Kiderült, miért fordulhatott K. Endre a Kúriához
2024. március 10. 15:39
Ha K. Endre ekkor nem fordul a Kúriához, lehet, hogy ki sem robban a kegyelmi botrány.
Azért derülhetett fény K. Endre kegyelmi ügyére, mert K. Endre a jogerős ítélet felülvizsgálatával a Kúriához fordult, erről pedig a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat januári száma is megemlékezett. A HVG azt írja: azért fordulhatott K. Endre eredetileg a bírósághoz, mert szerinte
az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette egy személy védelemhez való jogát, nevezetesen K. Endréét, aki nem lehetett ott, amikor a bicskei zaklatás áldozatát kihallgatták.
A beadványban az olvasható: „A 2019. május 22. napján tartott tárgyaláson a 4. számú tanú kérésére a II. rendű és az I. rendű terhelttel szemben elrendelte, hogy a tanú meghallgatására az ő távollétükben kerüljön sor. (…) Az elsőfokú bíróság ezzel a rendelkezésével megfosztotta [K. Endrét] attól a lehetőségtől, hogy a tanúhoz közvetlenül kérdéseket tegyen fel, állításaival szembesítse őt”.
Ezt a kérelmet sem a Legfőbb Ügyészség, sem a Kúria nem ítélte megalapozottnak, mivel a jogszabályok szerint van lehetőség eltávolítani a tárgyalóteremből „azt a vádlottat, vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná”.
A folyóirat cikke miatt Varga Zs. András, a Kúria elnöke vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatot a Kúria elnökhelyettese, főtitkára és főtitkár-helyettese folytatta le. Szerintük „a jogeset közzétételére azért került sor, mert egy lényeges anyagi jogi jogértelmezést tartalmazott. Ez az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé tartozó kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének megítélése volt. Mivel a szóban forgó bűncselekmény nem tartozik a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé, a közzétételnek akadálya nem volt. Ezt a körülményt külön megfontolták. Az említett anyagi jogi kérdés volt tehát a közzététel oka, és még érintőlegesen sem az a körülmény, hogy a vádlott időközben végrehajtási kegyelmet kapott.”
Eszerint a jogi érdekesség miatt került bele a folyóiratba az anyag, ami végül Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett, nem volt mögötte más szándék – derült ki a Kúria elnökének összegzéséből. A folyóirat a továbbiakban megjelenhet.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt / MTI