épület méltó helyére. Az Orbán-kormány elleni első politikai akció a NENYI-hez fűződött: Dániel Péter egy kaszinótojást kent szét a VPOP Közép-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatal épületében kifüggesztett nyilatkozaton. Az ügyvédet garázdaság miatt fel is jelentették.

Az Orbán-rendszernek, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) szimbóluma egészen 2021-ig volt olvasható a közintézményekben, amikor is lecserélték az Alaptörvény preambulumaként ismert Nemzeti Hitvallásra (NEHI). A NER kiépítésének másik ezzel összefüggő szimbolikus aktusa volt, hogy 2011 őszétől a polgármesteri hivatalokban ki kellett alakítani egy külön helyiséget az Alaptörvény asztalának. Az Alaptörvény asztalára az újraírt, Fidesz-KDNP kétharmaddal elfogadott Alkotmány egy példányát helyezték el, hogy az állampolgárok tanulmányozhassák azt.

Orbán Viktor focisáljai

A focirajongó miniszterelnök ruhatárának elmaradhatatlan darabjai a magyar válogatottat buzdító focisálak. 2022 novemberében egész komoly nemzetközi diplomáciai botrány lett a kormányfő nagy-magyarországos sáljából, ami miatt tiltakozását fejezte ki Ukrajna, Románia, Ausztria és Szlovákia is. Idén március 27-én Orbán egy egyszerű címeres sálban fotózkodva üzent a válogatott berlini Eb-selejtező meccse előtt, hogy „Indul az európai hadjárat”.

Orbán Viktor focis hátizsákjai

A kormányfői focirajongása a focivébés hátizsákok preferálásában is megnyilvánul. Az alábbi montázson az eddig ismert táskák láthatók időrendben, a legelső a cikk elején is említett német ereklye, ami már elfoglalta jól megérdemelt helyét a Nemzeti Múzeum gyűjteményében.

A Soha Meg Nem Nyíló Sorsok Háza

Amióta 2013-ban Schmidt Mária vezetésével, a józsefvárosi vasútállomás átépítésével megindult a Sorsok Háza projekt, szinte évente jelenik meg hír arról, hogy „jövőre megnyílik” a holokauszt-emlékhely. A 2014-re tervezett nyitás leginkább azért maradt el, mert nem sikerült konszenzusra jutni a kiállítás tartalmáról. A kormány által erőltetett projektet 2021-ben vette át a Terror Háza igazgatójától Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, aki új kiállítási koncepcióval állt elő. Köves idén januárban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a Sorsok Háza azért nem nyílik meg, nem állnak rendelkezésre a kiállítási koncepció kivitelezéshez szükséges anyagi források a covid, majd a háborús gazdasági nehézségek miatt. Mint arról az alábbi galériánk is tanúskodik, az elmúlt hónapokban nem állt be ez ügyben fordulat.

A Mad Max-vagon a déli határon

A migrációs nyomásra hivatkozva 2015-ben 4 méter magas komplex kerítésrendszert építtetett a magyar kormány a magyar-szerb zöldhatárra. A kerítés elkészülésének szimbolikus aktusa volt, amikor Röszkénél a helyére tolták a Szeged-Szabadka vasútvonal sínpályáját ideiglenesen lezáró tehervagont, amire hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. A Mad Max-filmekbe illő műszaki akadály a Magyarországon áthaladó menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontját zárta le.

A karcagi sámándob

A nyolc évvel ezelőtti milánói világkiállítás 2 milliárd forintba került magyar pavilonjának kálváriája Jász-Nagykun-Szolnok megyében érhet véget, ha az öt évvel ezelőtti hazahozatala után végre elkészül az évek óta húzódó újjáépítés. Szepesi Tibor, Karcag fideszes polgármestere februárban azt közölte, hogy a város egyik legnagyobb beruházása „jó ütemben, rendben halad”, és hogy a Sámándob meghatározza a fejlődő város jövőjét. Amikor május elején ott jártunk, nem igazán láttuk jelét a jó ütemű haladásnak az ősmagyar szimbolikájú épület kivitelezésében – mint az alábbi galériánk képei is mutatják.

