Három bába közt vész el a Planetárium
2022. január 9. 12:17
2017-ben fogadott utoljára látogatókat a budapesti Planetárium, miután az előző években a kupolát körülvevő lapos tető a nyári felhőszakadások idején rendszeresen beázott. A szigetelést már megoldották, de azóta semmi mozgás az épület körül, aminek tulajdonosa az állam, vagyonkezelője a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, míg a telek, amin áll, javarészt a fővárosé. A legendás népligeti épületet meg lehetne menteni, csak akarat és összefogás kellene, no meg jó sok pénz.
Szerencsések az éjszakai égbolt rajongói, az év vége bőven tartogatott számukra csodás látnivalókat. Az amatőr és a profi csillagászok egyaránt izgalomba jöttek a Leonard üstököstől, 2021 meglepetésszerűen bejelentkező vándorától, és december elején több éjszaka is szemünk előtt nyüzsgött – kis túlzással – a fél Naprendszer: az esti horizonton szép együttállásban mutatta meg magát a Jupiter, a Szaturnusz, a Vénusz és a Hold. 2022-ben pedig arról a csillagászati szenzációról adhattunk hírt, hogy az év első üstökösét egy magyar kutató fedezte fel.
Nem lenne csoda, ha sokaknak megfordulna a fejében, milyen jó lenne most elmenni, elvinni a gyerekeket a Planetáriumba vagy az Uránia csillagvizsgálóba, megnézni, meghallgatni egy előadást, részt venni egy távcsöves bemutatón.
Erre sajnos nincs mód. Már több mint négy éve zárva van a népligeti Planetárium. Az épület bezárásáról az után döntött az üzemeltető Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), hogy a nyári viharok, felhőszakadások miatt rendszeressé váltak a beázások, emiatt életveszélyes állapotok alakultak ki, több helyen leszakadt a plafon. A csillagászattal, űrkutatással kapcsolatos ismeretterjesztés felfüggesztése után 2018-ban végezték el a tető szigetelését, azóta azonban néma csend honol a Planetárium háza táján, ráadásul időközben az Uránia csillagvizsgálót is bezárták, átadva az épületet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért nevű szervezetnek.
Sötétbe burkolódzik
Pedig a Planetárium épületének vagyonkezelője, a TIT 2019-es és 2020-as közhasznúsági jelentéseiben az áll, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2018-ban befejezett tetőfelújításon kívül elkészült a teljes rekonstrukció terve is. A TIT beszámolói szerint a tervet az építésügyi hatóságok jogerősen el is fogadták, így elvileg minden készen áll az épület felújítására.
A tervbe vett munkák közt szerepel egy csillagvizsgáló kupola építése is, az Uránia csillagvizsgáló felszámolásával a távcsöves bemutatókra alkalmas obszervatórium a Planetárium tetején kapna helyet. Az ezzel kétkupolássá váló épület a TIT elképzelése szerint olyan „komplex csillagászati intézmény” lesz, ami megfelel a XXI. századi követelményeknek.
Aki ezekben a hetekben, hónapokban felkeresi a Népliget nyugati sarkában lévő Planetáriumot, azt tapasztalhatja, hogy az összes bejárat zárva, az ajtókon semmilyen tájékoztatás nincs sem a bezárás okáról, sem az újranyitás időpontjáról. Az épület állaga a külső szemlélő számára rendben lévőnek tűnik, igaz, a lépcsőket, környező járdákat felveri a gaz, a falakat pedig futónövények borítják. Este – külső és belső világítás híján – teljes sötétbe burkolódzik a kör alakú tömb. Csak a központi fűtés kéményéből bodorodó gőz jelzi, hogy az épület nem teljesen elhagyatott – ez egyben jó hír is, mert valószínűleg legalább olyan hőfokon tartják az épület belső tereit, hogy ne fagyjanak szét a berendezések, szerelvények.
Nem egyszerű a helyzet
A Planetárium felújításának, modernizálásának, átalakításának, obszervatóriummal történő kibővítésének tehát elkészültek a tervei, a szigeteléssel megoldották a beázás problémáját, így már „csak” a munkák megkezdése, a kivitelezés lenne hátra – itt torpant meg a történet 2019 tájékán. Sokan úgy látják, hogy mindennek hátterében az 1977-ben épült Planetárium zűrös tulajdonviszonyai állnak.
A 2371 négyzetméteres épület 2018 óta 100 százalékig állami tulajdonban van – a tetőfelújítás ára az volt ugyanis, hogy a TIT lemondott az állam javára korábbi 81 százalékos tulajdonrészéről. A telek, amin a Planetárium áll, maga a Népliget (csaknem 320 ezer négyzetméternyi terület), egyetlen helyrajzi számon szerepel a földhivatali nyilvántartásban. A hatalmas, a Könyves Kálmán körút, Üllői út, Kőbányai út, Vajda Péter utca, déli körvasút határolta fás, bokros, ligetes terület osztatlan közös tulajdonban van. 95,6 százalékban a fővárosi önkormányzat a tulajdonos, 1,8-1,8 százalékban a magyar állam, illetve a X. kerületi önkormányzat, és 0,8 százaléknyi tulajdonrésze van a BKV Zrt.-nek.
