Az agyad is gyorsabban öregedett a járvány alatt – még akkor is ha nem kaptad el a koronavírust

Nem kellett megbetegedni, hogy az agyad változzon

Egy friss brit kutatás szerint a pandémia időszaka önmagában is nyomot hagyhatott az agyunkon – még akkor is, ha a vírust elkerültük.

A Nottinghami Egyetem neurológusai mesterséges intelligenciával elemezték több ezer brit agyvizsgálatát, és meglepő eredményre jutottak: 

a járvány évei alatt átlagosan öt és fél hónappal gyorsabban öregedett az emberi agy, mint a korábbi években. Ez azoknál is igaz volt, akik nem estek át COVID-fertőzésen.

„Maga a pandémiaélmény – a bezártság, a bizonytalanság, a társas kapcsolatok hiánya – is elegendő volt ahhoz, hogy az agy öregedési folyamatai felgyorsuljanak” – mondta Ali-Reza Mohammadi-Nejad neurológus.

Milyen hatások érték az agyat a pandémia alatt?

A kutatók két csoport MRI-felvételeit hasonlították össze:

• az egyiknél még 2020 előtt készültek a felvételek,
• a másiknál a járvány előtt és alatt is dokumentálták az agyi változásokat.

A különbségek markánsak voltak. Még azok is agyi struktúraváltozásokat mutattak, akik fizikailag teljesen egészségesek maradtak.

Mi történt pontosan az aggyal?

A kutatók agyi „biológiai életkort” becsültek az MRI-felvételek alapján. A gyorsabb öregedés nem egyenlő azonnali demenciával vagy memóriazavarral, de egyértelműen strukturális változásokra utal.

A szürke- és fehérállomány is változásokon ment keresztül, különösen:

• férfiaknál,
• szociálisan hátrányos helyzetűeknél,
• és fiatal lányoknál, akiknél a kéregállomány elvékonyodását figyelték meg.

A vizsgálatban részt vevők agyáról csak két időpillanatban készült felvétel, így nem lehet biztosat mondani arról, hogy ezek a változások maradandók-e. 

Az agy rugalmas szerv, és nem zárható ki, hogy ezek a változások idővel csökkennek vagy eltűnnek

– tette hozzá Dorothee Auer neurológus.

COVID és kognitív hanyatlás – van-e kapcsolat?

Ami biztos: a kutatás szerint valódi szellemi teljesítménycsökkenést csak azoknál találtak, akik ténylegesen átestek a COVID-fertőzésen.

A többiek esetében inkább a stressz, szorongás, magány és társadalmi nyomás lehetett a kiváltó ok az agyi változásokra – és nem közvetlen szervi hatás.

Kiváltó tényezők lehetnek továbbá:

• szociális elszigeteltség
• anyagi nehézségek
• depresszió és szorongás
• alvászavarok

Kiket érinthetett leginkább?

A kutatások alapján a világjárvány időszaka különösen a tinédzsereket és fiatal felnőtteket viselte meg. Esetükben az agy fejlődésben lévő régiói – főleg a kéregállomány – mutatták a gyorsult öregedés jeleit.

Különösen szembetűnő volt ez a fiatal lányoknál. De felnőtteknél is jól látható volt a változás, főleg a férfiaknál, akiknél egyszerre jelentkeztek szürke- és fehérállományt érintő elváltozások.

Bár a kutatás nem adott konkrét megoldást, az agy egészségének fenntartása érdekében a következők javasoltak:

• Rendszeres testmozgás
• Minőségi alvás
• Szociális kapcsolatok fenntartása
• Szellemi aktivitás (olvasás, tanulás)
• Stresszkezelő technikák (pl. mindfulness)

A kutatás a Nature Communications folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó tartalom:

SING LUNG: Nem csak a nehéz légzés, hanem a poszt-Covid depresszió is elmulasztható

Kép forrása: gettyimages.com