A mórahalmi mini Magyarország

2015. március 20-án nyílt meg a Mini Hungary Park Mórahalmon. A szabadtéri makettmúzeum a történelmi Magyarország ötven 1910 előtt épült műemlékét mutatja be. A Szegedi Törvényszék idén márciusban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletében mondta ki bűnösnek Dlusztus Imrét, a turisztikai attrakció ötletgazdáját (a Délmagyarország egykori főszerkesztőjét, a Hír TV egyik alapítóját, majd műsorigazgatóját), illetve a kivitelezésért felelős Szeviép Zrt. egyik korábbi tulajdonosát és vezetőjét. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönt szabott ki a félkészen átadott, silány, bemutatásra alkalmatlan minőségben felépített makettpark építtetőire, akik a vád szerint csaknem félmilliárd forintnyi EU-támogatást csaltak el a beruházással.

A Pancho Aréna

Az Orbán Viktor szülőházának tőszomszédságában, Makovecz Imre tervei alapján 2012-2014 között felépült, 3500 fő befogadóképességű felcsúti stadion makettje egészen biztosan elfér majd a leendő kiállításon. A 3,8 milliárd forintba került építmény a rohamléptékkel fejlődő kis Fejér megyei falu koronaékszere, a focializmusként is becézett NER markáns szimbóluma.

A felcsúti kisvasút, hattyúhíd és a többi

A kormányfő szülőfalujának turistaközpontja megér egy külön helyet is a listán. A felcsúti Puskás Akadémia és az Alcsúti Arborétum között járó, az egykori Alcsút-Felcsút, ma Felcsút vasútállomáson is megálló, 6 kilométer hosszan kanyargó Vál-völgyi kisvasutat 2016. április 30-án adták át. Üzemeltetése azóta is masszívan veszteséges.

Ahogy a kisvasút, úgy a közelben lévő mesterséges tó és mesterséges sziget, az oda vezető hattyú formájú híd és üvegfalú étterem is mind Felcsút turisztikai fejlesztését szolgálja, az ide jutott másfél milliárd forintnyi EU-s és állami pénzeknek köszönhetően. Ráadásul, ahogy arról a Híradó beszámolt, a hattyúhíd és az üvegfalú étterem annak ellenére épül tovább, hogy tavaly nyáron 1150 milliárd forintnyi beruházást takarékossági okokból felfüggesztett a kormány. Azt már az rtl.hu tárta fel, hogy az étteremhez, amit Mészáros Lőrincék családi cége üzemeltet majd, még a vécékefetartót és a moslékgyűjtőt is közpénzből szerzik be, nem beszélve a többi berendezésről.

Puskás Aréna

Magyarország legnagyobb befogadóképességű futballstadionját 2019. november 15-én avatta fel a magyar nemzeti tizenegy egy Uruguay elleni vesztes meccsel. Az egykori Népstadion helyén épült aréna az Orbán-kormány stadionépítési programjának zászlóshajója, amiben különleges hibridgyep, masszázsággyal és jégmedencével felszerelt öltözők várják a hazai és a nemzetközi futballélet legkiemelkedőbb labdarúgóit. A felcsúti kis ékszerdoboz mellett a 190,5 milliárd forintba került Puskás Aréna mint az orbáni sportállamiság Szent István-koronája kerül be a NER-múzeumba.

Várkert Bazár

A budai Vár alatti Várkert Bazár hosszú évtizedekig volt Budapest szégyenfoltja. Az épületegyüttest 7 milliárd forintból újíttatta fel az Orbán-kormány, a 2014-es átadás óta szinte csak a Fideszhez és a kormányhoz közeli rendezvények helyszíne, a miniszterelnök rendszeresen itt tartja évértékelő beszédeit. 

Az évértékelőkre érkező politikusok és kormányközeli hírességek fekete posztóval eltakart kordonok közt szoktak érkezni, hogy elkerüljék a nem kormányközeli sajtó érdeklődését és a tágabb értelemben vett nyilvánosságot.

