2024. február 2. 19:30
Oroszország azt állította a január 24-én lelőtt szállítógépről, hogy ukrán hadifoglyok tartózkodtak rajta. Erre azonban mostanáig semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni, és legutóbb megtagadták az ukránok kérését az állítólag meghalt hadifoglyok holttesteinek kiadására.
Oroszország megtagadta az ukrán kérelmet, hogy adják át azoknak az ukrán hadifoglyoknak a holttesteit, akik a Kreml állítása szerint az ukránok által lelőtt orosz katonai szállítórepülőgépen voltak, írja az Associated Press az ukrán katonai hírszerzés közlésére hivatkozva.
Mint arról az rtl.hu is beszámolt, január 24-én, szerda reggel lezuhant és felrobbant egy Il-76 típusú orosz katonai szállítógép az oroszországi Belgorod régióban. A repülőgép lezuhanásának körülményei máig tisztázatlanok.
A repülő törmelékei nagy területen szóródtak szét, a becsapódás helyszínét az orosz katonaság elkerítette.
Az orosz védelmi minisztérium akkor azt közölte, hogy a hatfős személyzeten kívül a gép fedélzetén 65 ukrán hadifogoly és 3 fogolykísérő tartózkodott. Az orosz közlés szerint a hadifoglyokat fogolycserére szállították volna, de az ukrán légvédelem lelőtte a szállítógépet. Oroszország tehát saját embereinek meggyilkolásával vádolta Ukrajnát.
Bár nem szokása konkrét harctéri fejleményeket kommentálni, a gép lelövését maga Vlagyimir Putyin is szóba hozta pár nappal később. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) tudomása volt arról, hogy a gép 65 ukrán hadifoglyot szállít és ennek tudatában mértek csapást a repülőgépre.
Az ukrán álláspont szerint az orosz légierő nem hadifoglyokat, hanem S-300-as légvédelmi rakétákat szállított ezzel az Il-76-os repülőgéppel. Kijev határozottan elutasította az orosz állításokat, mint gátlástalan propagandát, ami elsősorban Ukrajna nemzetközi megítélésének aláásására szolgál. Amennyiben viszont valóban tartózkodtak ukrán hadifoglyok is a gépen, az újabb orosz háborús bűncselekmény gyanúját veti fel: miszerint élő pajzsként használhattak ukrán hadifoglyokat háborús zónában.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője csütörtök késő este az ukrán közszolgálati televízióban sugárzott beszédében megerősítette, hogy Kijev nemzetközi vizsgálatot sürget annak megállapítására, hogy az Il-76-os fegyvereket vagy utasokat szállított-e.
Azt, hogy a repülőgépet ki lőtte le, egyelőre nem lehet független forrásokból igazolni. Az oroszok azt állítják, hogy az ukrán légvédelem amerikai Patriot légvédelmi rakétával támadta a gépet, legutóbbi közlésük szerint erre bizonyítékaik is vannak: a gép roncsai közt találtak olyan fémdarabokat, amelyek azonosíthatóan Patriot rakétából származnak, írja a Reuters.
Az ukrán hadsereg egyelőre nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy ők lőtték volna le a gépet.
Az ügy ellentmondásai közé tartozik több dolog is:
Az oroszok a gép lelövésének napján közzétettek egy listát azoknak az ukrán hadifglyoknak a neveivel, akik állítólag a gépen voltak. Erről a listáról hamar kiderült, hogy számos olyan nevet tartalmaz, akik már korábban szabadultak orosz fogságból a csereprogramnak köszönhetően.
További furcsaság, hogy a gép roncsairól nyilvánosságra került videókon és fotókon csupán néhány holttest tűnik fel, a felvételeken nem fedezhető fel annyi áldozat vagy emberi maradvány, mint amennyi az orosz állításoknak megfelelne. Az orosz hatóságok sem akkor, sem azóta nem mutattak be semmilyen bizonyítékot arra nézve, hogy valóban 65 hadifogoly ült volna a gépen. Azt a legutóbbi állításukat sem lehet ellenőrizni, hogy azonosították az összes áldozatot a roncsok közt – egy héttel a történtek után – talált maradványok alapján.
Az orosz fél a gép lelövése után pár nappal közzétett egy térfigyelő kamerával készült felvételt, ami állításuk szerint azt mutatja, hogyan szállították fel az ukrán hadifoglyokat a repülőgépre. A videón mindebből semmi nem látható.
Az orosz közlés szerint mindössze három fegyveres kísérő tartózkodott a foglyokkal a gépen. A fogolycserék során általában minimum harmadannyi katona kíséri a csoportot, ahány hadifogolyról szó van, tehát ebben az esetben legalább húsz főnyi kíséret lett volna indokolt.
A repülőgép szerepe is kérdéses. Az ukránok szerint bár valóban készültek aznap fogolycserére, nem kaptak tájékoztatást arról, hogy az ukrán hadifoglyokat repülőgéppel szállítja az orosz fél. A RA-78830 lajstromjelű repülőgép ezzel szemben előzőleg Iránban járt, amire a nyilvános repülési adatokból lehet következtetni, sőt a korábbi útvonalai szintén közel-keletiek voltak, és rendszerint katonai felszerelés szállítására használta az orosz légierő. A szóban forgó géppel korábban nem szállítottak hadifoglyokat.
Az sem tisztázott, hogy az ukrán határtól 40 kilométerre lévő repülőtérről hová vitték volna repülőgéppel az állítólagos hadifoglyokat, akiket az orosz-ukrán határon adtak volna át.
Végül, ha az ukránok tudtak róla, hogy ukrán hadifoglyok voltak a gépen – ahogy azt például Putyin is állítja – miért állt érdekükben a gép lelövése, saját katonáik megölése, a hadifoglyok kicserélésére tett erőfeszítések lenullázása?