2026. június 20. 8:00
A távoli tájak hívogatóak, de a 6-12 órás repülőút komoly próbatétel a szervezetnek, és nem csak az idősek számára. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem professzora elárulja, hogyan kerülhetjük el a trombózist és a légúti fertőzéseket, hogy a nyaralás ne betegséggel kezdődjön.
A nyári szabadságok idején sokan vágnak bele interkontinentális utazásokba, ami gyakran fél napnyi bezártságot jelent a repülőgép utasterében. Bár a legtöbb út eseménytelenül telik, a tartós egy helyben ülés és a speciális környezeti tényezők még az egészséges, fiatal szervezetet is megviselhetik.
„A nyári szabadság és a távoli utazások alatt sokan töltenek 6–12 órát vagy akár még többet a repülőgépen. Bár a legtöbb utazás problémamentes, a hosszabb légi utazások megterhelhetik a szervezetet, különösen az idősek, a trombózisra hajlamosak és a krónikus betegek esetében” – hangsúlyozza dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
Az egyik leggyakoribb panasz a repülés utáni megfázás, aminek hátterében nem feltétlenül a hideg áll.
A repülőgépek utasterében a páratartalom extrém alacsony, mindössze 10-20 százalék körüli. Ez a sivatagi szárazság pillanatok alatt kikezdi az orr és a torok nyálkahártyáját. Amint ezek a védelmi vonalak kiszáradnak, a kórokozók sokkal könnyebben jutnak be a szervezetbe. A professzor szerint a maszkviselés itt kettős védelmet nyújt: egyrészt szűri a bacilusokat, másrészt segít nedvesen tartani a belélegzett levegőt.
A kiszáradás mellett a jet lag, vagyis az időeltolódás okozta fáradtság is gyengíti az immunrendszert, de a legkomolyabb veszélyt mégis a mélyvénás trombózis jelenti. A szűk széksorok közötti mozdulatlanság miatt a véráramlás lelassul a lábakban, ami vérrögök kialakulásához vezethet.
„Az interkontinentális repülőút legsúlyosabb egészségügyi rizikófaktora a trombózisveszély, hiszen a tartós mozdulatlan ülés lassíthatja a vér áramlását a láb vénáiban, ami növelheti a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát. A vérrög leszakadása akár életveszélyes tüdőembóliát is okozhat” – figyelmeztet a tanszékvezető.
A kockázat fokozott a 60 év felettiek, a várandósok, a túlsúllyal küzdők és a krónikus betegek esetében. Szintén óvatosnak kell lenniük a hormonális fogamzásgátlót szedő nőknek és azoknak, akik nemrég estek át műtéten.
A megelőzés kulcsa a mozgás és a hidratálás. Dr. Torzsa Péter azt tanácsolja, hogy legalább
óránként álljunk fel és sétáljunk egyet a folyosón, végezzünk bokakörzéseket, és igyunk sok vizet az alkohol és a koffein helyett.
A magas kockázatú csoportokba tartozóknak a kompressziós harisnya viselése is életmentő lehet, de fontos, hogy ezt ne házi fáslival próbálják helyettesíteni, mert a szakszerűtlen kötözés többet árthat, mint használ.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a baj nem mindig a levegőben történik. A trombózis tünetei – mint az egyoldali lábduzzanat, fájdalom, vagy a hirtelen légszomj – napokkal vagy akár hetekkel az utazás után is jelentkezhetnek. Ilyenkor nem szabad várni a hazautazásig, azonnal helyi orvosi segítséget kell kérni.
Végezetül a professzor emlékeztet: a rendszeresen szedett gyógyszerek, például az inzulin vagy az asztma elleni inhalátorok, mindig a kézipoggyászban legyenek, ne a feladott bőröndben, hiszen bármikor szükség lehet rájuk az út során.
Forrásunk volt: ITT
Képek forrása: https://www.magnific.com/