„Azt hiszem, mindannyian meghalunk” – drágán megfizettek az oroszok Avdijívkáért, de az ukránok bénult helyzetbe kerültek

Avdijívka körül már tíz éve folytak a harcok, a jól elkészített ukrán állásokon rendre fennakadtak az orosz támadások. Ez egészen az idei év elejéig így ment, aztán Moszkva taktikát váltott, és bevetette a légierejét. 

Oroszország és Ukrajna légiereje eddig nem játszott nagy szerepet a háborúban, már ami a klasszikus vadászgépeket, bombázókat illeti. Hiába van az agresszornak többszörös túlereje a levegőben, a gépekkel eddig nem gyakran merészkedett a front közelébe, mert az ukrán csapatlégvédelem nagyon erősnek bizonyult. Elsősorban a nyugati fegyverektől tartottak az oroszok.

Ezen azonban változtattak Avdijívkánál, amit mindenképpen be akartak venni, hogy legyen mit felmutatnia Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson. Oroszország így egyre gyakrabban használt harci gépeket a frontvonal közelében, hogy nagyerejű irányított bombákat dobjon le az ukrán állásokra, és ezzel segítse a gyalogság előretörését. Ez a taktika a szakértők szerint jó eredményeket hozott.

A New York Times szerint az orosz taktika lényege az volt, hogy siklóbombákat kezdtek el alkalmazni – olyan irányított lőszereket, amelyeket repülőgépről dobnak le, és nagy távolságokra képesek elrepülni a frontvonalakig, ezzel korlátozva a repülőgépek légvédelmi rakéták általi veszélyeztetettségét. A csapatlégvédelmi eszközök, pl. a Stinger rakéták maximum 8 kilométerig hatásosak, ezen kívül kellett maradniuk a gépeknek.

A több száz kilogramm robbanóanyagot hordozó siklóbombák képesek áttörni a földalatti bunkereket, amelyek a katonákat védik a fronton. „Ezek a bombák teljesen megsemmisítenek minden állást” – írta a Telegramon Egor Sugar, egy Avdijívkában harcoló ukrán katona. „Minden épület és építmény egyszerűen gödörré változik egyetlen siklóbombától.”

Az ukrán vezetők és katonai elemzők szerint is fontos szerepet játszott az orosz légierő Avdijívka elfoglalásában, ugyanakkor az orosz repülőgépeknek közelebb kellett repülniük a frontvonalhoz, hogy maximalizálják a siklóbombák hatását. Ez pedig annak a kockázatnak tette ki őket, hogy az ukrán légvédelem lelőheti őket. Ennek megfelelően tettek az ukránok ellenlépéseket: megerősítették a Nyugattól kapott eszközeikkel az érintett frontszakaszon a légvédelmet.

Az ukrán hadsereg a múlt héten közölte, hogy hét Szu-34-es vadászgépet lőttek le, alig néhány nappal azután, hogy leszedtek egy A-50-es légtérfigyelő repülőgépet. Az ukrán tisztviselők szerint ez része volt az orosz légierő elleni csapássorozatnak, amelyben Ukrajna összesen 15 gépet lőtt le ugyanennyi nap alatt. A legnagyobb siker az A50-es megsemmisítése – idén már a második ilyet lőtték le –, ez az eszköz ugyanis kulcsfontosságú a fronton lévő ukrán állások légi bombázásának koordinálásában. „Ha kiiktatjuk a szemüket és a célzási képességüket, az elég nagy győzelem” – magyarázta a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ Rakétavédelmi Projektjének igazgatója. A típusból állítólag már csak hét használható darab maradt, amelyeket most vissza is rendeltek, mert attól tartanak, azokat is leszedik.

Azt nem tudni biztosan, hogy Ukrajna milyen légvédelmi rendszereket vetett be. De több elemző is utalt arra, hogy az Egyesült Államokban gyártott Patriot rendszereket, Amerika legfejlettebb földi légvédelmi rendszerét használják. Főleg, hogy annak a Stingereknél jóval nagyobb a hatótávolsága. Az Institute for the Study of War szerint „az orosz erők az elmúlt hetekben láthatóan eltűrték a légi veszteségek megnövekedett arányát annak érdekében, hogy siklóbombás csapásokat hajthassanak végre a folyamatban lévő kelet-ukrajnai orosz támadó műveletek támogatására”.

Olyan sikeres volt az ukrán művelet, hogy Oroszország észrevehetően korlátozta légiereje használatát Ukrajna keleti részén – közölte vasárnap Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője. A nyugati partnerek által biztosított légvédelmi eszközök hatásosnak bizonyultak – mondta.

Pénzben kifejezve is sokba került Putyinéknak a gépek elvesztése, összesen félmilliárd euró ment a levesbe. Emellett az elemzők úgy számolják, hogy az orosz légi személyzet vesztesége közel 160 főt tesz ki, amit „súlyos képességveszteségnek” neveztek.

Szerhij Hrabszkij, az ukrán hadsereg nyugalmazott ezredese Oroszország légi stratégiáját a szárazföldi taktikájához hasonlította, ahol az orosz hadsereg hullámról hullámra küldött csapatokat véres támadásokra, hogy elfoglaljon városokat, tekintet nélkül az emberi áldozatokra. „Az oroszokat nem érdeklik a veszteségek. Ha parancsot kapnak, akkor minden fegyvert felhasználnak a támadáshoz.”

Avdijívka bevételével az oroszok nem álltak le, azóta három falut is elfoglaltak a közelben. A CNN szerint az orosz lendület annak köszönhető, hogy az ukránok nem építettek ki megfelelő védelmet a város mellett. „Azt hiszem, a mi erőink hibája, hogy nem készítettek elő normális állásokat Avdijívka mögött” – mondta a különleges erők egyik katonája. „Ha ezek elkészültek volna, akkor sokáig ott tudtuk volna tartani őket” – tette hozzá.

A New York Times szerint több oka is lehetett az erődítések elmaradásának. Az ukrán tisztviselők túlságosan a támadó hadműveletekre koncentráltak tavaly ahhoz, hogy a szükséges erőforrásokat olyan lövészárkok és tankcsapdák építésére fordítsák, amelyeket az oroszok építettek 2022 vége óta az ország déli részén, megfogva ezzel az ukrán támadó erőket. 

Pszichológiai tényező is közrejátszhatott: Ha az ukránok bizonyos területeket erősen elaknásítanak, azzal beismerik, hogy ott nem akarnak támadni. A harmadik ok pedig banális: nem volt rá pénzük, sem emberük.

A szakértők szerint félő, hogy az oroszok áttörik a jelenlegi kezdetleges védelmet, főleg úgy, hogy a lőszerhiány óriási méreteket ölt a fronton. Ez utóbbi az amerikai képviselőház republikánusainak köszönhető, akik még mindig nem fogadták el az Ukrajnának szánt segélyt, ezzel az oroszokat segítve. 

A CNN riportjában arról számolt be, hogy egy amerikai gyártmányú Paladin önjáró tarackkal mindössze két lövést adtak le, amíg ott voltak, míg egy harckocsi 72 óra alatt egy lövést sem adott le. A kezdetleges védelmi állások és lőszer nélkül az ukránok meglehetősen nehéz helyzetbe kerültek a keleti fronton. Egy katona így érzékeltette, mi történik, ha nem kapnak nyugati segítséget: „Azt hiszem, mindannyian meghalunk. Mindenki, aki itt van. Nem leszünk többé. Viszont utána már a Nyugat problémája lesz, ha az oroszok rázúdulnak Európára.”

Nyitókép: Reuters/Inna Varenytsia