Belföld
2022. augusztus 22. 16:49
Budapest 20. századi arculatát a különleges neonreklámok határozták meg, a gazdag örökség azonban látványos hanyatlásnak indult, az eltűnt darabok szeméttelepeken vagy gyűjtőknél végzik. A mentő ötlet már megvan, most már csak pénz kell: nyár végéig lehet szavazni az idei közösségi költségvetés pályázatai közé bejutott értékmentő tervre.
Szeptemberig él az utolsó esély, hogy a múlt értékeit szerető közönség megmentsen néhányat Budapest megmaradt neonhirdetései közül. Legutóbb áprilisban írtunk arról, hogy a 2021-ben indított, Mentsük meg a budapesti neonreklámokat! című budapesti polgári kezdeményezés megkapta a szükséges számú támogatást, ezért a fővárosi önkormányzat egyeztetésbe kezdett az indítványozókkal, Patkós Lucával és Racskó Tamással.
Hogy miért tartható fontosnak a neonmentő aktivisták projektje? Csakúgy, mint a világ modern nagyvárosaiban, Budapesten is a neonreklámok határozták meg a város 20. századi arculatát. A két világháború között főként a Nyugaton gyártatott fényreklámok uralták a városképet, míg a rendszerváltásig a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat által készített több mint kétezer, sokszor rendkívül kreatív, művészi igényű neonreklám dobta fel az utcákat.
A kilencvenes évek elején a hatalmas neonállomány pusztulásnak indult, százával tűntek el a gazdát cserélő boltok és házak homlokzatairól, tetőiről a jellegzetes városképi elemek. A folyamat a kétezres évek elején vált igazán láthatóvá, amikor olyan közkedvelt neonoknak veszett nyoma, mint például a legendás Főz-Süt-Fűt a Deák térnél, vagy a Telitalálat az Oktogonon.
A 2020-as évekre pedig eljutottunk odáig, hogy szinte már alig maradt valami a magyar főváros világviszonylatban is kiemelkedően gazdag neonörökségéből.
A főváros megmentésre váró neonreklámjait áprilisi képsorozatunkban mutattuk be.
A Budapesthez hasonló helyzetű lengyel főváros igazán pozitív példát tudott felmutatni: Varsóban lelkes civilek külön múzeumot hoztak létre a városvezetés támogatásával. Mindeközben hazánkban az elmúlt három évtizedben nem sikerült igazán hatékony neongyűjtő és -mentő projektet indítani, csak az Elektrotechnikai Múzeum tudott a maga szűkös forrásaival 20-25 neonreklámot megmenteni, illetve elszórtan más múzeumok gyűjteménybe kerültek neonok. Az utcákról eltűnt értékes neonreklámok többsége szeméttelepen vagy magángyűjtőknél végezte, a megmaradt példányok java része már nem üzemel, többségük elhanyagolt, kopott, gyakran sérült is.
Budapest új látványossága lehetne a Neonfal Múzeum
Az amúgy is elhanyagolt örökségvédelem korában kiemelkedően fontos lenne, hogy a neki járó közösségi támogatást megkapja a Neonfal-múzeum ötlete, és ezzel a megvalósulás útjára léphessen.
A Neonfal-múzeum egy szabadtéri kiállítás lenne, ahol egy erre alkalmas épület tűzfalán, egybefüggő, ablaktalan oldalán lennének felszerelve a megmentett neonreklámok, úgy, hogy üzemképesen vonzó látványossággal gazdagítanák a várost. Hasonló neonfalból már négy is van Bécsben, ahol tíz éve kezdték tudatosan megőrizni az osztrák főváros muzeális értékű neonreklámjait.
A Neonfal-múzeum megálmodói, azaz a Cső! projekt gazdái azon vannak, hogy megmentsék a még megmaradt értékes darabokat. Legutóbb az Unitárius Egyház Alkotmány utcai irodájának homlokzatáról sikerült megmenteni az Élelmiszer, Csemege feliratokat és megkezdeni felújításukat. A Neonfal-múzeum kiállításán akár több tucatnyi ehhez hasonló kis- és közepes méretű neont lehetne közszemlére tenni.
A 2022-es közösségi költségvetési program keretében a város költségvetéséből bizonyos összeg felhasználására a város lakói és a városban dolgozó 16 év feletti állampolgárok tehetnek javaslatot. A programba bekerült, kis és nagy támogatásra pályázó ötletekre a nyár folyamán szavazhatnak a budapestiek (ehhez egy gyors regisztrációra van szükség). Három fő kategória van: Zöld Budapest, Esélyteremtő Budapest, Nyitott Budapest – a Neonfal múzeum a harmadikban verseng a városlakók támogatásáért. (Minden kategóriában négy kis és egy nagy ötlet megvalósulását támogatja a főváros.)
Erő Zoltán, Budapest főépítésze a neonfal ötletével kapcsolatban azt mondta, hogy
Különösen üdvözöljük azokat a pályázatokat, amelyek hozzájárulnak a város történeti örökségének megőrzéséhez és a második világháború utáni emlékeink bemutatásához.
Amennyiben elég budapesti támogatja a neonfal-kezdeményezést, a főváros 50 millió forinttal segíti a szabadtéri múzeum létrejöttét.
A Neonfal múzeumra (és a többi közösségi ötletre) az otlet.budapest.hu oldalon lehet szavazni a nyár végéig.
Nyitókép: 1968., Budapest VII. kerület Erzsébet (Lenin) körút, a Dohány utca sarkáról a Rákóczi út felé nézve – Fotó: Fortepan / 4740
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
