Mini Magyarország, nagy lenyúlás: a vád szerint csaknem fél milliárd forintnyi EU-támogatás csaltak el a mórahalmi Mini Magyarország Park építői

Elsőfokú ítélet hozott szerdán a Szegedi Törvényszék a mórahalmi makettpark ügyében, írja az MTI. A vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletében mondták ki bűnösnek felbujtóként, közvetett tettesként, illetve bűnsegédként.

• Az ügy elsőrendű vádlottját, a Szeviép Zrt. egyik korábbi tulajdonosát és vezetőjét két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság.
• A másodrendű vádlottat, a turisztikai attrakció ötletgazdáját (Dlusztus Imrét, a Délmagyarország egykori főszerkesztőjét, a Hír TV egyik alapítóját, majd műsorigazgatóját) ugyancsak két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték.
• A harmadrendű vádlott, a projekt vezetője, aki közvetve résztulajdonos volt a pályázó cégben és korábban a generálkivitelezést végző vállalkozásban, emellett ügyvezetőként irányította a műszaki ellenőrzést végző céget is, egy év hat hónap – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott.
• A negyedrendű vádlott, a generálkivitelezést végző cég vezetője, egy év tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
• A projektben műszaki ellenőrként közreműködő ötödrendű vádlott egy év egy hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A másod- és negyedrendű vádlottakat négy, illetve három évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. Az elsőrendű vádlottal szemben 12 millió, a másodrendű vádlottal szemben 4 millió, a harmadrendű vádlottal szemben 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabtak.

Az elsőfokú ítélet szerint az első- és a másodrendű vádlott közösen elhatározták, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki Mórahalmon. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett, 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz.

A vádlottaknak azonban nem volt pénze, az önerő meglétét ezért úgy igazolták, hogy az összeget az elsőrendű vádlott egy napra átutalta az erre a célra fenntartott bankszámlára. A likviditási problémák áthidalásáért és a minél nagyobb összegű támogatás lehívásáért a vádlottak elhatározták, hogy a kivitelezés folyamán benyújtandó kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkálatokat jelentenek majd készre.

A vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, azzal, hogy a kifizetési kérelmekben teljesítettként megjelölt makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el. A támogatás mielőbbi megszerzéséért az Országház és a budai Vár makettjét jelentősen túlárazták.

A vádlottak 2014 júniusáig több mint 512 millió forint előleget kaptak, illetve támogatást kértek. Az ellenőrzéseknél tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik.

Bár a park alkalmatlan volt a látogatók fogadására, több makett sérült volt, illetve ellenőrzéskor nem volt a helyszínen, a vádlottak 2014. március 31. a projektet készre jelentették.

A céget a silány munka miatt végül a kifizetett összeg visszafizetésére kötelezték, de a 436 millió forintból a végrehajtási eljárás során csupán alig 50 millió forint térült meg.

A vádlottak az évekig húzódó bírósági eljárás során azzal védekeztek, hogy a projektet meg akarták valósítani, a megszerzett támogatást arra használták föl, hogy a park és a makettek elkészüljenek. Szerintük a beruházásnál nem tűnt el pénz, a park minden nehézség ellenére – bár késve – elkészült, közmegelégedésre működött, 2015-ben és 2016-ban pedig 20-20 ezer látogatót fogadott.

Gaudi Tibor tanácsvezető bíró az indoklásnál hangsúlyozta, a bíróság a büntetés kiszabásánál az eljárás elhúzódása és az időmúlás mellett figyelembe vette, hogy a vádlottak szándéka a projekt megvalósítására irányult, hogy a makettpark ha nem is a vállalt minőségben, de elkészült, a bűncselekmény pedig kísérleti szakban maradt. Így elegendőnek látták felfüggesztett büntetés kiszabását.

Az ítélet nem jogerős, a vád és a védelem gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezés bejelentésére.

Nyitókép: Dlusztus Imre igazgató, a Hír TV egyik alapítója, majd műsorigazgatója, a park ötletgazdája az Országház 1:25-ös méretarányú makettjével 2015. március 20-án – Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI