Sokan a mai napig ódzkodnak a megtakarítási termékek jelentős részétől, vagy mert túl kockázatosnak, vagy mert túl bonyolultnak tartják azokat. Márpedig az utóbbi években könnyen pórul járhattak azok, akik nem gondozták megfelelően a megtakarításaikat – a Magyarországon az utóbbi fél évtizedben végbement jelentős pénzromlás bizony sokat erodálhatott egy-egy kezeletlen megtakarítás vásárlóerejéből. Jelenleg azonban a legbiztonságosabbnak, legegyszerűbbnek tartott megtakarítási forma esetén sem kell nélkülözni a magas kamatokat, így a fent felvázolt ügyfélkörnek sem kell tétlenül néznie megtakarításuk elolvadását.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált adatai szerint 2025 áprilisában csökkent a magyar háztartások hitelfelvételi kedve – idén márciushoz viszonyítva a lakáshitelek és a szabad felhasználású hitelek esetében is csökkent az új szerződések szerződéses összege. A támogatott hitelek sem teljesítettek jól, elvégre a babaváró hitel és a munkáshitel esetében is jelentősen visszaesett az érdeklődés. Kivételt csak a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentettek, melyekből idén áprilisban több került kihelyezésre, mint idén márciusban.

Alig változtak a hitelkamatok, mindössze egy bank hajtott végre nagyobb kamatmódosítást a hónap elején. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők drágábban juthatnak szabad felhasználású személyi kölcsönhöz, mint korábban, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők azonban kamatcsökkentésnek örülhetnek.

Májusban volt a lisztérzékenység világnapja, amely azt is mutatja, hogy a gluténérzékenység, más néven cöliákia, egyre nagyobb figyelmet kap világszerte. A fejlett országokban minden századik ember érintett, és évente tízmilliókat költünk a kezelésére és a gluténmentes termékekre. De miért is válik ez a betegség egyre gyakoribbá, és mit mutatnak a statisztikák? És mi jelenthet anyagi segítséget a lisztérzékenységgel kapcsolatos kiadásokban?