Észak-Korea „csodafegyverei” miatt főhet a feje az ukrán hadseregnek

Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun Észak-Korea ura találkozott szeptemberben akkor a nyugati elemzők arról beszéltek, hogy lőszerszállításról állapodhatott meg a két diktátor. Oroszországnak elsősorban tüzérségi lőszerre volt szüksége, mivel abból vészesen kifogytak az Ukrajna elleni háborúban, így mindenki arra tippelt – illetve logikus is volt – hogy azt fognak szállítani. Ráadásul Phenjan hadserege azzal büszkélkedhet, hogy a világ legnagyobb tüzérségi arzenálja az övék. Októberben el is indultak a tehervonatok Oroszországba Észak-Koreából, jól látszott a megélénkült vasúti forgalom a műholdfelvételeken, na meg nem sokkal később a fronton megjelent lövedékek is erre engedtek következtetni.

Nem volt nehéz azonosítani ezeket, mivel nagyon gyenge minőséget képviselnek, sok úgy csapódott be, hogy fel sem robbant. Voltak esetek, amikor viszont túl korán sültek el, már az ágyúcső belsejében.

A New York Times szerint a mennyiség azonban önmagában is számít a csatatéren. Tavaly nyáron Ukrajna naponta akár 7 ezer tüzérségi lövedéket is kilőtt, és ezzel nyugati elemzők szerint sikerült annyira hazavágnia Oroszország lőszerkészletét, hogy a háború során talán először, kevesebbet – naponta kb 5 ezret – tudtak lőni az ukránoknál. Hogy mennyit számít az észak-koreai szállítmány és mekkora kárt okoz a nyugati lőszerhiány jól mutatja, hogy most az ukránok napi 2 ezret tudnak lőni, míg az orosz tüzérség napi 10 ezret.

Az AP News szerint Kim azt kérhette a szállításokért cserébe, hogy Oroszország ossza meg vele a náluk fejlettebb hadi technológiáját, hogy a nukleáris programját segítse.

Amikor Oroszország Kim Dzsongunhoz fordult, hogy segítsen neki az Ukrajnával vívott háborúban, akkor Putyin egy komoly „bevásárlólistát” mutatott fel, amely az egymillió tüzérségi lövedék mellett tucatnyi új, alig tesztelt rakétát is tartalmazott.

Utóbbi fegyverek most kezdtek el felbukkanni Ukrajnában és ez mélyen aggasztja az amerikai és európai tisztviselőket. Többen is arról beszéltek, hogy az oroszok azt remélik, hogy a rakétákkal le tudják nyomni a Nyugat által szállított légvédelmet. Bár az eddig átadott rakéták száma nem túl nagy, valószínűleg 50-nél kevesebb, de ennél sokkal több is jöhet.

Ráadásul a tüzérségi lőszerrel ellentétben Észak-Korea nem a régebbi felszereléseit szállítja. A Conflict Armament Research nevű szervezet elemzése, amely dokumentálta az Oroszország ukrajnai háborújában használt fegyvereket, kimutatta, hogy az Oroszországnak szállított ballisztikus rakéták újabb tervezésűek. Amerikai tisztviselők szerint pedig a rakéták ugyanolyan pontosnak bizonyulnak, mint az oroszok saját gyártású eszközei. A Conflict Armament Research (CAR) megvizsgálta a rakéták maradványait, amelyeket január 2-án lőttek ki Harkivra. Megállapították, hogy valószínűleg KN-23 vagy KN-24 típusúak lehettek, mindkettőt először 2019-ben tesztelték, majd 2020-ban már hadrendbe is állították Észak-Koreában.

Az Ukrajnára kilőtt rakéták nagy részét még mindig Oroszországban gyártják, de ha Észak-Korea fokozza az utánpótlást, Kijev arra kényszerülhet, hogy azok lelövésére „pazarolja” a saját légvédelmi rakétáit. Utóbbiakkal az a legnagyobb probléma, hogy fogyóban vannak és nem tudni pontosan, hogy mikor és kitől kapja a következő szállítmányokat. Főleg, hogy ha az Egyesült Államok kongresszusa továbbra is politikai alkuk tárgyává teszi Ukrajna katonai támogatását és emiatt csúsznak az újabb szállítmányok.

A múlt kedden Christopher Cavoli tábornok, a szervezet európai erőinek főparancsnoka azt mondta Lloyd J. Austin védelmi miniszternek, hogy szerinte jelenleg az ukrán hadseregnek elegendő a légvédelme ahhoz, hogy túlélje a telet. Ugyanakkor, ha a Kongresszus nem fogad el további segélyeket, és Észak-Korea növeli rakétaszállítmányait ez a megváltozhat.

Az utóbbi könnyen megvalósulhat, a jelek szerint a két diktátor tovább közeledik egymáshoz. Az észak-koreai KCNA hírügynökség beszámolója szerint Putyin megköszönte Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek a Phenjanba szóló meghívást, és kifejezte hajlandóságát, hogy „egy korai időpontban” ellátogasson az országba. A tájékoztatás szerint az észak-koreai kormány „kész a legnagyobb őszinteséggel üdvözölni a koreai nép legközelebbi barátját”. A látogatás várhatóan nem csak a vállveregetésről és a mosolyokról fog szólni, hanem a további fegyverszállítmányokról.

A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: Moszkva reméli, hogy a látogatás létrejön, és Putyin „belátható időn belül” Észak-Koreába utazik.

Persze Kim Dzsongun se teázásra hívta meg Putyint, a technológiai éhsége mellett komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a rakétáit Ukrajnában bevessék. Dél-koreai tisztviselők és elemzők szerint az ukrajnai háború olyasmit ad neki, amire égető szüksége van: egy tesztpályát, ahol kipróbálhatja, hogy a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal való konfliktusra tervezett új rakétaarzenálja hogyan működik a nyugati légvédelemmel szemben.

Ugyanakkor az amerikai diplomácia is mozgósította magát Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója vezetésével több ország is tiltakozott a fegyverszállítás ellen és nyomást gyakoroltak Észak-Koreára, hogy hagyjon fel a rakéták szállításával.

Az Egyesült Államoknak azonban nehéz lesz megállítani a további szállítmányokat. Észak-Korea az utóbbi napokban egyre harciasabb álláspontot képvisel külpolitikájában. Kijelentette, hogy nem törekszik többé a megbékélésre Dél-Koreával, sőt, visszavonhatatlanul főellenségként határozzák meg, és kodifikálják a dél-koreai terület teljes megszállására vonatkozó kötelezettségvállalást az esetleges háború esetén. Egyes szakértők szerint ez arra utalhat, hogy az ország konfliktus kirobbantására törekedhet. Azt azonban még nem tudni, hogy ez azért van, mert az ukrajnai „rakétatesztek” sikerültek jól, vagy a világpolitikai helyzetet látják kedvezőnek – ugye az orosz-ukrán háború mellett ott van Izrael összecsapása a Hamásszal, és mindemellé Irán és a húszik kavarása – vagy Putyin látogatásától várnak valami extrát.

Nyitókép: Reuters/KCNA