A német megszállás áldozatainak emlékműve

A 2014-ben felavatott Szabadság téri szoborkompozíció a hivatalos állásfoglalás szerint mindazoknak állít emléket, akik Magyarország 1944-es német megszállása alatt hurcoltak meg vagy vesztették életüket. Orbán Viktor az emlékműről szóló nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Szabadság téri alkotás „arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett”.

A német megszállás áldozatainak emlékműve a kritikák szerint meggyalázza a II. világháborúban elpusztított magyar zsidók emlékét, felmenti a 400 ezer honfitársuk halálért felelős magyarokat tetteik súlya alól, a német megszállókra kenve minden felelősséget a magyar zsidó holokausztért. Az emlékmű ellen máig tartó tiltakozás jele a tér alatti mélygarázshoz vezető út másik oldalán a vészkorszakra emlékeztető rögtönzött emlékhely, ami az évek során gyakorlatilag eggyé vált Párkányi Raab Péter szobrászművész vitatott megítélésű alkotásával. 

Az aranyozott Csodaszarvas

Szőke Gábor Miklós szobrász a Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeumának udvarában álló alkotását 2022 decemberében adták át. Az ősmagyar mondavilág és az unortodox jegybankpolitika 200 millió forintba került jelképét azóta is kerítés védi, és biztonsági őr vigyázza. A sziklaszirtről mélybe vetődő Csodaszarvas az MNB szerint „a megújulást, útmutatást, a bőség és boldogság keresését szimbolizálja, a Pénzmúzeum missziójának, a pénzügyi tudatosság fejlesztésének jelképe”.

A 2021. augusztus 20-i felvonulás tükrös szobrai

Ha volt valami, ami az egész országnak a retinájába égett, akkor az a 2021. augusztus 20-i Andrássy úti felvonulás installációi és zenés táncos előadásai. Az államalapítás és az államalapító Szent István király két évvel ezelőtti ünnepe a debreceni virágkarnevált megszégyenítő módon volt minden korábbinál extravagánsabb és hivalkodóbb.

A külön erre a felvonulásra készített hatalmas, diszkógömbösen tükrös alkotások elvileg raktárba kerültek, hogy a későbbi ünnepeken is felhasználják, de 2021 óta nem nagyon lehetett látni se az ezüst turult, se az arany Szent Istvánt. Remélhetőleg még egy darabban lesznek, mire múzeumba kerülnek.

A vadászati kiállítás agancsbejárata

A 2021-es „Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás” telis-tele volt bizarrabbnál bizarrabb alkotásokkal, de a pálmát természetesen a 10 tonnányi hullajtott szarvasagancsból készült, 16 és fél méter magas, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló kapu, a Totem vitte el. Ez ugyancsak Szőke Gábor Miklós szobrászmester alkotása, amely több mint egy évig készült, és a 17 milliárd forintból megrendezett kiállítás büdzséjéből 240 millió forintot költöttek rá. A bizarr szarvasfej a Hungexpo bejáratától Keszthelyre, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjába került.

A nyírmártonfalvai lombkoronasétány

A 2023-as év belpolitikai slágere kétségkívül egy kis Hajdú-Bihar megyei falu, Nyírmártonfalva látványossága lett. A nagy visszhangot kiváltó lombkoronaösvény építéséhez kivágták a körülötte lévő magánerdőt, ami önmagában is komoly közép-európai abszurd, de hogy mindehhez még 64 millió forint uniós támogatást is igényelt a falu polgármestere, az tankönyvekbe illő húzás. Arról, hogy mi mennyibe került, ebben a cikkünkben írtunk részletesen, az alábbi galéria pedig részletesen megmutatja, hogy milyen is ez a bizarr erdőspusztai komplexum.