A helyzet, kissé leegyszerűsítve a következő: az épület az államé, a vagyonkezelői jog a TIT-é, az alatta lévő föld több mint 95 százalékban a fővárosé. Alapvetően tehát e három szereplő közt dől el a Planetárium sorsa.
Eljutott hozzánk olyan, hivatalos helyről meg nem erősített információ, hogy az elmúlt időszakban valamikor a Planetáriumhoz tartozó földterületet kivették a Népligetből, és saját helyrajzi számot kapva állami tulajdonba került. A földhivatalból lekért tulajdoni lapokon azonban ennek nincs nyoma, csak az látszik, hogy a Planetáriumhoz tartozó 2371 négyzetméteres földterületre 2018-ban földhasználati jogot jegyeztek be az épület mindenkori tulajdonosa – jelenleg a magyar állam – javára.
Az emberek szeretnék régi fényében látni
Ami a fővárost illeti, az új városvezetésnek határozott szándéka a jó ideje elhanyagolt, leromlott állapotú Népliget revitalizálása. A Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztálya, illetve azon belül a Tájépítészeti Osztály idén online konzultáción kérte ki a fővárosiak véleményét a Népligettel kapcsolatban. A kérdések alapvetően arra irányultak, hogy milyen fejlesztéseket látnának szívesen a budapestiek a Népligetben, és a kérdőívek feldolgozása során az derült ki, hogy a Planetáriumot, az épület felújítását tartja a többség a legfontosabbnak.
A nyáron elkészült a Népliget Stratégiai Terve, szerepel is benne a Planetárium, mint a „parkban működő egyedüli kulturális funkció”, ami a Kőbányai úti Eiffel Műhelyház (Opera) és a szomszédságába tervezett Közlekedési Múzeum mellett a térség kiemelkedő látogatottságú intézménye lehet a jövőben.
A fővárosi felmérés szerint a Planetárium „egykori modern épülete” „rossz, leromlott” állapotban van, megújítása külön projekt kellene legyen. Bardóczi Sándor, a Tájépítészeti Osztály vezetője, Budapest főtájépítésze a főváros Planetáriummal kapcsolatos terveiről érdeklődésünkre elmondta, a rekonstrukció kiemelt helyen szerepel a stratégiai projektek között, de a felújítás nem a főváros kompetenciája.
Mivel nem tulajdonosa az épületnek, az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása a folyamatokra, azokat csak szorgalmazni tudja. Egy korábbi megkeresésükre a vagyonkezelő TIT annyit válaszolt, hogy dolgoznak a rehabilitáció megvalósításán.
Vannak, akik már lemondtak róla
Több csillagásszal is beszélgettünk a Planetáriumról, de a téma érzékenysége miatt valamennyien kérték, hogy nevüket ne közöljük. Abban alapvetően egyetértenek, hogy a Planetárium jelenlegi helyzete tarthatatlan. Ezért elsősorban a három fél, az állam, a főváros és a TIT közötti ellentétek, kommunikációs zavarok, az összefogás hiánya tehető felelőssé. Vannak, akik mindezek ellenére reménykednek, elvégre az épület áll, a felújítás tervei elkészültek – bár a bennük szereplő műszaki tartalom rohamosan avul –, és mostanáig nem jelent meg a nyílt színen olyan szereplő, aki az épület megszerzésében, netalán elbontásában lenne érdekelt, ezért látnak esélyt a dolgok jóra fordulására.
Vannak viszont szakemberek – és nem kevesen – akik lélekben már elengedték a Planetáriumot, és lemondtak arról, hogy benne valaha világszínvonalú csillagászati ismeretterjesztés, nyüzsgő tudományos élet folyik majd. Olyan vélekedés is akad, hogy maga a koncepció is kissé idejétmúlt, egy planetárium önmagában ma már kevés ahhoz, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését, és évi sok százezer, millió látogatót becsalogasson.
A Planetárium fizikai helye is sokat változott, építésekor még nem volt akkora fényszennyezés a környéken, mint most.
Mostanra félig körülvette négy, fölé tornyosuló, fényben fürdő épület is: a Népliget buszpályaudvar, a Telekom-székház, a Groupama-aréna és az új kézilabdacsarnok.
Ezek miatt gyakorlatilag csak a nagyobb égitestek és bolygók megfigyelésére lehet alkalmas majd a leendő obszervatórium.
Ráadásul Budapesten még működik az óbudai Polaris csillagvizsgáló, látogatható Újpesten a Kulin Csillagda és a Svábhegyi Csillagvizsgáló is, valamint vidéken is van több kisebb planetárium és csillagda is, sőt épült is nemrég, hamarosan nyit például a bükki csillagda. Ezeken kívül utazó planetáriumok is szolgálják az ismeretterjesztés ügyét. Így bár kétségkívül ikonikus és sokak által szeretett központ volt a Planetárium, hiányát már évek óta egyre kevésbé érzi a hazai csillagász közösség.
A Planetárium jövőjével kapcsolatban írásos kérdésekkel fordultunk a TIT-hez és az Emmihez is, azonban több hét elteltével sem kaptunk választ tőlük. Ha mégis reagálnak, beszámolunk válaszaikról.
Nyitókép: Nagy Attila Károly/rtl.hu