2025. szeptember 14. 13:47
Vajon tudod, honnan kapta a nevét Berlin, Buenos Aires vagy éppen Bangkok? Bár a világ legnépszerűbb városait mindenki ismeri, nevük eredetéről kevesebben hallottak. Pedig sokszor meglepő, legendás vagy éppen kevésbé hízelgő történet áll mögöttük. Most 11 város nevét és azok jelentését gyűjtöttük össze.
Berlin (Németország)
A német főváros 1237-ben Cölln néven alapult, és a környéken élő szláv népek hatására kapta a ma ismert elnevezést. A név azonban egyáltalán nem hangzik fényesen: a polábiai szláv nyelvben a Berlin egyszerűen annyit jelent, mint „város a mocsárnál”.
Antwerpen (Belgium)
A város neve egy legendás küzdelemre vezethető vissza. A történet szerint a római Brabo katona legyőzte a Schelde folyónál élő óriást, Antigoont, akinek levágott kezét a folyóba hajította. Innen ered az Antwerpen név, ami szó szerint kéz dobást jelent. A Grote Markt téren található Brabo-kút ma is ennek állít emléket.
New York (USA)
A Hudson folyó partján 1625-ben alapított település eredetileg Nieuw Amsterdam néven futott, holland telepesek nyomán. 1664-ben az angolok foglalták el, és James Stuart, York hercege tiszteletére keresztelték át New York-ra. A Manhattan név viszont az őslakosoktól származik: a „Manna-hata” kifejezés annyit tesz, mint hegyes, dombos föld.
Róma (Olaszország)
A legenda szerint a város nevét Romulus kapta, aki testvérével, Remusszal együtt a háború istenének, Marsnak a fiai voltak, és egy anyafarkas nevelte fel őket. Innen a név: Roma. Más történetírók viszont úgy vélik, a „farkas” valójában egy korabeli prostituált jelzője lehetett – a város jelképe azonban ma is a híres capitoliumi farkas.
München (Németország)
Az első említések 1158-ból származnak, amikor a települést Apud Munichen-nek nevezték. Ez latinul annyit jelent, mint a szerzeteseknél. A név eredete abból fakad, hogy a környéken bencés szerzetesek éltek. A város címerében ma is szerepel a „Münchner Kindl”, azaz a müncheni gyermek.
Buenos Aires (Argentína)
A dél-amerikai metropolisz nevét vallási hagyományok ihlették. A spanyol hódítók a „Jó szelek szűzének” szobrát hozták magukkal, aki védelmezte a tengerészeket. Innen ered a város elnevezése: Buenos Aires, azaz „jó szelek” vagy „jó szelek asszonya”.
Bangkok (Thaiföld)
Érdekesség: a Bangkok nevet valójában csak a külföldiek használják. A helyiek a várost Krung Thep-nek hívják, ami az angyalok városát jelenti. A teljes ceremoniális név azonban a világ leghosszabb városneve, amely több sorban sorolja a várost dicsőítő jelzőket. A rövidebb Bangkok név jelentése viszont meglepően hétköznapi: szilvafalu.
Isztambul (Törökország)
A város eredetileg Büzantion néven alakult, majd Nagy Konstantin római császár 330-ban Konstantinápolyra keresztelte. A görögök azonban gyakran mondták: eis tēn polin – „a városba”. Ebből alakult ki a későbbi „Istinpolin”, majd végül Isztambul. Bár a név már a középkorban elterjedt, hivatalosan csak a 20. században vált általánossá.
Hongkong (Kína)
A ma nyüzsgő világváros neve a kantoni kifejezésből származik, amely annyit jelent: illatos kikötő. Ennek oka, hogy innen exportálták az értékes agarfa-fát, amelyből illóolajokat és tömjént készítettek. A 19. században ugyanakkor Hongkong az ópiumkereskedelem egyik központja is volt.
Legyen szó vallási hagyományokról, legendákról vagy egyszerű földrajzi adottságokról, a városnevek mögött mindig különleges történetek rejlenek. Legközelebb, amikor egy világváros nevét kimondjuk, érdemes lehet elgondolkodni azon, milyen múlt és milyen jelentés húzódik meg mögötte.
Fotók: visitBerlin, Dagmar Schwelle, Pexels, Freepik