A tyukodi tizenegy

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod a 2010-es évek közepén azzal került be a hírekbe, hogy a román határ közelében lévő falu teljesen sík, mezőgazdasági erdészeti jellegű földterületein 11 fakilátó épült, javarészt uniós támogatásból. A nyírmártonfalvai lombkoronasétányhoz hasonlóan értelmetlennek és közpénzpazarlónak tűnő beruházásra kilátónként 25 millió forint uniós támogatásra pályáztak az építtetők, aminek jelentős részét meg is kapták a 2015-ben a pusztában fölállított faépítményekre. 

A falu tizenegy kilátójából már csak öt áll, négyet lebontottak. A még talpon lévő faépítmények sincsenek valami jó formában, a Kecskés-kilátóban például varjúpár fészkel, a nehezen megközelíthető kilátó melletti pihenő asztalait, padjait benőtte a tölgyültetvény. A Rádika Gyöngye-kilátó az egyetlen, amin valamiféle karbantartás nyomai látszanak, a Balogh-kilátóba nem lehet felmenni, két másik kilátó pedig gyakorlatilag megközelíthetetlen. Két kilátónak semmiféle nyoma nincs, sorsuk ismeretlen.

Az összegraffitizett TEK-tank

Minden valamirevaló történeti múzeumba kell egy tank. A NER-múzeumban a 2017-es budapesti belvárosi karácsonyi vásár sztárját, a Terrorelhárítási Központ (TEK) páncélos csapatszállító járművét kellene kiállítani.

A TEK-tankot valakik piros festékkel összemázolták, míg a világban tapasztalt terrorfenyegetések miatt a Vörösmarty téri karácsonyi vásár védelmére kirendelt, állig felfegyverzett kommandósok a környéken járőröztek.  

Karikás ostor

Orbán Viktor 2023. április 24-én beszédet tartott a Hungexpón, a 16. Szakma Sztár Fesztiválon, amely a magyar szakképzést volt hivatott népszerűsíteni. A megnyitó beszéd után a kormányfő találkozott a csikós szakma képviselőivel, akik bemutatták, hogyan tudnak bánni a karikás ostorral. Orbán maga is szerette volna ezt demonstrálni, ezért megragadott egy ostort, majd hármat csattintott vele. A miniszterelnök stábja mindezt videóra vette, zenei aláfestést vágott alá, sőt még lassításokat is tettek a felvételbe. Orbán Viktor az ostorozással üzent is: a Facebook-oldalán azt íratta a videó mellé, hogy „Ezért jobb a békesség!” A karikás ostor a NER-múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapíthatja majd.

A hatvanpusztai major

Orbán Viktor milliárdos bányavállalkozó édesapjának hatvanpusztai birtoka – ami akár múzeum is lehet majd valamikor – már jó pár éve téma a sajtóban, de csak 2021-ben kapott nagyobb figyelmet. Egyrészt talán azért, mert az építkezés látványos szakaszába lépett – hamarosan el is készül –, másrészt mert akkor szivárogtak ki olyan képek és információk, amelyek megmutatták, milyen fényűző lehet majd az egykori majorság. A birtok körüli titkokat és Orbán Győző vállalkozásait az RTL Házon kívül című műsorának riportja így mutatta be:

Az Aranyvonat ereklyeszállító kocsija

A Horthy-korszakhoz nosztalgiával visszanyúló kormányzati kultúrpolitika egyik fényűző jelképe az eredetileg 1938-ban elkészült, majd a II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija. A kormány megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával a Dunakeszi Járműjavítóban újjáépített vagon 5 év alatt, az eredetivel megegyezően, de a mai vasúti közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelően készült el. Az eredeti szerelvény 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján járta körbe először az országot a Szent Jobbal, néhány év után azonban nyoma veszett. A rekonstruált díszkocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták be 2020-ban, az államalapítás ünnepén, 2021-ben a Kossuth téren is kiállították.

+1: Best of Orbán Viktor videó

Egy modern múzeum természetesen nem csupán tárgyakban, hanem mozgógépen is megmutat valamit a korszak történetéből. Íme egy összeállítás Orbán Viktor emblematikus felvételeiből: